Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-29 / 119. szám

4ГУСТЖА Г, V » КГ1 AR 1929 május 29. hény nappal ezelőtt jutott el az illetékes ügyosztályhoz, tehát az intézkedések foganatosítására még nem volt elég idő. — Az ilyent szégyenlem megmondani — állapította meg a polgármester —, az ügyosztályoknak nem kellene a bürokratikus értesítésre várni, a dolgokról tudomást szerezhetnének a közgyűlésen is. Ezek voltak Fodor Jenő érdekesebb darabjai. Ezután Pálfy József következett. Először Hauser Rezső Sándornak azt az inditvávivát ismertette, amelyben tiltakozik a hősök nevének üzleti célokra való felhasználása ellen. A kereskedelmi és iparkamara, amelytől véleményt kért Pálfy az indítványra, nem javasolja az indítvány elfogadását, mivel a nemzet nagyjainak emlékét aem sérti, ha nevük ott szerepel egyik-másik üzlet, vagy iparvállalat cégérében. A tanács az indítvány elvetését javasolja. Hauser Rezső Sándor második indítványában a közúti hid forgalmának szabályozását sürgeti. Erre van már közgyűlési határozat, de azt még nem hagyta jóvá a miniszter. Dr. Fajka Lajos inditvánvában azt kifogásolja, hogy a várost színház, amely a költségvetés, illetve a zárszámadás tanusága szerint a mult évi szubvencióból negyvenezer pengőt megtakarított, ezt a pénzt nem fizette vissza a város pénztárába. Kéri a pénz visszafizetésének elrendelését és javasolja, hogy ezt az összeget a város fordítsa — apaállatok beszerzésére. Majdnem szóról-szóra ugyanilyen indítványt nyújtott be dr. Sőreghy Mátyás is. A tanács az indítványok elvetését javasolja, mert tt megtakarítás tulajdonképen nem létezik, annak csak számviteli jelentősége van, mivel a színház költségvetési éve a szezon elején kezdődik és a szezon végén zárul, nem pedig ugy, mint a város háztartásáé. Pásztor József a szinészgázsik. leszállítása miatt intéz interpellációt a tanácshoz. Kérdi, hogy igaz-e, hogy a tanács utasította a színigazgatót az uj szezonban a havi gázsik háromezer pengővel való leszállítására, ha igaz, nem rontja-e ez az intézkedés a szinház nívóját, ha pedig a nivó veszélyeztetése nélkül le lehet szállítani a gázsikat, miért nem szállították le azokat már a mult szezonban. A polgármester válasza ez lesz, hogy a tanács elrendelte a szinészgázsik havi 3000 pengővel való redukálását, ez azonban nem veszélyezteti a nívót, mert a szinház vezetősége csak elsőrendű erőket szerződtet, a differenciát az indokolatlanul magas gázsikból faragja le. A megtakarítás a mult szezonban viszont lehetetlen volt, mert több olyan színészt keltett állandóan szerződtetni, akik csak ritkán szerepeltek. Most ezeket, a szerepköröket vendégszereplésekkel töltik be. Fenuö Mátyás s Széchenvi-tér elzárásának engedélyezése ellen nyújtott be indítványt. A tanács azonban azt nem tartja elfogadhatónak, mivel a tér elzárására úgyis csak a legkivételesebb esetekben ad engedélyt, Ilyen kivételes esetekre pedig kell számítani. Dr. Csonka Miklós adóügyi tanácsnok legfonto¿abb iavaslata kétségtelenül a vizdlj-ügy lesz. A jogügyi bizottság véleménye alapján azt javasolja, hogy a közgyűlés módosítsa az 1924. évi szabályrendeletet és mondja ki, hogy a magasnyomású vízvezeték körzetében lévő lakások bérlőit közvetlenül terheli a vízdíj, a szabad és a kötött iakások között nincsen különbség. Dr. Fajka Lajos a városi tisztviselők megrendszabályozására Tett indítványt. A tisztviselőket minden mellékfoglalkozástól