Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-23 / 114. szám

lffiNiájiisjr Egy ismeretlen fiatalember a villamos elé vetette magát Borzalmas öngyilkosság a Fe'sőílszaparíon (A Délmagyarország munkatársától.') Szer­dán este félkilenc órakor a Római-körut és Felsőtiszap art kereszteződésénél egy ismeret, len fiatalember a Somogyi-telepről bevonuló 16. számú villamoskocsi elé vetette magát. A villamost Süli János vezette, aki az elgá­zolást nem tudta megakadályozni. A szem­tanuk állitása szerint az öngyilkosjelölt nyu­godtan sétált a sinek mellett, majd amikor a villamos közvetlen közelébe ért, magasra fel­tartott karokkal arccal a villamos elé vetette magát. A villamos vezetője azonnal fékezett és az elgázolás helyétől nyolc méterre meg­állt. A villamos keresztül szaladt a szeren­csétlen fiatalemberen és felső testét teljesen összetörte. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány hét óta csend uralkodik a szegedi papirgyár alapí­tása körül, ez a csend azonban nem azt jelenti, hogy a kérdés lekerült a napirendről, mert a hátiérben lázasan folyik tovább a munka. A cél az, hogy a gyáralapitás előfeltételeit megteremtse a város. Mint ismeretes, a Schiffer és Grünwald­cég egyik legfontosabb feltétele az volt, hogy a város legalább tizezer katasztrális hold kukorica­szár termését biztosítsa a létesítendő gyár szá­mára, mivel a gyár a papírgyártáshoz szükséges cellulózét egy külföldi szabadalom segítségével ku­koricaszárból, vagy cirokszárból állítja majd elő. Ennek a nyersanyag garantálásnak a kérdése sokkal súlyosabb, mint amilyennek az első pil­lanatban látszott és ha a szegedi gyáralapitásból nem lesz semmi, annak már csakis az lehet az oka, ha nem sikerül biztosítani a megkívánt tíz- I ezer holdnyi szártermést. Dr. Páljg József tanács­nok, aki a város tanácsától megbízást kapott, hogy tárgyaljon a gyáralapitó vállalattal és a környékbeli birtokosokkal, először a Szeged köze­lében lévő nagyobb uradalmakkal lépett érintke­zésbe, elsősorban a Pallavicini-féle hilbízomány jószágkormányzóságával, de tárgyalásai itt ered­ménytelenül fejeződtek be, mivel az uradalom nem mutatott hajlandóságot arra, hogy lekössön a birtokból egy nagyobb területet kukoricaszárter­melés céljaira. Pálfy tanácsnok ezután a kisebb birtokosokkal lépett érintkezésbe és megbízott két agilis szervezőt, hogy járják be Szeged környékét nagyobb körzetben és kíséreljék meg a gazdák megszervezését. Közben jelentkezett a gyárért Makó városa is,­azonban kisebb eséllyel, mint Szeged, mivel annyi kedvezményt képtelen nyújtani a vállalatnak, mint amennyit Szeged fölajánlott. Értesülésünk szerint a kukoricaszár »gyűjtése^ } A halálos végű elgázolásról azonnal értesí­tették a rendőrséget, ahonnan dr. Újvárossá Miklós rendőrfogalmazó, majd dr. vitéz Nagy Géza ügyész és a vizsgálóbíró is megjelent a helyszínen. A kihallgatott tanuk vallomása alapján az öngyilkosság ténye kétségen kívül beigazolódott. Az öngyilkos személyazonossá­gát azonban nem tudták megállapítani, mert ruhájában igazoló irást nem találtak. Zse­bei teljesen üresek voltak és csak a mellény­zsebében találtak egy szemüveget. Holttestét a törvényszék bonctani intézetébe szállították. A rendőri nyomozás most az ón­gyilkos személyazonosságát igyekszik me^ál­lapítani, ír­kedvező eredménnyel halad előre. Nemrégen ülést tartott a kecskeméti mezőgazdasági kamara és az ülésen szóba került a szége'd ícellulózégyár kér­dése is. A szegedkörnyéki gazdaérdekeltségek kép­viselői megegyezlek abban, hogy birtokaik ará­nyában hajlandók lekötni bizonyos területek ka­koricaszártermését, vagy pedig ciroktermését. Ehez a megállapodáshoz a makókörnyéki gazdák is; csatlakoztak azzal a feltétellel, hogy a kukorica­szárat elsősorban a Makón létesítendő gyár szá' mára kötik le, ha ellenben a gyár Szegeden épül fel, akkor a szegedi ffyárral is megkötik a meg­állapodást. A vidékre kiküldött szervezőktől pedig Pálfy tanácsnok olyan jelentést kapott, hogy a további agitáció már céltalan, mert a gazdák a maguk körében szervezik meg a kukoricaszártermelést és ez a munka szép eredményekkel halad előre. Pálfy tanácsnok a tanács megbízásából kérdést intézett a Szeged közelében lévő nagyobb uradal­makhoz, amelyektől most sorra megérkezik a több­nyire kedvező válasz. Dr. Glattfelder Gyula me­gyéspüspök lellei uradalmának igazgatósága most értesítette Pálfy tanácsnokot, hogy a létesítendő gyár igazgatóságával hajlandó száz katasztrális hold ciroktermésére szerződést kötni. A száz hold cirok körülbelül száz hold kukoricaszártermésének felel meg. Grüner István földbirtokos száz hold kukoricaszár és husz hold ciroktermését ajánlotta föl. Dr. Telbisz György földbirtokos arról értesí­tette Pálfy tanácsnokot, hogy ebben az évben már nem köthet le semmit a gyár javára, mivel bir­tokának egész termését másnak kötötte le, ellen­ben a jövő évtől kezdve hajlandó megállapodni a papírgyárral is. A gyáralapitó vállalat — mint ismeretes — a cukorrépa mindenkori árának megfelelő ellenér­téket ad ugy a kukoricaszárért, mint a cirokért, mázsánként tehát körülbelül 2 pengő 70 fillért. 3 re és a budapesti személyvonat megállás nél­kül robogott tovább. A sinek között fekvő kettévágott embert csak a reggeli Budapestről jövő sze­mélyvonat vezetője vette észre. A sinek között már messziről lehetett látni a vértócsákat, mire a személyvonat a nyílt pá­lyán megállott. A mozdony személyzfete a holttest két darabját kiemelte a sinek közül, majd amikor a vonat beérkezett Szegedre, az elgázolásról azonnal értesítették a rendőr­séget. A kettészelt holttest orvosi megvizsgálása alkalmával a legnagyobb meglepetéssel álla­pították meg, hogy a holttest két kezén, a csukló alatt hatalmas vágás tátong és a nyak erei is át vannak vágva. Az ismeretlen ember tehát., mielőtt a vonat elé vetette magát, éles késsel az ereit is felvágta. A töltés aljában a fú közölt hosszas keresés után ráakadtak a véres borotvára is, amely azután megvilágította az elgázolás, illetve az öngyil­kosság körülményeit. Az öngyilkos ruháinak zsebeibea Paulini Imre börtönőr nevére kiállított vasúti igazolványt találtak. Pénztárcájában 10 pengő értékű pénz volt, azonkivül a nadrág hátsó zsebében vastag iratköteget találtak. Az iratok Paulini Imre válópöri iratai voltak. A budapesti törvényszék jogerősen el­választotta feleségétől, akivel az iratok sze. rint 11 évig élt együtt. A borzalmas öngyilkosság okára vonatko­zóan azonban feljegyzést, de búcsúlevelet sem találtak. A helyszini szemle után a kettévágott holt­testet a törvényszék bonctani intézetébe szál­lították, ahol felboncolják. A további rendőri nyomozás most arra irányul, hogy az öngyil­kos börtönőr illetőségi helyét