Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-26 / 117. szám

s lf£LM \г.улпп««глг, R színjáték versenytársai Irta: Ilont Ferenc. A könyvnyomtatás föltalálásáig a tömcgmüvé­szetnek csakis azt a formáját ismerték, amelyben az összegyűlt közönség egyidőben és együtt, köz­vetlenül szemlélte és hallgatta a színjátékot, a szertartást, a zenét, a mesét vagy más hasonló természetű produkciót. De jött Gutenberg és a nyomtatott betű, a sokszorosítás a tömegmüvé­szetnek uj formáját teremtette meg. Ez az uj tö­megmüvészet már nem az összegyűlt közönség­hez szólt, hanem kézről-kézre, házról-házra, vá­rosról-városra járt és egy szétszórt, de számban megnövekedett tömeghez beszélt. Már a tizenha­todik században találkozunk a sajtó első termé­keivel, az u. n. flughlattokkal, amelyek képben és irásban tájékoztatták a nagyközönséget a legújabb, rendszerint csudálatos eseményekről. A mai új­ságoknak ezek a kezdetleges ősei érdekesen szem. léltetik azt az átalakulást, amelyet a nyomtatott betű elterjedése idézett elő nemcsak ennek az uj, individualizálódott közönségnek, hanem az egész emberiségnek gondolkozásmódjában. Eleinte a ké. pekhez alig pár szavas magyarázatot fűztek. Ké­sőbb egyre kevesebb lesz a kép és egyre több a szöveg. A közvetlen élményhez szokott, szemlélő és hallgató közönségből lassan kifejlődött az ol­vasóközönség, a vizuális és auditív kulturát pe­dig egyre jobban háttérbe szorította a betiikultura. A betükultura természetesen a színjátékra is rányomta a maga bélyegét. A középkor liturgi­kus drámáiban a szöveg még mellékes tényező volt,, hiszen a közönség nagyrésze nem is értette a latin szavakat. A fejlődés folyamán viszont a szö­veg, a dráma vált az európai színjáték legfon­tosabb tényezőjévé. A tizenhetedik században ugyan föllobog még egyszer a látványosság szél­sőséges kultusza. Ez a föllángolás azonban egy­részt a visszahatás természetes megnyilvánulása, másrészt a középkori látványos játékok periódusá. nak utolsó kicsengése. A fogalmi kultura képvjse. lőjének, a drámának hóditó útját ekkor már sem­misem tarthatja föl. A színjáték látványos és zenei elemei, ha nem is tűnnek el teljesen a színpad­ról, de alávetik magukat a diadalmasan föltörő drámairodalom uralmának. Ez az uralom csúcs­pontját a mult század végén, a naturalista szinjá­ték győzelmével érte el, amikor a drámaíró vagy képviselője, a dramaturg lett a naturalista szín­padok korlátlan urává. Az irodalom szolgájává egyszerűsödött natura­lista színjáték ellen csakhamar megindult a zenei és képzőművészeti irányt követő stilizáló színjá­ték támadása és ezzel a meginduló harccal egy­időben ismét egy uj tömegmüvészet tünt fői: a film. Olyan rohamosan terjedt el és olyan hatal­mas lépésekben fejlődött, hogy egyre sűrűbben hangzott föl a vészkiáltás: Vége a szinháznakl Megöli a film! Ma már tudjuk, hogy a sötétenlá­tók tévédnek, a film nem ölte meg a színházat. Sőt ellenkezőleg, igen sok tekintetben a filmnek köszönhetjük, hogy a színház nem halt meg. A film segítette győzelemhez a stilizáló törekvése­ket, amelyek újra régi jogaikba helyezték vissza a szinjáték képzőművészeti és zenei elemeit és ezáltal a szinészt és a színpadot fölszabadították a drámaíró korlátlan uralma alól. Ha a filmmű­vészet, amely a vizuális kultura hatalmas képvi­selője, nem befolyásolja a közönség látásmódját, ha nem irányltja rá a tömeg figyelmét a tárgyak, formák és mozgások néma beszédére, ha nem te­szi nyilvánvalóvá a látható és hallható művészet titkos kapcsolatát a kísérőzene alkalmazásával, ta. Ián sohasem születik meg