Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-29 / 119. szám

DfiLMAGYARORSZAG amelyikről lecsuszkálta a földet a jövő nemzedéke, úgyhogy csak az éles kövek és kavicshőm pölyek maradtak meg a néhai útból. Olyan mint egy kiszáradt vizmosás a hegyek közt. ,a télen már ródli-pályának se^ volt jó. Hét esztendeje annyit könyörögtem a megjavításáért írásban és szóban^. ho^y az többet jelent aktapocsékolásban és időveszteségben, mint amennyibe a két botrányos feljárónak a rendbehozása kerülne. Ugy tudom, hogy a tanács minden kérvényemet tovább adta illetékes helyre. De valószínűleg ez is olyan borzasztó munka, hogy csák több évi megfontolás után lehet kitérő válasszal elodázni. Egészen más volna, ha külvárosi városatya volnék és felemelném szavamat a közgyűlésen, ahogy mondani szokás. Akkor jelentenék valamit, még ha közérdekből emelgetném 15129 május 29 is a szavam. De hál mit nyomok én igv. mint J egy nem szorosan vett közigazgatási hivatal chefje, aki nem érek rá közgyűlésre járni0 A szépasszonynak azt mondtam, hogy sok mindene vagyok én a városnak, de az utka parói pályára nem érzek hivatottságot. Azóta azonban meggondoltam a dolgot. Szeretem, ha a gondjaimra bizott ház tájéka rendben van, erre pedig nem sok kilátás van. Majd szót értek a tanáraimmal, az ingyen munkatársaimmal s a nyári vakációban rendbehozzuk a feljárót. Utóvégre végeztünk már mink nehezebb munkát is ennél, még se esett le az aranygyűrű az ujjunkról. Aki pedig megszól i is belekontárkodunk, az — ahogy néhai bennünket, hogy ilyen műszaki alkotásokba gazdám, elődöm ebben a házban mondani szokta — ne adja hozzánk a lányát „B pápa a mai naptól kezdve szabad és független uralkodója kis államának" (Budapesti tudósilónk telefon jelenléte Rómából jelenlik: Csaknem valamennyi lap keddi számában ludósitások vannak a Szent Székről s a tudósításokat Ciita del Vatioanoból keltezik. A Corriera d'Iialia így ir: A pápa a mai naptól kezdve szabad és független uralkodója kis államának. Kedd óta XI. Pius pápa Olaszort'.áfjfjal szemben ugyanolyan helyzetben van, mint a többi állammal szemben. A pápa a hivatalos okmányokat továbbra is Rómából fogja keltezni, a vatikáni államtitkárság és a többi közigazgatási szervek irataikat Citta de Vatioanoból fogják datálni. A Tribuna ugy tudja, hogy a lateráni szerződés ratifikációs jegyzökönyveinek kicserélése i csütörtökön — Urnpján —, vagy junius 2-án, | vasárnap, az alkotmány ünnepén történik meg. A parlament ülésén Szegedről, mini »halolt városról« beszéli Gál Jenő Elfogadták a kereskedelmi tárca költségvetéséi Budapest, május 128. A képviselőház mai ülésén folytatták a kereskedelmi tárca költségvetésének részletes tárgyalását. Az első őt címet vita nélkül fogadják el. A hatodik címnél, amely az útépítésről szól, Csák Károly és Maűay Gyula után Szilágyi Lajos reflektál a kereskedelemügyi miniszter záróbeszédére. Ha a kereskedelemügyi miniszter reflektál arra, hogy a képviselők személye ' iránt tisztelettel viseltessenek, akkor a miniszter is viseltessék tisztelettel a felszólaló képviselők iránt. (Nagy zaj és ellentmondások a jobboldalon.) Az ország kíváncsi arra, hogy az útépítési törvény mikor kerül a Ház elé. Meskó Zoltán nagy meglepetéssel hallotta, hogy ¿00 község van Magyarországon, amelynek nincs kiépített utja. Nem ért egyet a kereskedelmi miniszterrel. A falusi ember teljesen el van zárva minden közlekedéstől. Ne csináljanak luxusutakat, ne olajozzák az autóutakat, hanem építsenek utakat ennek az 500 községnek a megközelithetése céljából. Előbb az utakat épitsék ki, azután lehet a luxusutakat olajozni. A sorrend ellen tiltakozik. Élénk ellentmondások hangzanak a jobboldafon, a miniszter is szól valamit, mire Meskó a következőket mondja: — Annyira nem mehet a kormánypártiság, hogy mindenben helyeseljenek a képviselők Czettler Jenő: Többezer kilóraéter uj ut kiépítése szükséges a mezőgazdaság talpraállitása céljából. