Délmagyarország, 1929. június (5. évfolyam, 121-145. szám)

1929-06-21 / 138. szám

« /1 «M. j R PBLMAGY*yy»SZ.\G lv1»»»-«W«l"M WIW.VWB! 1929 junius 21. „E helyen törte át a gátat a Tiszának kiömlött árja" Márványtáblát állítanak a körtöltésre Móra Ferenc hexaméterjével (A Délmaggarország munkatársától.) A szegedi árviz félszázados évfordulóján, március tizenkette­dikén, a Délmaggarország illusztrált cikket közölt arról a megcsonkított emléktábláról, amely a kör­töltésen áll, a Csongrádi-sugárut végén, ahol a Tisza árja átszakította a várost védő utolsó töl­tési is és ahol betört a városba. Megírtuk, hogy ez az emléktábla éppen tíz esztendeje, hogy szégyentáblája Szegednek, mert lelopták róla az aranybetűs márványlapot és ma vakon és értel­metlenül mered a városra. Azóta senkinek sem jutott eszébe, hogy pótolni kellene az elkallódott márványlapot, amely a félszázados évfordulót is csonkán érte meg, pedig az ui márványtábla nem kerülne sokba. A Délmagyarország cikkére való hivatkozással vi­téz dr. Szabó Géza kulturtanácsnok még április­bon javaslatot tett a tanácsnak a márványtábla pótlására. A tanács ezt a javaslatot véleményezés végett kiadta a muzeum igazgatóságának azzal, hogy megállapítandó az elveszett emléktábla hi­teles szövege. Móra Ferenc már hónapokkal ezelőtt visszaküldte a tanácsnak az aktákat, de azok most a mérnöki hivatalhoz kerültek a költségvetés elkészítése, majd a számvevőséghez a fedezet ki­jelölése céljából. A mérnöki hivatal jelentette, hogy az aranybetűs márványtábla pótlása mind­össze százharminc pengőbe kerülne, a számvevő­ség pedig kijelölte a költségvetésben ennek az ösz­szegnek a fedezetét. így, alaposan és hiánytalanul elkészítve került csütörtökön az akta végre vissza a tanácshoz. A szabadságon lévő Szabó Géza helyett dr. Pálfy József referálta. Ismertette Móra Ferenc jelentését, amely szerint az eredeti szöveg ez volt a táblán: »E helyen törte át a gátat 1879. március 12-én a Tiszának a petresi révnél kiömlött árja«. Móra ehelyett a régi felírás helyett a következő hexaméteres uj felírás bevésetését javasolja: 1879. március 12, Petresi töltésnél szilajon áttörve a gátat Ránk e helyen szabadultak az ár hullámparipái. Égi harag maltán kisütött az égi szivárvány, Szőke Tiszánk örökös békét köte Nagrf-Szege­[dunkkel. A tanács elhatározta, hogy pótoltatja a márvány­táblát és határozatának végrehajtásával a mérnöki hivatalt bizta meg azzal, hogy az uj márvány­táblába Móra Ferenc hexameterjeit kell belevé­setni. Az árvák pénzének elhelyezéséről tárgyalí a pénzügyi bizottság Egyszeri segélyt kapnak a régi nyugdíjasok (A Délmaggarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság csütörtökön délben ülést tartott a városháza tanácstermében dr. So­mogyi Szilveszter polgármester elnökletével. Az ülésen a hirtelen támadt zivatar miatt csak kevesen jelentek meg a bizottság tagjai közül. Az ül^s legfontosabb tárgya a gyámtári tőkék — az árvapénzek — gyümölcsöző elhelyezésé­nek kérdése volt Az árvaszék annakidején ajánlattételre hivta fel a szegedi pénzintézetie­ket, amelyek közül nyolc nyújtotta be aján­latát A Csongrádi Takarékpénztár és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szegedi fiókja az árvapénzek után hét és háromnegyed szá­zalék nettó kamatot ajánlott föl, a Magyar­Olasz Bank, a Szegedi Kereskedelmi és Ipar­bank, a Magyar Altalános Takarékpénztár, az Angol-Magyar Bank, a Nemzeti Hitelintézet és a Kézműves Bank nyolc százalékot. Rack Lipót pénzügyi tanácsnok ismertette a beérkezett ajánlatokat, majd elmondotta, hogy az árvaszék elnöke az ajánlatok beérkezése után kérdést intézett az első két pénzintézet­hez, hogy nem adnák-e meg ők is a többi pénzintézet által felajánlott nyolc százalékot. A bankok azonban kategórikus nemmel felel­lek. Ezért a pénzügyi tanácsnok azt java­solta, hogy az árvák pénzét a magasabb száza­lékot ajánló hat szegedi pénzintézetnél he­lyezze el a város és azt a részt, amelyet ed­dig a Csongrádi és a Pesti Kereskedelmi ka­pott ezekből a betétekből, az egész ősszeg negy. ven százalékát, ossza fel a többi pénzintézetek között úgyhogy a Magyar-Olasz és a Szegedi Kereskedelmi Bank 10—10, a másik négy pe­dig 5—5 