Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-05 / 101. szám

1929 május 5. 1 flHHHHHHHHIHHHHI IW.M A CV \g 5 (Hárfa—Holmi. Egy kötet vers és egy kötet próza. Megjelent Budapesten, a Genius kiadásá­ban.) Babits Mihály után Juhász Gyula fs összegyűj­tötte huszonöt év »termését«, élete huszadik és negyvenötödik esztendeje között irt reprezentatív verseit. Huszonöt év fájdalma, boruja, remény­telen élményei, lelketlen lelkesedései és el nem csókolt csókjai, huszonöt év víziói örömről, asz­szonyról és csókról, eletröl s huszonöt év véres meg­rendülései a kőbe, színekbe és rjmekbe álmodott szépség előtt — 8 mindez egyetlen kötetbe zsú­folva, egyetlen kötetbe belesóhajtva és beleliheg­ve: valóban nektárja lehet a lélek illatainak és izeinek, jstenek eledele és istenek itala. Néha bi­zony a pogány magyar isteneké, akiknek utolsó igrice lehetett volna, akj a Tibiscus partjára ve­tődött s a folyó mellett, amelyik »a búbánat iszapját« hordozza ezer évek óta, »egy régi dal ¡8 egy régi tenger« üzenetét fogja fel és adja át a jegenyék és nyárfák elárvult népének. Ha lapozunk ebben a kötetben — minden vers a lélek egy ablaka 8 milyen csodálatos tájakra sodródott el, milyen messzi vidékek, az élet mi­lyen és mennyi szakadéka, gleccsere és virágos lankái fölött suhant el ez az örök mozdulatlanság, ez az elefáncsonttoronyba zárt ígéret —, ha la­pozunk ebben a kötetben, amelyik huszonöt év al­kotásainak legjavát adja, ugy érezzük: egy nagy művész retrospektív kiállításán vagyunk. Minden vers egy-egy kép, örök ragyogás az elmúlás rámá­jában, a szenvedés falán. Hány Anna-portrait, hány tiszai tájkép, mennyi titokzatos, mély zengésű csendélet, bibliai kompozíció került egymás mel­lé ebben a művészethez »menekülő élet'-ben. S milyen tragikus ellentét választja el Juhász Gyulát minden más költötöl, aki elérkezett a »gyűj­teményes kiadás« könyvkiadói beérkezettségéig. Kráterek lávája festi a húszévesek elé a startvo­nalat s »jégcsapok, télen, kunyhóereszről« jelzik a célt. Minden költói pálya fejlődés az elindulás forrongásától a megérkezés lehiggadásáig Ez a retrospektív verskiállitás és retrospektív életkiál­litás ennek az útnak ármányát mutatja. Milyen csodálatos, titokzatos, varázsos csönd csendül fel a legelső versből. »Mint néma hattyú, halkan ring a csónak, ...A hold az ég tetőin vesztegel». A dermedt 8 mégis lágy hallgatás bűvölete vesz erőt mindenen. A genmák és hermák, a szűz csillagok, a magyar táj magyar ecsettel, a rím és remény­nélküli versek — a csend költészete. Juhász Gyu­la az élet noviciusa, Csönd-herceget nem füty­.tyel zavarja, de térdreboruló áhítattal és alázat­tal köszönti. S a legelső vers csöndjéhez ké­pest mennyi lázas nyugtalanság vonaglik, meny­nyi vérző elégedetlenség dörömböl az utolsó vers­ben. A husz éves Juhász Gyulát a szépség megbű­völte s »már fáj a szépség, elég volt a bűvölet«. »Idegesít a harsány tüzü tájak, szerelmi lázak ká­ba muzsikája«- Huszonöt év előtt leomlott szob­rok, képek és versek szépsége előtt, »Vergilius versét olvasta holdas éjen«, »Plató utópiáján gon­dolkodott borongva«, »vágyak nélkül meredi a hadeszi sötétre« és huszonöt év múlva — ez az utolsó versének utolsó sora: — a vihar vad tla Jaival takarózik be. A Hegyi Beszéd n csend ka­marazenéje, az utolsó versbati már a saxofon sikolt. A szépség trubadúrja volt. a.mik'or elin­dult s a szépség betege lett, amikor megérkezett. Ma, vasárnap