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter válaszol az elhangzott felszólalásra. Egy uj ötlet mindeneseire vau Czettler felszólalásában, a vagyonváitságnak útépítésre való felhasználása. Nem pár száz, hanem négyezer kilométer u'épitésröl van szói amit llz év alatt akarnak bevégezni és a törlesztést 13 év alatt eszközölni. Az autóbusztőrvényjavaslat a megvalósulás stádiuma előtt áll. Az összekötő hidak építésének sorrendje már meg van állapítva. Az iparfelügyeletről szóló 7. §-nál Gál Jenő szólalt fel. Felhívta a miniszter figyelmét az uj iparágra, ilyen a rádióipar is. Magyarországon fejlett rádióipar van, éppen ezért nem érti, hogy Magyarországon miért a legdrágább ». rádiószolgálat. Farkas István: Pártpolitikát szolgál, Rothenstein Mór: Drága és rossz. Gál Jenő: A rádióipart támogatni kall. Ilerrmann (miniszter (idegesen): Nem ide tartozik) Gál Jenő: Az a fontos, hogy a szakfelügyeleti hatóság minden kérdésről tájékoztassa a minisztert. Herrmann Miksa szó nélkül kisiet a teremből. Gál Jenő: A szakfelügyelő segítsen, hogy olcsóbb lehessen a rádió. A tavaszi vásárokról beszélt ezután és sürgette, hogy a vidéken is rendezzenek a budapestihez hasonló sikeres tavaszi vásárokat, főként a határmenti városokban. Nézzék meg Szegedet, amelynek speciális Ipara van, mégis milyen halott város. Nézzék meg Pozsonyt. Ha megtudják a környező államokban, hogy például Szegeden tavaszi vásár van, bizonyára át fognak oda Jttnul. — Nem törődöm én - folytatta Gál Jenő a papucsstatisztikával, nem ez a legfontosabb^ hanem invenciós iparfelügyelet kell. kezdeményező és pártoló. Ezután felhívja a miniszter figyelmét a kereskedelem egy osztályára, amely a legfontosabb munkát végzi, a kereskedelmi utazókra. A háború után az ipart és a kereskedelmet az utazók ébresztették fel. A kereskedelmi utazót tartja annyinak, mint az atassé címmel felruházott konzulárís hivatalnokot, mert a kereskedelmi utazó pionlerja az iparnak. A magyar vasutakon mindenkinek adnak vasúti kedvezményt, csak qz utazóknak nem. Dezsőffy államtitkár: Azoknak is van! Gál Jenő: Tegye a miniszter tanulmány tárgyává ezt a kérdést. A cégek többet utaztatnának, ha a vasul nem volna olyan drága. A kereskedelmi kamaráknak nagyon fogyatékos az autonómiájuk. Iparfelügyelőnek csak képzett, gyakorlati iparost és kereskedőt alkalmaznék. "Beszéde végén Gál Jenő határozati javaslatot nyújtott be, hogy választott bíróság alakuljon a kamarák körében vitás kereskedelmi és ipari kérdésrk elintézésére. Farkas István munkásvédelmet sürget, ebből a szempontból kellene az iparfelügyelőknek ellenőrizni az üzemeket. Ilerrmann Miksa kereskedelmi miniszter, aki közben újból bejött a terembe, szólásra emelkedett. Nem tartja elképzelhetetlennek a kamarák reformját, de eddig egyetlen szakfaktor sem vetette fel ezt a témát. Nagyon csodálkozom, hogy éppen egy védőügyvéd... Gál Jenő: £n itt országgyűlési képviselő vagyok és mint ilyen mondok bírálatot. Elnök: Figyelmeztetnem kell a miniszter urat, hogy én is Gál Jenő nézetén vagyok, ne tessék őt mint védőügyvédet emlegetni. Herrmann miniszter: Elismerem ezt, de mégis csodálkozom, hogy nem szakértő részéről jött a panasz. Gál Jenő: Az a szakértő, aki 4 kérdést megtanulta. És én megtanultam. Ilerrmann miniszter: Az utazók a vasúti bérletnél 15 százalékos kedvezményt kapnak, továbbá azt a kedvezményt, hogy bármilyen nagy terhet poggyászként vihetnek magukkal. Elismerem, hogy ez a kedvezmény nem nagy, tárgyalások is folynak, de ujabb panaszok nem érkeztek. Gél Jenő: Az utazók annyit megérdemelnek, nínt egy megyei levéltáros. (Ellentmondások ibbról.) Herrmann miniszter: Tiszteletreméltó a kereskedelmi utazók osztálya, mert fontos missziót teljesít és becsülettel végzi kötelességét. Ezt készéggel elismerem. A 