az a színpadi stílus, amelynek kimagasló képviselői közül elég, ha Rein. hardot emlitcm. A közönség, a színpadtechnika, a színész művészete, sőt még a dráma is fejlődött, gazdagodott a fihn hatása alatt. Eleinte a fjim utá­nozta a színházat, azután a szinház utánozta a filmet, végül míndakettő megtalálta a maga egy­mástól gyökeresen különböző formanyelvét. Ma már pedig ott tartunk, hogy a szinjáték, épen ugy, mint a többi művészetet, a filmet is fölhasználja saját céljaira. A modern korszerű színjátéknak a film ugyanolyan szerves tényezője, mint a színpad, művészet bármely más alkotóeleme. Napjainkban gyors egymásutánban a szinjáték-. nak ismét uj »versenytársai« támadtak: a rádió, a hangos film és a kettő összekapcsolása, a rádión továbbított hangos film. A színházi szakértők kö­rében természetesen újra föltűntek a sötétenlátók és egyre sűrűbben hangzik föl megint: Vége a színháznak! Megöli a rádió, a hangos film, a telehór! Találkoztam olyan jövendőmondóval is, aki azt jósolta, hogy hamarosan föltalálják a plasztikus vetítést és akkor azután valóban vége a színháznak, mert mindenkinek lesz otthon a szo­bájában egy háziszinpada és arra az újfajta rádió­készülék odavarázsolja a világ legkitűnőbb színé­szeit és teljes életnagyságban, plasztikusan-.*vnin$ 11)29 május 2B. beszélnek, énekelnek, szeretnek és meghalnak. Azt hiszem, a sötétenlátók most ís tévednek. A rádió mai formájában sokkal inkább segítőtárs, mint versenytárs. A rádió népszerűsíti a szín­játékot, egyre nagyobb tömegekkel kedvelteti meg a színházat, kíváncsivá teszi a hallgatóságot, föl­kelti érdeklődésüket a színészek valóságos alakja I és a valódi színpad iránt. Ezzel azonban nem 5 azt akarom mondani, hogy á rádió csupán egyszerű í propagandaeszköz, amelynek egyedüli célja és föl­adata, hogy vájtfülü hallgatókat neveljen a szinház számára. A rádió csak most a kezdetek kezdetén tart kapcsolatot a színjátékkal, ahogy a film is csak kezdetben utánozta a színházat. És minden valószínűség szerint a rádió is külön művészetté fejlődik majd, miután befolyásolta és gazdagította a színjátékot, ahogyan ezt a film is meglette. Hiszen a rádió és a szinjáték között már ma is döntő jelentőségű különbségeket fedezhetünk fel. A szinjáték, mint már föntebb emiitettük, össze­gyűlt tömeghez szól, mig a rádió a magányosok tömegéhez, éppen ugy, mint az újság. Azt pedig minden lélektannal foglalkozó ember tudja, hogy a tömegbevei'ődött egyén más módon érzékel, rea­gál és cselekszik, mint í magányos. Ennek követ­keztében az összegyűlt tömeghez szóló művészet­nek is lényegesen kell különböznie a magányos individuumokhoz szóló művészettől. A rádiónak tehát szükségszerűen a színjátéktól különböző mű­vészetté kell fejlődnie. A telehórra ez a tétel még fokozottabb mérték­ben érvényes. És különben is a távolbalátó rádió mai összetételében igazán nem képes pótolni a a színházat. Akik látták és hallották, azt mondják igen furcsán, szinte humorosan hatott rájuk, mikor megjelentek előttük a néhány centiméternyi ala­j kok és rendes emberi hangon szólaltak meg. Lili­putiak, akik az óriások hangján ordítanak! De föltéve, hogy ezt az ellentétet el tudják símitani és ezenfelül valóban föltalálják a színes és plasz­tikus vetítést, még akkpr sem féltem a telehórtól a színjátékot. A magára maradt ember akkor is áhítozik majd az együttes élvezet után, éppen ugy mint most. Varázsoljanak az otthonába bezárkó­zott rádiöeJőüzelő köré ünneplő tömeget, amely­Biytill gőz tisztítás!! Külföldön szerzeit szakszerű tapasztalataim alapján modern higiénikus ágy toll gőztisztttó gépekkel szerellem fel telepemet, ahol csekély díjért még a leghasználtabb ágy tollat Is ismét használhatóvá, ruga­nyossá, pormentessé és szagtalanná változtatom át. Mindennemű tollat legmagasabb árban vásárolok. p Л ^ППРШЙк és diszpárnák töltését а legjobb ¿«ЦЦВВСШЦК! minőségű tollak és pehelyból Jutányosán eszközlök. 