és hétfőn is a diadalmas S utolsó versének címe: »A szépség betege«. Talán nem kell közelebb mennünk ehhez az élethez, amelyik addig ragyogta a szépség derű­jét, míg a szépség betegsége be nem árnyékolta. Talán nem kell vállalkoznunk arra sem, hogy elő­legezzük az irodalomtörténet ítéletét számára. Ju­hász Gyula költői pályája csak pihenőhöz ért s beláthatatlan, hogy ez az örökké vándorúton já­ró mozdulatlanság, ez a vibráló nyugalom és da­loló csönd a szépség milyen ujvílágrészeín fog még kikötni a »szent elámulások« sóhaj és hör­gés dagasztotta vitorlákkal. Mi nem ítélkezünk, csak hódolunk a nagy magyar költő előtt. »Holmt« címmel egy kötetbe prózai írásainak javát foglalta össze Juhász Gyula. Ezeknek leg­nagyobb része a Dcbnagyarországban jelent meg, nem lehet az a feladatunk, hogy e kötetben fe­dezzük fel a hasábjainkon megjelent írásokat Mennyi líra dalol ezekben a »prózai« sorokbín. Sokszor őszintébb, gátlásnélkülibb a próza lírája, mert elég, ha elbújik egy név, vagy egy foglal­kozás mögé — mint a gyerek, ha behunyja sze­mét, azt hiszi, hogy őt nem látják — és partatlanul és gátak nélkül ömölhetik a líra és vallomás. Min­den rim egy búvóhely s minden versmérték acél­pánt a tudat alattin. Juhász Gyula vagy magáról ír, vagy magának, de írása tiszta líra akkor is, ha — végig irja a sorokat Mert versei és pró­zája kőzött alig van különbség. Ez a két kötet a mértföldkő Juhász Gyula éle­tében és költészetében. A stafétafutó most meg­fordul s megállt egy lélekzetvételnyi pihenőre. Az ntja eddig mindig csak felfelé haladt s nem messze van már a magyar firmamentum örőkra­gyogásu csillagaitól. (<L) Rabiélek ^ Belgáméval keddtől csQi&rtökfg a Belvárosiban 1 A szakértők ¡harcoltak szén-pör szombati tárgyalásán Ismét félbeszakították a főtárgyalás! (A Dél m agy ar or sz ág munkatársától) A szénharc sajtópöréuek főtárgvalását szombaton délelőtt változatlan érdeklődés mellett folytatták. A főtárgyalás délelőtt kilenc órától délután fél­háromig tartott, amely idő alatt a vád és a vé­delem a szakértőkkel csatázott. A szakértők a pénteki főtárgyaláson a gene­í rális kérdésekre közös szakvéleményt terjesztettek elő, szombat délelőtt azonban a hat szakértőnek egyes részletkérdésekben már hatféle véleménye volt. Etekintetben különösen Sehmidt Ferenc volt szegedi mühelyfőnők vezetett, aki a legtöbb kér­désre különvéleménnyel felelt. Az elnökön kívül különben mindenki kérdések­kel ostromolta a szakértőket. A legtöbb kérdést. Schaffer szavazóbíró tette. Sokat kérdezett Balázs Sándor ügyész és Puskás Jenő vádlott is, de nem hagyta magát Balogh Lajos sem, aki olyan kér­déseket adott fel, hogy a szakértőknek külön is tanácskozni kellett, hogy egy-egy kérdés velejét kihámozzák. A vélemények megkonstruálására a szakértők minden esetben tanácskozásokra vonul­tak vissza és igy történt azután, hogy szombaton a vád- és védbeszédpfe elmondására már nem kerülhetett a sor. A tárgyalás megnyitása után a pénteki napon feladott kérdésekre először Tóth Tibor Máv. fel­ügyelő-szakértő felelt. Arra a kérdésre, hogy a próbafűtések alkalmával a gépeket és a gépek terhelését kellőleg ellenőrizték-e, kfizös szakértői véleményt terjesztett elő. A vélemény szerint az első és második próbafűtésnél ez nem állapítható meg, de a Reichardténál igen. Sehmidt Ferenc szerint a Rejchardt-féle próba­fűtés szakvéleménye sem precíz. Balázs ügyész (a