Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-08 / 103. szám

nmí; ma S Szemüvegek legmegbízhatóbbak 274 Sandherg Henriknél. a terheket. Nagyon sikeres lecsökkentés. (Mozgás és zaj.) Bml miniszter: Hogy néz ki iparunk? *Elég, ha textiliparunkra rámutatunk, ahol irracionális a ter_ melés. Van gyár, amely 200 szövőmintával dolgo­zik. Ez a nyitja a ^gazdasági élet megreformálá­sának, ami azonban nem a kormány, d-e a magán­gazdaság feladata. A világgazdasággal szemben nem járhatunk tovább gyermekcipőben. Fábián Béla: Nyolc év alntt csinálhattak volna férficipőt! (Nagy derültség. mozgás az egységes párton.) Bud miniszter: A legközelebbi jövőben törvény­javaslatot terjesztünk elő arról, hogy miképpen kívánjuk szabályozni az energiák helyes kihasz­nálását és miként kívánjuk osztályozni az energia­telepek építését. — Másik probléma a közlekedési, politika és pedig a vasúti hálózat kiépítése cs a Múv. tarifa­politikája. Mikor be vagyunk kapcsolcva a világ­gazdaságba, akkor a legfontosabb dolog a gyors áruforgalom. Nem elég tehát belenyugodni abba, hogy a Múv. már megfelel, hanem arra kell töre­kedni, hogy minél gyorsabban boflyolilsa le az áruforgalmat. Bejelentem, hogy már teljesen ki­dolgoztuk a Máv. rekonstrukciós programját. 13Ü0 —1100 kilóméternyi gazdasági kisvasút cpitését vet­ték tervbe. TarthaiaUan helyzet, hogy a községek el legyenek zárva a vasúti forgalomtól. Éppen ezért határozott terv az, hogy az utak, amelyek lehe­tővé teszik a községeknek a vasutakhoz való hoz­zájutását, kiépüljenek. A posta kérdéséről beszélt ezután a közgazdasági miniszter, ötéves beruházási program indul most meg és körülbelül 70 milliói fognak erre a célra felhasználni. — A következő fontos kérdés a vámpolitika /robiémája. Ma már Anglia, amely a háború előtt a szabad rendszert követte, szintén áttért a védővámos rendszerre. A mai európai körülmé­nyek közölt a legnagyobb hiba volna, ha Magyar­ország nem követné szintén ezt a védvámos rend­szert. Azt kell leszögeznünk, hogy igenis Magyar­ország érdeke, hogy megmaradjon a védvámos politikai rendszer mellett, de keresnünk kell a mó­dot, hogy ezt a rendszert a gazdasági élet egye­temes érdekeivel hogyan egyeztessük össze. A karlelek kérdéséről beszélt ezután Bud mi­niszter: Ne lépjünk olyan útra, amely mester­séges beavatkozást jelentene a gazdasági életbe és óvakodjunk olyan beavatkozástól, amely gazda­ságilag niues hivalva, nehogy belemenjünk egy kötött gazdasági rendszerbe. (Mozgás és zaj min­den oldalon.) A miniszter kénytelen szünetet tartani, mert flern tudja a lármát túlkiabálni. Bud ezután ezeket mondja: Meggyőződésem, liogy kikerülünk a mai nehéz helyzetből és fej­lődés következik. Farkas Béla: A krumplit Lengyelországból hozzák. Fábián Béla: Melyik kormány alatt történik mindez? (Nagy zaj, az elnök hosszan csenget.) Rud miniszter: Az ország mai helyzetének csak a sors az oka. Bele kell kényszeriloni a válla­latokat a magyar gyártmányok használatába. Ha­tározott iparfejlesztési programja van a kormány­nak és a textiliparban nétdául már elaborátumot dolgoztunk ki. Felkiáltások a szociáldemokrata párton: Szó­lamok. I'ropper Sándor: Valami konkrétumot kérünk. A most felhangzó nagy zajban csak ennyit hallani Bud szavaibólt — Ennél több konkrélumot nem tudok mondául! Maiasits Géza: Akkor jól nézünk ki! Bud János (a- szociáldemokraták felé): Meg va­jlyok győződve róla, hogyha az urak ülnének az én helyemben, kormányra kerülve nem tudnának többet lenni, mint én. Felkiáltások a szotiá íuk meg! Bud János: Ki kell emelni a mezőgazdaságot jelenlegi helyzetéből. Fábián Béla: Miként? Nem a problémára va­gyunk kíváncsiak, hanem a megoldásra! (Felkiál­tások a baloldalon: Csupa jelszó!) Beszéde további sorún ezután azt mondotta, hogy a kormány megmutatta