33 Szegedi ágytoil és gyapjukivifelí ház ROSNERÖDÖN Szeged, Petőfi Sándor sugárul 12. Teleion 14—47. és Mérey ucca. 6/c. — Telefon 8—17. ben fölolvadhat, lelkesülhet és megtisztulhat, akkor talán beszélhetünk a szinjáték alkonyáról. De addig inkább azt várhatjuk a telehórtól, hogy végleges győzelemre segíti azt az általános szinpadmüvészeti törekvést, amely az egyre jobban profanizálódó színjátékot ismét tömegünneppé akarja fölemelni. A tömegünneppé magasztosuló színjátéknak pedig &z a törvénye, hogy a játszók és a közönség között közvetlen kapcsolat teremtődik, a közönség is aktív részt vesz a játékban. A hangos film játékába viszont a közönség nem kapcsolódhatik bele. A hangos film a közönség számára mindig csak mesterséges műalkotás, technikai produktum ma­rad és sohasem válhat eleven valósággá. Éppen ezért hiába tanult meg beszélni a film, a szín­játékot ő sém ölheti meg. Mert a szinjáték minden művészet szintézise ás ha uj művészet születik, az legföljebb friss színnel gazdagítja, vagy átalakítja a szinjáték művészetét, de nem pusztítja, nem pusztíthatja el. Az uj tömegmüvészetek is csak a színjáték korszerűtlen formáját ölhetik meg. De a mai szinház hamvaiból ezerszeresen ragyogóbb színek­kel támad életre az uj szinjáték: az ősi és őrök tömegünnep. Bizonyítékok hiányában felmentettek egy hivatalos hatalommal vádolt rendörőrmestert (A Délmagyarország munkatársától.) A mult év szeptember 2-án Röszkén szüreti bá­lát rendeztek. A bálteremben erős rendőri-ké­szenlét sorakozott fel. A rendőrökre nagy szükség volt, mert a bál végén a legények összeverekedtek és a virtuskodókat csak hosz­szas küzdelem ulán tudták lefegyverezni. A legényháboru végén Papdi József röszkei le­gény a fején súlyosabban megsebesült. A le­gények állítása szerint Papdi sérülései on­nan származtak, hogy Török Antal rendőrőr­mester gumibottal többször fejbeütötte. Török Antal rendőr ellen hivatalos halálommal való visszaélés cimén inSult meg az eljárj. A törvényszék Gömöry-tanácsa előtt meg­tartott főtárgyaláson a vádlott rendőr tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy nála a kardon és a revolveren kivül más nem volt. Rendőr, társaival is igazolni tudja, hogy Papdit nem bántalmazta. Papdi sérülése onnan eredhetett, hogy társai a sötétben összeverték. A törvényszék ezután tanukat hallgatott ki. A vád tanúi a rendőr bűnössége mellett vallot­tak, mig a védelem tanúi a vádlott ártat­lanságát hangoztatták. A vád- és védőbeszédek után a törvényszék bizonyítékok hiányában felmentette a vádlottat. Az Ítélet jogerős. Ne vegyen előre semmiféle fürdőcikket, mert t. vevőim kényelmére a fürdőidény alatt ugy a Partfürdő rfi. mint a fióküzletet nyitok mindennemű fürdőcikk és gummivizijátékszerekben, valamint gyermekjátékokban. Bevásárlás előtt kérem Széchenyi téri üzletem fürdőkirakatát, valamint fióküzleteim dúsan fel­szerelt raktárát megtekinteni. 660 BOROS MIKSA Széchenyi tér 15. Telefon 18-76. www Ausländer Testvérek Ä2 Szeged, Vár ucca 7, (Főposta mellett.) B. M. W. New. Motorcycle és Puch motorkerékpárok kerületi képviselete. Autó-, motor- és kerékpár- _ , alkatrészek. Kerékpárlerakat. JaVÍ$Olf1llhely. vsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom