Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-26 / 117. szám

1929 május 26. DfcLM AGY ÁTÍRSZ AG 15 Három nyilatkozat As apa rágalmazási m'ém — a kislány tragikus halála miatt i. Alulírott Tóth' Imre kijelentem, hogy amikor 1928 május havában Szeged szab. kir. város törvényhatósági bizottsági ülésén a Nászéjszaka c. operett előadását szóvátettem, a zsidósággal kapcsolatban használt kijelentést nem sértő szándékkal tettem, aminek egyébként már a közgyűlésen is hangot adtam. Kijelentem továbbá, hogy a zsidó hitfelekezetet, illetőleg a zsidó hitfelekezethez tartozó polgártársaimat erkölcsi érték tekintetében a többi vallásfelekezetekkel, illetőleg vallásfelekezetüekkel 6zemben egyenlőeknek tekintem. A használt kifejezés és annak nyomán keletkezett félreértés miatt mindezeknél fogva mély sajnálkozáspm fejezem ki. Kijelentem továbbá, hogy a Szegedi Uj Nemzedék 1928 junius hó 19-iki számában »Utolsó szó* cim alatt megjelent nyilatkozatban használt kifejezésekkel sem Pásztor Józsefet, sem a Délmagyarország cimü lapot sérteni nem volt szándékomban és az inkriminált kifejezések miatt sajnálkozásomat fejezem ki. • Szeged, 1929. évi május hó 24. napján. Dr. Tóth Imre s. k. (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délelőtt a szege;li törvényszék Gö/nör^-tanácsa előtt egy felhatalma/jásra üldözendő rigalmazási pör köretében, megdöbbentő családi dráma részletei kerültek nyilvánosságra. Fuchs Gyula városi adótisztnek 1925január 2-án megbetegedett a 8 éves leánykája. A kis beteghez kihívott háziorvos diftériát állapított meg és tanácsára beszállították a belgyógyászati klinikára, amelynek akkor dr. Issekutz Béla egyetemi tanár volt a dékánja. A klinikán a beteg kisleányt elkülönítették, szérumokkal oltották, de a kisleány három napi szenvedés után meghalt. Az apát annyira megviselte egyetlen leányának halála, hogy idegbeteggé vált. Szanatóriumba került, majd állapota annyira rosszabbodott, hogy a Lipótipezőre szállitották. Két évig járta az elmegyógyintézeteket, de betegségéből nem gyógyult ki. 1927. november 15-én hazatért hozzátartozói körébe és még aznap két levelet irt dr. Issekutz Béla egyetemi tanárnak és dr. Tokay Béla tanársegédnek, aki leányát kezelte. Az elkeseredett apa a tanársegédhez intézett levelében megírta, hogy leányának halálát nem betegség, hanem kezelőorvosának és' az ápolónőnek brutalitása okozta. A kis holttestet kéréseés könyörgése ellenére boncolták fel és a holttesten ütési nyomok látszottak. Fuchs Gyula levelének utolsó soraiban megátkozta leányának bántalmazóit és nemtelen bosszúnak nevezte az orvos és az ápolónő eljárását. Dr. Issekutz Béla egyetemi tanárnak hasonló szellemű levelet irt. Sötét színekkel festette le a klinika életét és azt irta, hogy leányának halálát a klinika személyzete okozta. A két levél alapján dr. Tokay Béla tanársegéd, aki időközben Szarvasra távozott el, felhatalmazásra üldözendő rágalmazás címén feljelentést tett a levelek irója ellen. A szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa ez ügyben egyszer már tartott főtárgyalást, amikor Fuchs Gyula bejelentette, hogy állitásaít igazolni kívánta és tanukat jelentett be. A szombati főtárgyaláson a vádlott ártatlanságát hangoztatta, mfcjd vázolta tragédiájának történetét. A leveleket kétségbeesésében irta. Kisleányának halála teljesen feldúlta idegéielét. "Még ma is súlyos beteg. A valódiság bizonyítását azonban ma már