akaratát. Tényekkel akarja kiemelni a gazdaság; életet válságos hely­zetéből. ÁlJjon most már melléje a társadalom. szociáldemokrata párfon: Próbál­ná' Jenő: Hatvanéves cégek pusztulnak. (Zaj.) Bud János: Felkérem a pénzintézeteket, hogy álljanak oda hatalmas erejükkel a gazdasági lü­1929 május 8. rekvések mellé, segítsék a kormányt, hozzanak áldozatokat. Szünet után, Rassay SCároly köveikezeit. Azzal kezdte beszédét, hogy többet várt ettől a programtól ugy az ország, mini a törvényhozás. A túloldal a saját vádiralát kénytelen volt végighallgatni. Nem választhatom cl ugyanis a közgazdasági mi­niszter gazdasági programjától a kormánypártot és az egész kormányzati rendszert. Kun Béla: Amelynek eredménye a népnyomor. Rassay Károly: A polgári ellenzék világnézleti harcot nem folytát. Nein világnézleti liarc az, hogy küzd a választójogért, a parlamenlárizimisért, a szabadságjogokért. Ne vegye rossz néven a pénzügyminiszter, ha kijelentem, hogy az adó­mérséklés gondolata nem u.j gazdasági program, de régóla hangoztatott óhaja az ellenzéknek. A pénzügyminiszter ur, mint nagy eredményt jelen­létté be, liogy a fényűzési és forgalmi adó tnrén az exportból visszatérítéseket fog adni. Az elhn­zék ezt már évek óta sürgette. Ha tehát a minisz­terelnök ur azt állitja, hogy a polgári ellenzéknek nincs gazdasági programja, itt ki kell jelentenem, hogy ez az állitás nem felel meg a valóságnak. Azt, amit a pénzügy miniszter mint ered. niényt elkönyvel, már évek óta sürgette a á polgári ellenzék. A mi megállapításunk szerint olyan atmoszférát kell teremteni, amelyben mindenféle társadalmi és felekezeti gyűlölség megszűnik. — A közgazdasági miniszter programjával szem­ben áll a költségvetés, — mondotta ezután. — A kormány részéről felvetett ideákat ezekről a padokról az ellenzék mondotta cl. Állítom, hogy ezzel a költségvetéssel és különösen a költségvetés szellemével ezeket az. ideákat nem lehet meg­valósítani. — Sokan vannak, akik az államtól különböző címeken kapnak jövedelmet, amikor pedig annyi kéz áll munka nélkül. Ez is hozzátartozik a kormány lekötelező barátsági rendsze­réhez. (Mozgás.) — Ez olyan szellemű költségvetés, amely nem javíthatja mpg a magyar gazdasági életet. A mi­niszterelnökség rendelkezési alapjánál 3«9.000 peu­gős túllépés történt, ami pélcianélküli dolog. Ren­delkezési alapja van más minisztériumnak is és sajlóalapja van a külügyminisztériumnak is. Fo­gadólermeket, fürdőpalotákat építenek. Nem a leg­olcsóbb ajánlattevők kapják meg a munkákat. Itt vannak a különféle szubvenciók. Ilyen gazdál­kodás mellett lehetséges azután komoly közgazda­sági programot keresztülvinni? Itt van a (okozatos eladósodás. Napról-napra szaporodnak az inzolvenciákr — Amikor n sirató asszonyok jelentkeznek, min­dig bajt és szerencsétlenséget jelentenek. A pesz­szimista hangulatból egy konzekvenciát kell le­vonnia a kormánynak, fokozottabban kell figyelni a dolgokat, mert bajok következnek — Az a kérdés, hogy a kormányzat tud-e, haj­landó-c a mai irányzattal szakítani. Lehetséges lesz-e Magyarország államfőjét kiszabadítani abból az izoláltságból, amelybe tizéves párturalom mes­terségesen helyezte- Sajnos, atekintetben semmi reménységem, hogy a barálí szálakkal átszőtt mai rendszert megváltoztassák. A költségvetést nem fogadja cl. (Taps.) Félórás ebédszünet ulán Kenéz Béla következett sorra. A mai adófillérckből követett nagy állami beruházási politikának meg kell szűnni, mert en­nek folytalása annyit jelentene, hogy a mai agyon­nyomoritott nagyközönség viselné a később remél­hetőleg jobb sorsban lévő generáció terheit-. Az államháztartás féltve őrzött egyensúlyát a mainál alacsonyabb szinten igyekezzünk biztosítani az adóknak csökkentése révén. Az adózásunknak egyik legnagyobb baja, hogy az