el kell szerinte tiltani, fokozottabban kell ellenőrizni munkájukat és Fodor Jenő polgármesterhelyettesnek bírságolási jogot kell adni, hogy a későn érkező, vagy korán távozó tisztviselőket haladéktalanul megbüntethesse. A tanács az indítványt feleslegesnek tartja, mert a tisztviselők úgyis csak a közgyűlés engedélyével vállalhatnak mellékfoglalkozást, a hivatalos órák betartáséra viszont a fegyelmi szabályzat és a szervezeti szabályzat kötelezi őket. Fajka azt is kéri, hogy a közgyűlés rendelje el a tisztviselők létszámának 30 százalékkal való haladéktalan csökkentését. A tanács ezt az indítványt is feleslegesnek tartja, mert éppen most dolgozik a közgyűlés által kiküldött munkarevideáló és hivatalvizsgáló bizottság, amely majd megteszi javaslatát, ha munkáját befejezte, A városi párt Pap Róbert elnökletével kedden este tárgyalta le a közgyűlés tárgysorozatát, amelynek pontjait dr. Szekerke Lajos ismertette. Kigyulladt egy úszó íulaj a Tiszán (A Délmagyarország munkatársától.) Kedden reggel nyolc órakor a Tisza pariján sétálóknak érdekes látványban volt részük. A folyó felső szakaszán, a tápéi vámház előtt égő tutaj uszolt a vizén. A Marosból most érkeztek le a román tutajosok és az egyik tutaj kukoricaszárral kibélelt sátra kigyulladt. A tutajosok nagy izgalommal láttak hozzá a tűz eloltásához. A tüz azonban tovább terjedt a tutajon, már a hasábosfák is tüzet fogtak, amire a tutajosok közül ketten a vizbeugrottak, hogy a partra úszva hozzanak segítséget. Amire a két megijedt tütajös kiúszott a partra, a tutaj már a Római körút irányéban járt. A parti hajók személyzete és a halászok közben azonban már elérték a tutajt és hozzáláttak a tüz eloltásához. A viz mellett könnyö dolguk volt az alkalmi tűzoltóknak, úgyhogy a közúti hid táján már teljesen lokaliiálták a lángokat. A kár jelentéktelen. A tutajosok sátra, subái és élelmiszerei ugyan a tüz martalékaivá váltak, de a tutajt sikerült megmenteni. A tutajosok a vashíd alatt kötöttek ki, ahol a később megérkezett társaiknak nagy szomorúsággal mondották el szerencsétlenségüket. A csengelei zsellérek problémája A tanács nem határozott a földbérrevizió ügyében — Л város házikezelésbe veszi a csengelet földeket ? (A Délmagyarország munkatársától.) Fodor Jenő polgármesterhelyetles a keddi közgyűlést előkészítő tanácsülésen ismertette a csengeni földbérrevizió eredményét. Ezt a revíziót, mint ismeretes, elkeseredett küzdelmek előzték meg és ezekbe a küzdelmekbe néhány hónappal ezelőtt a belügyminiszter is beleavatkozott, amennyiben hivatalosan felszólította a város hatóságát, hogy vizsgálja meg a csengelei homokföldek bérlőinek helyzetét és a lehetőséghez gépest szállítsa le a tulmagas földbéreket. A tanács Fodor Jenő polgármesterhelyettes elnökletével bizottságot küldött ki a csengelei viszonyok tanulmányozására. Ez a bizottság mostanában fejezte be munkáját, egyenként megnézett minden bérparcellát és megállapította, hogy reálisak-e a nyilvános földárveréseken elért földbérek, vagy pedig indokolt lenne azok leszállítása. A revíziós bizottság munkájának eredményéről számolt be Fodor Jenő kedden délelőtt a tanácsnak. A reviziós bizottság megállapítása szerint a csengelei bérföldek bére általánosságban nem tulmagas, van néhány olyan parcella, amelynek bérét a legutóbbi árverés alkalmával haragból, vagy bosszúból verték fel a régi bérlő haragosai. Ezeknek a bérleteknek