nem kívánta. A bizonyítási eljárással járó izgalmakat sem ő, sem a családja nem bírná el és ezért eláll a bizonyítástól és nem akarja az elhunyt nyugalmát megbolygatni A pörbeszédek után a törvényszék a vádlottat bűnösnek mondotta ki és 100 pengő pénzbüntetésre ítélte. Az Ítélet végrehajtását azonban a túlnyomóan enyhitő körülmények figyelembe vételével felfüggesztette. Az itélet jogerős. II. A Szegedi Uj Nemzedék 1928 junius 15-i számában »Pásztordalok« és 1928 junius 16-i számában »Régi recept« cim alatt megjelent cikkemben több sértő kifejezést használtam Pásztor" József szerkesztővel szemben. Az alatt az idő alatt, amely a cikkek megjelenése óta eltelt, meggyőződtem arról, hogy cikkeim téves alapból indultak ki és hogy téves következtetések alapján téves megállapításokhoz jutnak. Meggyőződést szereztem még arról is, hogy kifejezéseim, amelyeket indokolatlanul és elhamarkodottan használtam^ teljesen jogosulatlanok voltak, amiért is azokért bocsánatot kérek. Szeged, 1923 május 24. Piilich András. III. Alulirott Pásztor József kijelentem, hogy a Délmagyarország 1928 junius 12-iki. 14-iki, 15-iki, 17-iki, valamint 1929 január 27-iki számában közölt és dr. Tóth Imrére vonatkozó cikkek tényállításait informátoraim közlése alapján irtam és elismerem, hogy azok még bizonyítva nincsenek. Kijelentem továbbá, hogy dr. Tóth Imrével szemben sem én, sem a Délmagyarország személyi harcot folytatni nem akarunk és sajnálnám, ha cikkeimből bárki is ezt a következtetést vonta volna le. Pásztor József. E. SCHATZ MIIGDA fűzőszalonja Somogyi V. 15., készitl a legmodernebb fűzőket, hasköífihet és nrnden e szakmába vágó készítményeket. 7s I 1 BELVÁROSI MOZI Május 25-án Vasárnap A diktátor. Eupen Wo^dwarrt regén«- lilmen 8 felvonásban. Főszerep'ők: Gllbert Roland és Чагу Aator. Azonkívül A kulisszák mögött. Dráma 8 fe.vunásDan. Főszereplő BJIIJe Dove. Előadások kezdete 5, 7, 9. vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 örakor Hosszú passzivitás után megnyílik a Képzőművészeti Egyesület tárlata Jubiláris tártai a kultúrpalotában (A Délmagyarország munkatársától.) A Képzőművészeti Egyesület hosszú passzivitás után fennállásának 30-ik évfordulójára végre ismét rendez tavaszi tárlatot. A kultúrpalota termeiben, bár budapesti piktorok kiterjedt gárdájának jó néhány képviselőjére számított a kiállító társaság, túlnyomórészt szegedi festők vonultak fel. A kiállításon való szereplésük azonban nem egynél jóleső meglepetést okoz. A falakon ragyogó szinek bársonyos pompájában kiemelkedik azoknak a szerény szegedi festőknek munkája, akik mindezideig száműzve voltak a művészet ezen előkelő csarnokából, amely ritka alkalmakhoz nyilik csak meg és talán különös véletlen, vagy a kevés budapesti festő miatt az elismerés fokozatában való előbbrejutás, hogy az első termek legszebb falain és világításában mutabhatják meg képességeiket. Nem túlontúl nagy a tárlat anyaga, találkoztunk régi ismerősökkel is a képek között, de általában szépnek mondható a kiállítás és megérdemli, hogy a közön, ség meleg mübarátsággal siessen üdvözölni az egyesület várvavárt megmozdulását. A budapesti festők között feltűnést kelt Czencz János aktja. A habfehér, felhőfinomságu testszin, a lágyan omló artisztikus mozgás és a csodásan ragyogó szinek muzsikája együttesen lenyűgöznek a kép mqjlé. Elragadóak Petri-Pick Lajos »szobrai, különösen a főterem közepén levő bronz-szobor szenvedélyes kifejezésével, amely nem a kiáltó, robusztus erőt, hanem az elfojtott vágyat érzékelteti szép és előkelő tónusba lágyulva. Pick valamennyi müve klasszikus nyugalomKORZÓ MOZI M iui 26 ¡n Vasárnap Spanyol éfszakák. Rom?ntiku> kaland a >oanvnl erdők n.