szakértőkhöz): A szegedi viz­mütelepen lehet-e abszolút értékű tüzelési próbát tartani? Szi ,1a szakértő szerint nem lehet, de Hustiák Cyril, Máv. fűtőház [önök-szakértő kijelentette, hogy a Belvárosiban. Értesítem a n. é. közönséget, hogy a mn naptól kezdve állandóan friss Farsangi sört tartok csapon, a Kőbányai Polgári Serfőzde kitűnő különlegességét. Ugyancsak szives figyelmükben ajánlom elis­mert jó konyhámat olcsó szelvényes abonomával kihordásra is. Tisztelettel : Szőke Manó, a Belvárosi Étterem tulajdonosa, Feketesas ucca 22. Telefon 892. 522 £ Mezőgazdasági és Ipari gépek, müszalú cikkek, oiajok legolcsóbb beszerzést helye, világhírű Indiám motorkerékpár Gépkereskedelmi és Műszaki Vá^a'af, Mangel és Joó, Polgár usca 3. a vizműtelep alkalmas erre. - _ r­Schaffer Wró (Berzenczeyhez): A próbafűtés al­kalmával z ! ízgyülés által kiküldött bizottsági tagoknak miért nem mutatták meg a fűtési naplót? Berzenezey: A közgyűlési tagok a fűtési próba ellenőrzésére lettek kiküldve és nem arra, hogy a reájuk nézve érthetetlen számadatokat tartal­mazó fűtési naplót megvizsgálják. Schaffer bíró: A városi mérnökség tagjai tud­hatták-e, hogy a tatai és a pécsi szén keveréke jobb mint külön a pécsi, vagy külön a tat«i szén? A szakértők Schaffer Wró ujabb kérdésére azon­ban nem tudtak egyöntetű választ adni, amire tanácskozásra vonultak vissza. A vád és védelem a további kérdéseit erre írásban Juttatta el • szakértőkhöz, akik tizenegy órától félkettőig ta­nácskoztak. E kétórás intermezzónak érdekes rész­lete volt, amikor a főmagánvádló és a vádlott az egyik közeli vendéglőbe tértek be, ahol meg­vitatták az itélet eshetőségeit A szakértők félkettőkor készültek el véleményük­kel. A közös vélemény szerint • mérnöki hiva­tal nem vonható azért felelősségre, hogy a tatai és pécsi szén keverését nem ajánlották a város tanácsának. A szakértők e kérdésben hosszas vi­tába bocsátkoztak és végül abban állapodtak meg, hogy a két szén keverékének alkalmazhatóságát csak az tudhatja, aki e kérdéssel tudományosan foglalkozik. Ezekután a két szén kalóriaértékérőt vitáztak a szakértők. Szikla szakértő véleménye szerint egyrs szenek kalóriakimutatásából pontosan nem lehet megállapítani, hogy melyik szén a jobb minőségű. Tóth Tibor Szikla szakértő véleményére meg­jegyzi, hogy Sziklának ő hivatali utódja és ugy tudja, hogy Sziklának aktív szolgálata idejében e kérdésben más véleménye volt Most azonban érdekelve van egy bányánál és igy érthető az el­fogultsága. Szikla szakértő tiltakozott a gyanúsítás ellen, de végül a két szakértő 50 százalékban kiegyezett. Vild Károly elnök ezután a tárgyalást az idő előrehaladottságára való tekintettel, félháromkor félbeszakította és a főtárgyalást május 13-ára el­napolta, Május 13-án a védő- és vádbeszédek kö­vetkeznek. KORZÓ MOZI Májú* 5-én Vasárnap LYA MARA főszereplésével Az orosz táncosnő dráma 8 felvonásban — Azonkívül: Amor a nyeregben turftOrténet 8 felvonásban. FószerepiO MARY ASTOR. Kiadások kezdete 5. 7, 9, vasár- és dnnepnap 3,5 7, 9 órakor KORZÓ VUjus 6-án és 7-én MOZJ hét lön és kedden ] A broatíway lovagja. .STi",! FflSJ.ereplö: RICHARD TAIMAPGE. Azonkivfll Az „Aranykerék" verseny. Am-rtkm tö-rénet 7 te vonásban. — Főszereplő : DOUGLAS FAIkBAN KS. Biőartás k ke-det- 5. 7. 9. vasAr- és flnnepnao 3, 5, 7, 9 órakor I Gomblukkötés (géppel) minden anvaara NITSOVITS. Iskola a. 25. 526

Next

/
Oldalképek
Tartalom