esetenkint való felülbírálását javasolja a bizottság. A Mélelyes-dülőben lévő paroellák bére azonban tényleg irreálisan magas. Ebben a dűlőben ezerkétszáz hold homokföldje van a városnak. A bizottság azt javasolja, hogy a város szállítsa le itt a béreket olyan alacsonyra, hogy azok ne legyenek magasabbak a békebeli béreknél negyven százalékkal. Van azonban itt, a Mélelyes-dülőben olyan paroella is, amelynek bére még az ilyen arányú leszállítás után is tulmagas maradna. Itt fokozottabb bérleszállítást javasol a bizottság. Megvizsgálta a bizottság a balástyai bérleteket is cs ezeknél esetenkint elbírálandó 5—20 százalékos bérleszállitást javasol. A legtöbb felsötanyai bérlő adós maradt az eddigi bérrel. A bizottság azt javasolja, hogy a város a hátralékot öl év alatt egyenlő évi részletekben fizettesse meg a bérlőkkel. A helyelles polgármester jelentése után hosszú vita támadt. A polgármester felvetette a kérdést, hogy ezzel a bérleszállitással és a hátralékok részletekben való megfizetésének engedélyezésével megoldódna-e a csengelei zsellérek helyzete. Fodor Jenő kijelentette, hogy még ez az engedékenység sem orvosolná a szociális bajokat, mert a bérlőknek pénz is kellene, hogy fokozottabban dolgozhassanak, munkálhassák meg a földet. A bérleszállitás és a részletfizetési kedvezmény csak átmeneti segítséget jelent számukra, — Ha nem lesz megnyugtató hatása a revíziónak — mondotta a polgármester —, akkor azt javaslom, hogy ne is vigyük be a májusi közgyűlésbe ezt a kérdést. Alaposan le kell tárgyalni előbb, hogy milyen módon oldhatná meg véglegesen a csengelei ügyet a város. Ezekbe a tanácskozásokba bele kellene vonni a földmivelésűgyi minisztert, a belügyminisztert, sőt a miniszterelnököt is, mert hiszen a kérdés jelentősége nem lokális. Foglalkozni kell azzal a gondolattal isN hogy a város vegye az egész földet házikezelésbe, mivel a jelenlegi bérlők a külteljes gazdálkodás következtében úgysem boldogulnak rajta. Itt berendezhetnénk nagyobbszabásu gyümölcsöst és baromfitenyészetet és a jelenlegi bérlöket gazdasági cselédként alkalmaznánk rajtuk. Dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész aggodalmásnak mondotta a földbérek revízióját, mert véleménye szerint a csengelei bérlők dologtalan emberek, akik nem is akarnak intenzivebben gazdálkodni bérletükön. — A dologtalan emberek hatósági támogatása p^dig rossz vért szülne azok kőzött a bérlők között, akik keményen dolgoznak, hogy megélhessenek bérletük hasznából, — mondotta. A tanács hosszú vita után ugy határozott, hogy egyelőre nem viszi közgyűlés elé a reviziós bizottság javaslatát, hanem keres előbb valami olyan megoldást, amely végérvényesen orvosolja a csengelei helyzetet. 1

яяшшяяшшвт HArom око» tzó: ••M* Szegszárfln ftőrönfl lóbl Felhívás az uiszegetfieKhez!! Tisztelettel értesítjük a t. vevőközönségei, hogy a mai napon megnyitottuk újszeged! lerakatunkat а Temesvéry kSrut és Bethlen исса sarkán, ahol téglát, cserepet és mindennemű épitési anyagot íÜ^SSi. ment, szigetelőlemezek, stukatórnád, mindenfajta szegek, valam'nt ЩХ||Д| ¿S SZCIlCt legolcsóbb papiárban árusítunk. Kérjük ugy а tisztelt épitőkSzönséget. valamint a i. fogyasztókat, hogy raktárunkat megtekinteni sziveekedJenek és egyben kérjük b rendeléseiket, a Göztégla és Hornyoltcserépgyár Rt., Szüreg ujszegedi lerakala. 795 G. F. В. a tökéletes Bembergselyem harisnya lerakat Pollák Testvéreknél