élvén 8 fe vmásban. Főszereplők Dorolfiy Reuter és JacK Holt. Azonkívül A boxchampion. Spor'ti'm 6 felvon sb in. Főszereplő: Willlam Falrbanhs Eladások kezdete 5, 7, 9, vasár- és (Innepnao 3 5, 7, 9 őrak- r BELVÁROSI MOZI U M. JUJ 27-én és 28-án Hétfőn és kedden 1 Cseréljünk férjet. K«^ B| Físzerep'ő HEIENA COSTELLO. — Azonkívül: 1 Ne szólj a feleségemnek. H Vidám bonyodalmak 7 felvonásban. Főszereplő: OITIS HABLAN. H Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5. 7, 9 óratinr 5f Jő Idő cselén a 9 őral előadási a nyári helyiségben larljnk. KORZÓ MOZI Máios 27-én és 28-án Hétfőn és kedde-< Olga Csehova A vihar árvái. Dráma 7 felvonásban. — Azonkívül: Heidelberg nem tudlak elfelejteni. Díáktőrlénei 7 felvonásban. Főszereplő norot&ea WlecU. E13»dásc>k kezdete 5, 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5 7, 9 órak'r A 9 őral előadási 16 Idő eselén a nyári helyiségben tartjnk. ban meghitt és érzéssel teli lelkiállapotot tükröz vissza. Az ismert rézkarcolók, Aba Nóvák, Szőnyi István, Istókovics Kálmán, Con. rád Gyula, Meilinger, Csóka István, Zádor István egy-egy nemesen megoldott tájproblémával igyekeztek képviselni művészetüket. Feltűnt még F. Antal Elemér, Gara Arnold, Kaveczky Zoltán, Kmetly János, Lénárd Róbert, Nagy Imre, Patkó "Károly, Gy. Sándor József, Szobotka Imre, Simkovits Jenő, Tordai Schilling Oszkár, Varga Nándor Lajos, Weil Erzsébet egy-egy rézkarca. Nagy fejlődési vonalat ir le Parobek Alajos Cigányok cimü képével, amely kompozícióban, az arcok beszédességében és festési megoldásban mindig nagyobb erőre kap. Melj. lette a Golgothának egy ujabb változata és a Hontalanok fokozottan bizonyítanak Parobek tehetsége mellett. R. Molnár Lajos néhány jól sikerült portréjával szerepel. Joachim József Anyám cimü képével minden patetikusságtól mentes liraí»ságot tár fel. Levegője van képeinek, önarcképének. aktjának és finom szinhatása. Nyilassy Sándor és Zombory Lajos, az ország beérkezett festő kiválóságai ismert, értékes genrejaikat állították ki. Ismerjük őket és mindég jólesik a találkozás velük. Lápossy Hegedűs erőteljes és pazar fényű férfifejeket hozott, ragyogóan világító szinekkel, azonfelül megkapják a figyelmet mithológiai kompozíciói és melegérzésü tájai. Tóbiás György önarcképe egyike a fiatal festő legjobb müveinek- Vadász Endre vidámsággal felfogott és egvéni festéssel kidolgozott tája és gyermekfeje érdemel említést. Bandisz Dezső cigánygyereke kifejező munka és igen kedves Vajda Zsuzsi gyér. mekfeje. Koszta József, a pesti Műcsarnok ál. landó és ünnepelt kiállítója, ezúttal Szegeden is szerepel eredetien színes, bátorsággal és nagy vivőerővel ható képekkel. Dorogi Imré. nek Modellek a műteremben cimü képe művészetének uj stációját jelenti. Szép és nemes meglátással, a színfoltok és fények plasztikus alkalmazásával nagyon hatásos tudott lenni. Mihályi István egyike a tárlat értékeinek. Táj. képeinek művészies megoldása, a nemes lélekből fakadó átérzések több helyen megál* litják a nézőt. Dinnyés Ferenc kis képekkel szerepel, de ezekben a képeiben is benne van j a piktor önálló utakat járó sajátossága. Oláh ' IstYán müveiben őszinte közlések vannak, tá.