megállapítsák. Valamint az sincs még tisztázva, hogy Pau­lini Imre hogyan került a vasúti sínek közé. Az eddigi feltevések szerint Paulini Imre váló­pöre miatt követte el végzetes tettét Minden­esetre a kérdésekre csak a későbbi nyomozás adhat pontos választ. <J| lakásrendeletei! Napról-napra kapjuk a leveleket, amelyekben olvasóink egyes háztulajdonosok túlkapásait jelen­tik be. Egy kirívóbb esetet alább közlünk: Tiszte» Szerkesztőség! A Mars-téren lakom 1915. óta. A kormányrendelet megjelenése után a ház­tulajdonos az összes 1917-es béri fizető lakóknak felmondott. Nekem is felajánlott a háztulajdonos egy másik udvari lakást, jóval drágábbal, amit természetesen nem fogadtam el, mire nekem is felmondott. Miután hittem a kormányrendeletben, egy junius elsejére beköltözhető lakást vettem ki és arra kértem a háztulajdonost, hogy mivel a negyedévi lakbért előre fizetem, a kéthónapi ház­bért térítse vissza. A háztulajdonos ezt is meg­tagadta. Tisztelettel: Sz. l -né. Hol szabad sátrat verni a cserkészeknek? Tisztelt Szerkesztő ur! A fiam cserkész. Minden vasárnap kivonulnak valahova Szeged környékére és szorgosan tevékenykednek egy jobb jövő remé­nyében. Vasárnap is kirándultak Algyőre és ott az egyik erdőben tanyát ütöttek. Nekiláttak a sátorverésnek — nem csekély munka az — és dolgoztak keményen, amíg készen nem lett. Amikor befejezték a munkát, megjelent az erdőkerülő és kizavarta őket az erdőből. — Ez a hely egy vadásztársaságé és nem sza­bad az erdő csendjét zavarni! A kis cserkészek busán szedték a sátorfájukat és kénytelenek voltak kimenni az erdőből. Kérdem én, kit zavarnak ezek a cserkészfiuk az erdőben? A madarakat aligha, a medvéket, őzeket, vadkano­kat és farkasokat még inkább nem. lía csak a pipázó baktert nem. * Tiszteletiéi: £fiy olvasójuk. Bor&almas öngyilkosság as éjféli sszemélyvonai elöii jEgy börtönőr előbb felvágta ereit, magú a vonat elé vetette magát — Paulini Imre válópöre miatt Követte el borzalmas tettét ? (A Délmagyarország munkatársától.') Szer­dára virradóra jelentették Thiry Lajos rendőr, tanácsos, ügyeletes tisztnek, hogy Dorozsma közelében minden valószí­nűség szerint az éjféli személyvonat kettévágott egy jól öltözött 50—60 év körüli tisztviselő kinézésű egyént. Az ügyeiebes rendőrtiszt intézkedésére az el­gázolás helyére lovasrendőrök mentek ki. A lovasrendőrök a környéket megszállották és ott tartózkodtak, míg a rendőri bizottság ki­szállott a helyszínre. Délelőtt kilenc órakor dr. Papp Menyhért rendőrkapitány, Zombory János vizsgálóbíró, a soros ügyész és dr. Ács Sándor rendőrorvos jelentek meg a helyszí­nen. Az ismeretlen holttestét ekkor már ki­szedték a sinek közül és a töltés aljában helyezték el. A helyszini szemle és az elgázolással kap­csolatos rendőri nyomozás adatai szerint az elgázolás még éjfél után történhetett. Szeged­állomásról tizenegy óra ötvenöt perckor in­dult ki a budapesti személyvonat. Dorozsmán két percig tartózkodott, majd tovább robogott Szatymaz felé. Az elgázolás pontosan Dorozsma és Kettős határ között, ű. nyílt pályatesten történt. Az ismeretlen már messziről figyelte a vonat közeledését, majd az éj sötétjében a mozdony elé vetette magát. Az elgázolást a vonat Yiezeiaie nem vette ész. Kedvező mederben folynak a tárgyalások a szegedi papírgyár ügyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom