Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-22 / 139. szám

1929 in nius 22. DRLMAnV ilíOí?^^ 10 SBW» Bet'lfotta a rindőriéi a földmQvespárt Péter-Pál-napi szegedi kongresszusát (A Déhrtagyarország munkatársától.) Jelentettük már, hogy a földműves- és munkáspárt Péter-Pál napjára parasztkongresszust hivott egybe Szegedre. A Dénes István volt parasztpárti képviselő vezetése alatt álló párt kilenc pontból álló programot akart a kongresszus elé terjeszteni. A szegedi parasztkongresszuson az agrártársadalom bajait és sérelmeit akarták megvitatni és ezért a gyűlés iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánult meg. A párt a kongresszus megtartását már hetekkel ezelőtt bejelentette a szegedi rendőrségnek., A rendőrhatóság azonban a kongresszus megtartását nem engedélyezte és arról csütörtökön értesítette a párt helyi megbízottját. A kongresszus rendezői biztosak voltak az várt nagyszámban jelentkeztek az érdekeltek. A kongresszus betiltásáról szóló rendőrségi végzés többek között a kővetkező érdekes indokolást tartalmazza: — A főldbérlők elégedetlenségével Szeged város tanácsa is tisztában van és az eljárás már meg is indult, hogy a bérlők sérelmei orvoslást nyerjenek. így kongresszus megtartására napjaink nem alkalmasalt, mert a gyűlés könnyen felizgathatná a különben békés tagokat. A kongresszus ellen szól még az is, hogy az aratás ideje már a küszöbön van és aggályos a kongresszus munkatervezetének az a része, amely szabad felszólalást engedélyez a megjelenteknek. A rendőrség mindezen indokok alapján a gyűlés megtartását nem engedélyezte. A rendőrségi betiltó végzés ellen az érdeengedélyezésben és ezért a meghívókat is szét- » keltek értesülésünk szerint a kerületi főkapL küldték- A parasztkongresszusra eddig nem | tánysághoz f elebbeztek. A város pénztárának sürgős szüksége lenne az üzemek 400.000 pengős tartozására A polgármester sürgető útja több fontos városi ügyben (A Délmtagyarország munkatársától.) Több *3tatos városi ügy vár a minisztériumban elintézésre, némelyik annyira sürgős, hogy tovább már nem halasztható. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester pénteken Budapestre utazott, hogy ezeknek az ügyeknek az elintézését megsürgesse. így például a városnak igen nagy szüksége lenne az üzemek által felveendő 400 ezer pengő kölcsönre. A városi üzemek 'ugyanis eddig, ha pénzre volt szükségük, a város főpénztárából vették fel az igényelt öszBzegeket, a főpénztár azonban kimerült 8s tovább már nem folyósíthatott az üzemek céljaira pénzt Viszont a város háztartása súlyosan érzi az üzemekbe kihelyezett csaknem félmillió pengő hiányát. Most a tanács ugy akar segíteni a dolgon, hogy a belügy- minisztériumtól engedélyt kért négyszázezer- I pengős kölcsön felvételére az üzemek számára. Az üzemek a kölcsönt nyújtó pénzintézetnek fizetnék a kamatokat Megsürgeti a polgármester az Eötvös-kollégtam céljaira kiszemelt telkek kisajátítási jogát is. Az Eötvös-kollégiumot mint ismeretes, a kültuszminiszter a Boldogasszony-sugárul és a Gizella-tér sarkán levő telkekre akarja építeni, amelyeknek tulajdonosaival azonban a város az eladásra vonatkozólag nem tudott békésen megegyezni. A város fezért kérte a kisajátítási jogot amelyet azonban a kereskedelemügyi miniszter eddig még nem adott meg. A város a kisajátításokhoz 60.000 pengővel járul hozzá, a többit a kultuszminiszter vállalta el tárcája terhére. A polgármester előreláthatólag vasárnap jön vissza Szegedre. Vasárnap délután .. temetik vitéz Terstyánszky Ödönt az egész ország részvéteiével (Budapesti tudósi tónk telefonjelentése.) Vitéz Terstyánszky ödön alezredes, a kardvívás olimpiai bajnoka pénteken reggel hét órakor a budapesti Uj Szent János-kórházban meghalt Múlt hét csütörtökén került Terstyánszky alezredes az Uj Szent János-kórház sebészeti osztádyára. A solymári motorszerencsétlenségnél négy helyen törtek össze a lábai. Javultak a sebek, az inak, izmok kiszabadultak fl rájuk nehezedő csontok mögül és Terstyánszky Ödön kezelőorvosa már azt remélte, hogy a két láb visszanyeri rugalmasságát Terstyánszky ödön pedig szótlanul viselte el a legnagyobb szenvedést, szívesen vette a kinokat, abban a hitben, hogy ezért a gyógyulást kapja cserébe. Szerdán hírtelenül rosszabbodott Terstyánszky állapota s az orvosok megdöbbenéssel állapították meg, hogy eddig ismeretlen ellenfél szólt bele a küzdelembe, melyet a világbajnok egészségéért vívnak: a jelek arra mutatnak, hogy Terstyánszfty íidön belső zuzódásokat 1» szenvedett és tüdeje vérzik. A lecsökkent láz emelkedni kezdett, majd észrevették, hogy a beteg bal mellén dndor támadt Terstyánszky köhögni kezdett, száján keresztül is vérzett Az a ritka eset állt elő, hogy napokkal a baleset után mutatkozott csak a belső zúzódás és vérzés nyoma. Terstyánszky ödön a világháborúban füdölövést kapott, ez a régi baj okozhatta a belső vérzés elhatalmasodását, mely rohamos léptekben haladt előre. Ekkor bizonyosodott be, hogy mennyi barátja, tisztelője, aggódó hjve van, a halállal viaskodó Terstyánszky Ödönnek. Mikor először ejtette ki a kétségbe«jtő helyzetben a száján a kezelőorvos ezt a szót: — Vérátömlesztés, a különszoba másik ágyán megszólalt a másik beteg, Buday Győző vaskereskedő: — Tessék az én véremet adni. Maguktól jelentkeztek az emberek, könyörögtek, sirtak, hogy vegyék az ő vérüket Buday Győző vérét találták a legjobbnak. | Ekkor már gondolni sem lehetett arra, hogy Terstyánszky ödönt levigyék a műtőbe. Fenn, a I különszobában, az egyik ágyból a másjkba veze"11" a Smtül № Dalárda cD'atl hangversenye a Belvárosi Moziban a | szerdónesle Magyar Rapszódia előadásai kere'é7 órakor ">en előadták a debreceni országos dalosverseny király- és korményzódifas és vegyeskarl darabjait. Rendes helyárak. tett a cső, a transzfúziós masina csöve, amelyen ke-esztül Buday Győző küldte vérét Terstyánszky Ödönnek. A vérátömlesztés után a beteg kezdett magához térni, erősödnj. De nem volt segítség. A beteg ojra gyengülni kezdeit, pulzusa nőtt, emelkedett Sápadtan, mozdulatlanul feküdt az ágyon. Egész délután eszméletlenül feküdt az ágyban. És ekkor újra megpróbálták barátai, hogy csodnt müvei jenek. Valóságos zarándoklás indult meg a kórházi különszobába. De hiába várakoztak az önfeláldozó emberek az ajtó előtt Hiába vettek vérpróbát tőlük, a sors nem fogadta el az áldozatot Terstyánszky ödön szervezete nem birí volna el egy ujabb kisérleíet. Reggel hét órakor pontosan, mikor a szomszédszobából áthallatszott az óra ütése, egy pillanatra' megrebbentek Terstyánszky ödön szemei, aztán lecsukódtak. Schenker ezredes lépett először a halotthoz, ő fogta le szemei^ megcsókolta arcát és mikor ráteritették a fehér leplet, ő tette rá a két piros rózsát és az olvasót. A legragyogóbb katonai karrierek egyikét futotta be. Alig negyvenéves korában már alezredes volt. Nagyváradon végezte a katonai hadapródiskolát,. ahonnan 1906-ban — 19 éves korában — mint kadét került a debreceni 3. honvéd gyalogezredhez. A háború kitörése Debrecenben találta. A ^mozgósításkor főhadnaggyá nevezték ki és hadosztályával az orosz harctérre került. Bátor, vitéz, katona volt. Számos kitüntetést kapott már a há- ; ború első esztendejében. 1915. márciusában pedig — másfélévi főhadnagyság után! — soron- j kivül századossá léptették elő. A 20. hadosztállyal együtt a 3. honvédgyalogezred és igy Terstyánszky is később az olasz harctérre került. A Monté San Michelen megsebesült, de néhány hónap múlva már ismét az első vonalban harcolt, aminthogy a háború egész idejét kint a lövészárokban töltötte. Sebesülése után kapta meg a vaskoronarendet, majd a ka-) tonai érdemkereszt harmadik osztályát. Az öszszeomlás is az olasz fronton érte Terstyánszkyt A háború után mint vezérkari őrnagy nyert : beosztást a nemzeti hadseregben, néhány évvel ezelőtt pedig alezredessé nevezték kj. Az utolsó években mint katona; pedagógus működött tiszti í tanfolyamokon, a taktika tudományából tartott elő- j adásokat. A kormányzó 1926-ban vitézzé avatta. > A biboru előtt Terstyánszkynak a vivásnan nem voltak különösebb sikerei- Mikor a háború után Budapestre helyezték át, a Magyar Atlétikai Ctub kötelékébe lépett és Santelll, majd Borsody mesterek vívótermében dolgozott SanteUi keze alatt kezdett az összeomlást követő években nagy tehetsége kifejlődni. Már 1923-ban és 1924-ben a legelső klasszishoz számított, 1925-ben pedig ritka bravúrt csinált: megnyerte Ugyanannak az eszten- < dőnek a magyar kairdvivó és egyben tőrvivó bajnokságát is. A kővetkező évben kardbajnok, 1927ben tőrbajnok lett. így következett el az amsterdami oljmpiász éve, az 1928. esztendő. Terstyánszky ödön legnagyobb i sikerejneK éve. Az év kezdetén megnyerte Hágában Európa katonatiszti bajnokságát, majd résztvett a magyar szövetség válogatott versenyein, ahol két nagy riválisával, a kétszeres Európabajnok Gombos Sándorral és Petschauer Attilával kellett viaskodnia az amsterdami kiküldetésért A három vivó harcából Terstyánszky alezredes került ki győztesen, nemcsak Budapesten, hanem az amster- j dami olimpiászon is. Tagja volt a diadalmas magyar kardcsapatnak, az egyéni világbajnokságért folytatott küzdelemben i pedig kardversenyben végzett Petschauerrel, akit azután izgalmas döntő asszóval legyőzött és ez- • zel magának szerezte meg a világbajnokság cimét, j Fuchs Jenő és Posta Sándor örökségét. Terstyánszky ödön, a magánember, családja- \ nak és hivatásának élt. Szinte túlságosan szerény j ember volt, akit éppen ezért mjndenki szeretett. szobafestés!, mázolást és buíorfényezésl elsőrendű kivitelben és a legkedvezményesebb árban készítenek. SzeaeeS. Kisyé ucca 4«, az udvarban.