Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-19 / 112. szám

no 102Г) május Kossuth Lajos sugárul 6. Pécsi-cukrászda terrasza megnyílt Minden Időben legkitűnőbb fagylaltok, jegeskávé és friss cukrászsütemények Szives pártfogást kér Pécsi cukrász. / Az „Arpád-Otthon" A Dchnagyarország ezen a címei) figyelemre méltó cikket közölt, amely mindazokat különö­sen is érdekli, akik annak idején ezen intézet létesítéséhez adományokkal járultak s mindeddig abban a hitben éllek, hogy az intézet azl a hi­vatást tölti be, amire az adományok gyűjtet­lek. E közlemény azt mutatja, hogy bár ha­sonló, de nem éppen ugyanazon cél szolgálatá­ban áll, hogy továbbá továbbfejlesztése nem tör­tént meg és a tervezett Árpádfaivá megterem­tése már feledésbe is ment. Azt ajánlja a cikkíró, hogy immár megokolt volna egy Radoyiérfalva létesítése, amire első­izhen néhai Rákosi Jenő hivla fel a ügyeimet, reámutatván, hogy Jiazánk legnagyobb jóltevöjc nagyon is megérdemelné, hogy nevéről ne egy ucca, hanem egy magyar stílben épült, magyar munkásközség neveztessék cl, ahol kertészet, ma­gyar gyárak üzemei virágozuáuak éj magyar mun­kások élnének boldog élelet. Szegeden vau külön városrészük a városi, a köz­és a magántisztviselőknek, de a munkásokra ugyan ki gondol, holott egy ilyen munkás kertvárosnak nagy kihatása lenne és a város javára is szol­gálna, hiszen ugvane lapok hasábjain már okos megbeszélés tárgya volt az, hogy Szeged város további fejlődésére milyen utak módok volnának alkalmasak. Peltko Szandlner Aladár népjóléti államtitkár >Magyar Hadigondozás« cimii könyvéből lát/uk a következő, igazán szomorú adatokat: Hadi árva volt az összeírás szerint llfi.826 Ezek közül teljesen árva 23.431 •Atyátlan árva 93.372 Az állam fenlartott összegen 8, azaz nyolc hadi­árvaintézelet, amelyekben mindössze 689 hadi­árva лап elhelyezve, további 1724 árva 51 külön­féle árva- és szeretetházban talált elhelyezési A gondozottaknak tekinthető árvák száma tehát 2113. Ez az összeseknek 2 százaléka. Nem füzüuk e megdöbbentő adatokhoz kommentárt, hiszen igen •sok hwdiárva másként találl gondozást és elhelye­zést, de rá kell mutatni arra. hogy az árvaneve­lés ügye van olyan fontos dolog, amivel foglal­kozni kellene. Ha nekünk elegendő árvaházunk lelt volna, egész hajbéregfl nevelhettünk \ »Ina liai.i jrvákból a ma­gyar iparnak, gazdálkodásnak, kereskedelemnek, ami hogy meg nem történt, bizony nagy veszteség м.ч. ь ele.'-stt iparunknak s produktív társadul­m'\ rétegeinknek. Sajnos, ezt a veszteséget pó­I-ni már ívni lehet, de lehet tanulságot von ч". sőt kell is. Mi volna tehát a teendő? Elsősorban az, hogy az Arpád-Otthon visszaadasöék rendel­tetésének és kifejlesztése tervszerüleg keresztül­vitessék. Uj családházak létesítése, ipari üzemek telepite-e, a munkások házainak megteremtése, szóval a magyar falu felépítése olyan hatalmas koncepció, amelynek clctrckeltcse akármelyik sze­gedi társadalmi alakulat legszebb és leginkább cél­irányos feladata lehet. Az ipartestület, a ÜMKE, a Városi-párt, stb. igen hálás és nagy kihatásra számító olyan intézmény létesítését mozdítanák elö, amilyen még eddig az egész országban nin­csen. fis' maga Szeged város, bizonnyal érdeklődik az iránt, hogy legértékesebb földjeinek az a része, amelyen az Árpád-Otthon áll, mire használtatik és mi módon történt, hogy az eredeti rendellelésélöl elvonatott. Azt hiszem, hogy a fiatalkorú bűnö­zők javító neveié e nem kíván ekkora földdara­bot s erre a célra már azóta sokkal alkalmasabb elhelyezésre telt szert. Egyébként is, az a fel­fogás jogosult, hogy minél jobban kifejlődik az Árpád-Otthon és mentül több földönfutó, elhagyott gyermek talál ott családi fészekre, annál keve­sebb lesz a bűnöző fiatalkorú. Mért sajnos, ma még ezek sokkal jobban veszélyeztetik a köz­biztosságot, semhogy ennek a szomorú lénynek ismeretében,' nem látnánk a lehelő legsürgősebb­nek a szigorúbb nevelést Igénylő, züllött gyer­mekekről való gondoskodást. Időszerű-e most ez a kérdés, azt nem én va­gyok kompetens megállapítani, de teljesen osz­tom a cikkírónak azl a felfogását, hogy ha az árviz félszázados évfordulóját méltóképen akarja Szeged varosU megörökíteni, alig alkothat jobbat, mintha leteszi lladomírfalva alapjait, mert az élénk munkás életével, humánus tendenciájával itt a határon örökké a Szent Pál-lemplom büszke feliratával fog a távolba mutálni: Monumentum qucrisl CÁrkumspice! A kifejlesztett Árpád-Otthon feladata lesz az árvaházak ügyének rendezésére is megadni