adóteher nem oszlik cl egyen­letesen. Szóvá tette ezután az elszakított magyarság el­rablott jogait, tönkretett értékeit. Az erdélyi • ma­gyarságnak halottai vannak: .anyanyelve, kultú­rája; polgári és politikai jogai.. Most voflágflg utolsót a másfélszázados erdélyi magyar színmű­vészet. A román tömlöcök magyar vértől hármatóz­nak. Benső szükségnek tesz eleget, amikor erdélyi tsetvéreink felé tündökölteti az együttérzésnek és a reménységnek szivárványát, amely a Duna—Tisza közéről és a Tiszántúlról bőségesen ivei a ma­gyar égre. A magyar faj világtörténelmi hivatását csak akkor töltheti be továbbra is, ha a nemzeti élet. tetőfokára emelkedhet, ha visszaölelheti! el­szakadt testvéreit. Lássák ezt be nyugaton, inig nem késő, mert most dől cl, hogy Erdélyben és keleten lenn akarják-e tartani a nyugati rcnd«l és biztonságot, vagy szabadfolyást akarnak-e engedni nyugat felé Balkán mérgező szennyének. Farkas István beszédében a közgazdasági; mi­niszter expozéjával foglalkozott, amelyben egyet­len uj gondolatot sem talált. Ha a minisztérium eddig nem tudott semmit produkálni, ugy ezután sem tud, ezért felesleges minden költség, amelyet rá fordítanak. A költségvetés az egyenes adózás terén kisebb könnyítéseket jelent, de nem enyhiti a fogyasztási és más közvetett adók súlyát. A re­víziónak a kormány antidemokratikus politikája a legnagyobb akadálya. Először a revízió előfelté­teleit kell megteremteni. Óhajtjuk a revíziót, de nem vagyunk haj- -j Iandók a kormány által előirt inódsze- ' rekhez folyamodni. A költségvetést nem fogadja el. Wclf Károly beszélt ezután, aki először a szo­cialisták revjziós állásfoglalásáról szólt. Majd ki­jelentette, hogy meg van győződve arról, hogy éppen a gazdasági béke érdekében helyre kell állítani a régi határokat. Tudja, hogy a helyzet most nagyon súlyos, éppen ezért semmi izgató anyaggal nem. kiván foglalkozni, csupán arra törekszik, hogy megje­lölje a kivezető utat. Felhívja a kormány figyel­mét a földmunkások helyzetének javítására, ne­hogy az izgatás áldozataivá váljanak. Figyelemmel kell kisérni a hadsereget is. Megtörtént, hogy egyes katonaszökevények külföldön agitátor isko­lába jártak, majd visszatérve, újra bekönyötög­ték magukat a hadseregbe, csak azért, hogy a sejtrendszert megvalósítsák. Gazdasági helyzetünk súlyosságának okozója csak egyharmadrészben bel­politikai, más kétharmadrészben külpolitikai ter­mészetű adottságokból áll. Gondoskodnunk kell afelől, hogy nincs-e lehetőség további adócsök­kentésre. Külkereskedelmi mérlegünk megjavítása szempontjából első helyen áll a mezőgazdasági kivitelünk bjzlosilása. Végül hangoztatta, hogy bí­zik a nemzet életerejében és felkérte az illetéke­seket, hogy a jövő, a közélet, a tisztesség és az erkölcs érdekében kövessenek el mindent,, hogy nyugodtan viselhessék a felelősségüket a nemzet Ítélőszéke előtt. Az ülés 6 órakor ért véget. Belgrád és Grandi budapesti látogatása ,4 magyar nép érdeke az lenne, ha a szomszédállamokkal együll dolgozna", irfa a Pravda (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelenük: Az összes belgrádi la­pok nagy cikkekben számolnak .be Grandi külügyi államtitkár budapesti látogatásáról,, kommentárt ehez csak a Pravda füz, amely a következőket írja: * »Ugy látszik, hogy Budapestén ujabb táma­dást készítenek elő a: európai statusquo ellen. A magyar nép érdeke azonban az lenne, ha a szomszéd államokhoz közelebb jutva, együtt dolgozna velük. Mindenesetre fel kell -vet­nünk azt a kérdést, hogy vájjon továbbra is türjük-e a békeszerződés ellen folyó akna* munká és hogyan reagáljunk arra.« fényképeket valamint családi, csoport ós igazolványba való képeket lpgolcsóbban és legszebben SIM0NYI fényképésznél Karzá MozivaJ azembeo, Jeraey-háubau.

Next

/
Oldalképek
Tartalom