8. címnél Malaslts Géza megállapítja, hogy l'ajlovak tenyésztésére sokkal többet fordítanak, mint az egész kereskedelmi és ipari szakoktatásra. Különösen a textilmunkások kiképzése hiányos. Kerámiai szakiskola egyáltalában nincs MagyarországonSzilágyi Lajos után Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter válaszol a felszólalásokra. Teljesen egy etért Malasits.csal. a textilipari szakiskola kérdé»3 elsőrangúan fontos. A tanoncoktatás nagyon zavaros terület, mert egvrésze a kultuszminiszterhez tartozik. Malasits Géza: Elég baj. Herrmann miniszter: Az inleruátusok hozzám tartoznak, úgyhogy tulajdonképpeni gondozója ennek a kérdésnek nincs- Szorosabb relációra van szükség a kultuszminisztérium és a kereskedelmi minisztérium között. A nevelés mindenesetre Jó kezekben van. Mataslts Géza: Jezsuitizmust és képmutatást tanulnak. Az elnök Malasitsot rendreutasítja, majd elfoga-j dottnak jelenti ki a nyolcadik címet A 9. címnél Szilágyi Lajos kéri a minisztert, terjesszen be törvényjavaslatot a magánalkalmazottak jogviszonyainak szabályozásáról. Vértes Vilmos István a megyei villamosítás kérdésének rendezésére olyan miniszteri biztos kiküldését kéri. aki a közigazgatási hatóságoktól független. Malasits Géza a termelő szövetkezetek fokozottabb állami támogatását követeli. Herrmann Miksa kereskedelmi miniszter válaszol az elhangzott felszólalásokra. Bejelenti, hogy a magánalkalmazottak jogviszonyait szabályozó törvényjavaslat már elkészült és mihelyt a szakminisztériumok megteszik megjegyzéseiket, a törvényhozás elé fogja terjeszteni. (Helyeslés.) Azt a kérdést, amit Malasits felvetett, érdemesnek tartja arra, hogy foglalkozzék vele; csak azt látja aggályosnak, hogy a kisiparosság érdekeit sértené; ha a fogyasztási szövetkezetek üzemeket létesítenének. A kérdéssel azonban foglalkozni kíván. A többi címhez felszólaló nincs,' ezzel a kereskedelmi tárca költségvetését részleteiben is letárgyalta a Ház. Mielőtt az állami üzemek költségvetésére térnének át, az elnök szünetet rendel el. Szünet után Buday Dezső a postások fizetésrendezését sürgette. Kabók Lajos a távbeszélőhálózat beruházásáról beszélt. Herrmann miniszter kijelentette, hogy három vidéki városban állítanak fel autó< < , mata központot, »mely lehetővé teszi, hogy a jövőben a kft» ségekkel is éjjel-nappal lehessen beszélni. Várnai Dániel a nyugbéresek Jutalmazása közti különbség eltüntetését sürgette. Malasits Géza szerint csökkenteni kell azt a tiszta /övedelmet, amely a központi igazgatás terén a vasútnál megnyilvánul. Igazságtalannak tartja azt a rendelkezést, amely megtiltja a Máv. nyugdíjasainak a mellékfoglalkozások vállalását. Vanezák János a külön jutalmazási rendszert nem tartja célravezetőnek. Meg kell szüntetni a jutalmazásokat, de mindenkinek /6 fizetést kell adni Madarász Elemér az utazási kedvezmények kiterjesztését kérte. Herrmann miniszter kijelentette, hogy a vasúti kedvezményeket nem tudja kiterjeszteni. A Ház ezzel letárgyalta a kereskedelmi tárcához tartozó költségvetést. Rubinek István előadó ismertette ezután a miniszterelnökségi tárca költségvetését. Malasits Géza: A miniszterelnök az egyik olasz lapnak adott interjújában azt hangoztatta, hogy a miniszterelnök évek óta hadakozik a szociáldemokrata párt ellen, abban a hiszemben, hogy ezt sikerrel teszi. A miniszterelnökség szociálpolitikai osztálya támogatja a szociáldemokrata párt renegátjait. Kijelenti ezután, hogy a munkásosztály soha sem tagadta a nemzeti gondolatot, de nem kér abból a nacionalizmusból, amelyet a miniszterelnök és pártja képvisel, mert az egyenlő a reakcióval és a jogfosztással. (Nagy zaj.) Adjanak gyülekezési és egyesülési jogot, ez lesz az igazi nacionalizmus. Ezután a kisebbségek iskoláztatásának kérdésével foglalkozott. Az elnök ezután a vitát megszakította. Az ülés egynegyed 7 órakor élt vé&et. >