az im­pulzust, mert, halasztást nem tűrő dolog az. hogy végre valahára kapcsolatba hoznák a nagyszámú árvaházak és működésűk egyöntetű szervezetet,' kellő irányítást és felügyeletet nyerjen és az árva­gyermekek ne dobassanak 10—12 éves korukban az uccára, hanem kellöképenvaló elhelyezésük ese­tén is mindvégig annak a tudatában éljenek, hogy­van ahova tartoznak és minden bajukban van hova fordulniok. , • Dr. Vcgh Lajos. Síeinach 11. a rendőrségen (Л Dclmar/garország munkatársától.') Néhány nappal ezelőtt, a reudőrségi folyosón, a panasz­felvevő ügyeletes tiszt szobája előtt, jól öltözött középkorú ember állt a panaszosok közé. Az ajtó előtt kíváncsian hallgatta a panaszosok tenger­nyi baját. Megértéssel és részvéttel szólt hozzá a fájó, egyéni sérelmekhez, majd a hozzá intézett kérdésekre elmondta, hogy ó bizony most nem panaszt tesz. Csak »bizonyos ügyben« akar in­formálódni. Amikor végre kinyílt előtte az- ügyeletes tiszt ajtaja, bátortalanul lépett be az irodába és remegő lábakkal állt meg az ügyeletes előtt. — Na, mondja a panaszát! — sr.óll rá az ügye­letes, anélkül, hogy felnézett volna. — Én nem panaszt akarok tenni — hangzót! el a bátortalan válasz.. Csak informálódni akarok bizonyos találmányi üggben. Kis bátorsági lélekzet ulán ajkáról most már megszakítás nélkül folyt a szó, — T. Antal vagyok Dombovárról. Világra szóló fiatalítási eszme felfedezője vagyok és Szegedre azért jbttem, hogy találmányomat propagáljam. Az esetleges büntető következményektől felek és ezért bátorkodtam ide jönni... Nem csalás és nem szemfényvesztés. Ha a hatóságokkal ösz­szeütközésbe kerülnék... — Nézze barátom, mondja meg mit akar. Én nem érek rá, hiszen még mások is jönnek maga ulán... — Csak arról volna szó. — folvl tovább a rövid informálódás, — hogy az cn találmányom mér/ Steinachénál is nagyobb. — Az emberiség nagy baja, — mondja — hogy hamar megöregszik... Ezen akarok én segíteni. Voronoff, Síeinach és más fiatalitók rossz utón járnak. Operációval nem lebel »jól és tartósan« fiatalítani. Én operáció nclkül két-három hónap alatt hus.z évvel fialalitok!... Az ügyeletes liszt kérdezősködni kezdett. Rendőrtiszt: Ne mondja! Hiszen maga egy óriá­si ember. Fiatalító: (Kihúzza magát és büszkén mondja). Az én módszerem a következő: mértékletesen kelt cini, szeszes italt nem kell fogyasztani... Én azért naponta félliter bort megiszom. Rendőrtiszt: Szóval bort iszik és fiatalítást pré­dikál. Fiatalító (minden zavar nélkül): Fiatalodni azon­ban mástól is lehel. Rendesen kell lélekzcni és mezítelenül járni. — Mi a csoda? — (A legkomolyabban). A »rendes« lélekzés alatt a/.t ertem, hogy »mélyekel kell beszívni«. Már mint a levegőből. Az pedig köztudomásu, hogy >-./, őskorban az emberek azért éltek 110—150 évig, meri ruhátlanul jártak.' — Most pedig tovább nem beszelhetek. Fiata­lítási módszeremel most szabadalmazzák, de Sze­geden már dolgozni szeretnek• Husz pengőért fia­talitok!... Rendőrtiszt: Magát á legelső rendőr lefogja, ha fiatalításon érik! Fiatalító: Hiszen ezt akarom elkerülni. Én nem vagyok kuruzsló és több vagyok mint az orvos! Rendőrtiszt: Én csak azt mondhatom magának, hogy Szegeden ne is próbálkozzon, mert nemcsak lebünlet/ük, hanem kiutasítjuk is a város terü­letéről. A beszélgetés azzal véget ért. A fiatalítás tudo­mányának doktora szomorúan vánszorgott ki az irodából. Még köszönni is elfelejtett További utja a polgármesteri hivatalba veze,­lell. Onnan a kerületi főkapitányságra ment át, majd a tisztifőorvos szobája előtt láttuk. Bejutni azonban már sehová sem sikerűit neki. Még kél napig élt Szegeden. Legutóbb a kihá­gási biró előtt könyörgött. Kényszerutlevelet kért. Minden pénze elfogyott és így nem tudott haza­menni. Végre is Dombovárra kényszerutlevelet ka­pott és így sietve, lerongyolódva, kiéhezve mon­dott bucsut a városnak, ahol a »fialalilás nagyon homályos tudományát« ilyen kegyetlen elutasítás­sal kezelték. Oéimagprország jegyirodája. Tajalnn HARMÓNIA hangversenyrendez*» icicsuii vállalel Szeged. - leazgatísáj 3~Qo. Zrínyi ucca 5. sz. Telefon: 12-3& Május 26-án, este 9 órakor, Belvárosi Mozi Don Kozák Kórus Vezényel: SERGE JAROFF SCHATZ M. F1M1 Kölcsey ucca 4. kizá­rólag eredeti angol szövetek 690 raktára Ha j száljon Bécsbe | meg jön, ! a fürdő »« HalB»« Rádió stb. stb. HOTEL NEW-YORK-ban, WIEN Magyar családok találkozó helye. Modern komfort. Folyó hideg­meleg víz minden szobában. II., KL SPERLG. 5. Egyágyas szoba 5 és tél schil.-től.

Next

/
Oldalképek
Tartalom