százalékkal kapjon többet, mint amennyit eddig kapott. Wimmer Fülöp nem helyesli a pénzügyi tanácsnok javaslatát Véleménye szerint fenn kell tartani a2 eddigi arányt és részesíteni kell mind a nyolc bankot az árvák pénzéből, mert éppen a Csongrádi és a Kereskedelmi Bank az, amely állandóan szolgálatokat tesz a városnak. Rack Lipót: Most az árvák pénzéről van szó, nem pedig a város pénzérőL Dr. Kószó István csatlakozik Wimmer ál­láspontjához, miután az egész ősszeg száz­negyven-százötvenezer pengő, a kamatdifer rencia tehát lényegtelenül kicsi. Hoffer Jenő ezzel szemben kijelenti, hogy a város az árvák pénzéből nem honorálhatja egyik-másik pénzintézet másirányu előzékeny­ségét, akármilyen jelentéktelennek látszó ösz. szegről van is szó. Dr. Bodnár Géza Wimmer indítványát pár­tolja és igy a polgármester megállapítja, hogy a többség Wimmer Fülöp indítványának elfo­gadása mellett foglalt állást. A pénzügyi bizottság ezután a nyugdijasok iy Saison eladás % Jr kezdődött! % VÍV r „Jopp©" minden dte dinben 12 ^ Burett öltöny üo Gumi kabát 20 Vászon llu öltöny . . a NŐI kabátok 20 Blau Ignáte, Kelemen ucca S. Cégem reklámja: 93 Mérték után öltöny Sé anyagból 80 P. segélykérelmével foglalkozott és elhatározta, hogy a kért háromhavonkinti segély helyett egyszeri segély megadását javasolja a régi nyugdijasok javára, mivel ezekre a segélyekre fedezet nincsen. készen és rendelésre (s ágy és asztalnemOek, paplanok, baby, női, férfi és gyermek lehérnemOek PoHák Testvéreknél № C»ekonIcs u. És Feketetas u. sarok. Onhajtásu, valamint Tolóbetegkocsik gyára: lenn Budapss!, VIII., József ucca 54. UÍISI JCSJU Kérjen árajánlatot! M58 nsm Párisi levél A Horda Páris, junius. Egy plakát kiabált: A Horda nem hagyja magát. A Hordát nem segíti senki, de a Horda segíteni fog magán. Nem segíti az Állam, a Város, nincs műterme, nincs pénze, nincs ösztöndíja. De lesz. A Horda választ magának egy mecénást, ki épít neki műtermet, ki ad neki pénzt A Horda élni fog. Mulat Lysistratánál és megvá­lasztja királyát, kit szolgál, kit hordozgat, de ki őt segíti. És a Horda tényleg mulatott, a Horda válasz­tott.. De mi is az a Horda^ Szines festőköpenyek, tarka figurákkal, kis képi­sapkák halálfejjel és egyéb szörnyű jelvényekkel, vidám kiabálás, rettentő blagne-ok (idomtalan tré­fák) végtelen sora: ez a Horda. Valahol egy diáksapka komolytalanul viselkedik: megint a Horda. Bemegyünk a műtermekbe az E'cole des Beaux­Arts-on (Szépművészeti Főiskola) és egy műterem felém üvölti: mit fizetsz nekünk? — Semmit. — Nagyon kedvesek, udvariasak, de mikor az uccán megyek, sokan utánammosolyognak, örülök a si­keremnek. De a férfiak is. Zavar. Itt valami nincs rendben. — Semmi, csak a Horda bosszút állt. A cipősarkam pirosra festették be. Ez a Horda. Egy szegény magyar festő kikerült Párisba- Fur­csán. Gyalog." Pedig már feltalálták a vonatot Dc ahoz pénz is kell. Ez pedig a tehetségeseknél kevés. Rajzai alapján bekerült a Főiskola egyik műtermébe. Zug a szokásos kérdés: mit fizetsz? Szegény egy betűt sem ért a francia szótengerből. De rajzára egy ecset esik ismeretlen messzeség­ből. Uj vásznat vesz. Jön egy uj ecset. Barátságo­san megveregetik, mert nem hajtja végre a nein épp Ízléses bemutatkozási formulát. Ez a Horda. A diákfelvonulás leghangosabb része. Az éjjeli kis mulatókat felborító. Egyszer délután hatkor elállják a Belváros legforgalmasabb helyén a föld­alatti vasút bejáratát. Férfi átmehet, de randevúra siető midinetté csak egy csók árán, vagy gya­logoljon el a legközelebbi metróállomásig. Ez a Horda. Aki átéjjelezik a Coupole-ban, mert kifizetet­len számlája miatt háziasszonya be nem engedi, ki hitelbe iszik egy sört és hatvan frankot kér két félredült párisi házért — réjzkarcon — és végül odaadja tizenötért, hogy aludni mehessen, ez a Horda . De ujabban baj van a Hordával. Az ucca nem zajos. Furcsa figurákkal, ócska nyakkendővel, ba­rátkötéllel átkötött kabátjaik eltűntek. Mert a Horda mulatott a Horda választott Mecénást isteníti most királyát ki néki pénzt ad, segíti, hogy dolgozhasson és a Horda megrendezte első kiállí­tását csendes és megtért A Hordáról Párisban semmi újság, ~ " '<- - E. J,'

Next

/
Oldalképek
Tartalom