Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-17 / 110. szám

1929 mdjus 17, DfJWA r.V AftOBSZ IG ••••BnmHiamnH1 3» 'Prelogg Jósssef Egy öreg diáit emlékezése A Szeged városi kegyesrendi főgimnázium 1909-ben végzett növendékei az idén pünkösdvasárnap 20 éves találkozót tartanak. Ennek az összejövetelnek fénye, központja, lelke, vonzóereje a mi szeretett, felejthetetlen, örökké bennünk élő volt osztályfőnökünk, az elhunyt Prelogg József. Elment. Nem láthatjuk szemtől-szembe mint 10 évvel azelőtt,' 10 éves találkozónk alkalmával, nem borulhatunk keblére, nem önthetjük ki szivünket előtte, nem panaszkodhatunk neki, nem örülhetünk, nem szomorkodhatunk vele, nem emlegethetjük a multat, a közös multat, amit bánatban, örömben vele éltünk át és mégis ugy érezzük öreg diákok, hogy alig várjuk a napot, amikor ismét összejövünk, amikor ismét közös egyedüli gondolatunk ő lesz, 0 a felejthetetlen, a nagy lelki művész, a nevelő mester, a mi jó atyánk. Bánatunk is elviselhetőbb lesz, mert érezni fogjuk, hogy mindnyájan egyformán fájlaljuk elvesztél, mindnyájan csendben, közős érzelemmel elmélkedünk a nagy pedagógus, a piaristák dísze, ezer meg ezer szülő és tanítvány példányképének élete, munkássága, szeretete és halála fölött. Még növendék korunkban a piarista intézet falai között és azonkivül a városban többször hallottuk, hogy nagyobb pedagógusa, nevelője az intézetnek nem volt, mint Prelogg József. Ez a sejlelemszerü, de nem egészen kiforrott akkori meggyőződésünk már akkor büszkeséggel töltött el bennünket, hisz ö a mienk volt, a mi osztályfőnökünk és ugy éreztük, hogy ebből a reá sugárzó dicsőségben mi is osztozunk, mert ha Ö nagy .nevelő, mi, mint a nagy nevelő tanítványai különb nevelésben részesülünk, mint a többiek, akik nem mondhatják őt magukénak. Sejtelmünk nem volt hiu ábránd. Az Ő szavai, az ő tanítása, az ő intelmei, az ő bölcs oktatása most is ugy él lelkünkben, mintha tegnap hallottuk volna, az ő nevelése ugy átformálta tanítványait, hogy a Prelogg-tanitvány az iskolában rányomott bélyeggel, mint eltörülhetetlen jeggyel járja a nagy nevelő állal kijelölt utat kitartással, szeretettel, munkakedvvel, kötelességtudással, Isten és hazaszeretettel és soha el nem muló ideálizmussal. Azt mondtam, soha el nem muló ideál izmussal. így van. Sokszor gondoltam, miért is plántált még békeévekben Prelogg József belénk annyi ideálizmust?! Jött a világháború, a nagy összeomlás és aztán az anyagiakban való elmerülés, az anyagiak után való futkosás és bevallhatom őszintén, ebben a küzdelemben, az anyagiak megszerzésének küzdelmében a Prelogg-tanitvány ahil maradt. Ideálizmussal vagyont szerezni nem lehet. Már-már kételkedni lehetett az ő, a nagy pedagógus ideálizmusának helyességében. Elmúlt a nagy kilengés, elmúlt a rendkívüli állapot, elmúlt a konjunktura ideje, elmúlt az idegek lázas lüktetése és ]ött a nyugodt, a reális, a való élet, amikor a nagy megpróbáltatások után a való élet gigászi szenvedésekkel teli küzdelmeiben újra csak ö hozzá fordulunk életbölcseségéért és érezzük, hogy az elmerüléstől csak ideáíizmusunk ment meg és igaza volt a nagy mesternek, mikor azt mondta, hogy életünk csak annyit ér, amennyi ideálizmust tudtunk megtartani. Gondolatait, eszméit észrevétlenül, csapongó fantáziája gazdag metaforaival, alakjaival, szemléltető leírásaival ültette át lelkünkbe. A legelvontabb, magyar fülnek szokatlan, magyar értelemnek ismeretlen, magyar léleknek száraz és magyar szívnek idegen német irodalmat oly élvezetessé tudta tenni, hogy a német órák nem voltak kevésbé élvezetesek, mint az általa tartott magyar órák. Felejthetetlen a legkedvesebb német költőről, Schillerről tartott eüőadása. A fiatal Schiller inlézetben, katonai intézetben nevelődött, hol a literatura a költővel együtt lenézett volt. A fiatal Schiller éjjel, amikor társai aludtak, egy szál gyertya világánál, a folyosó vé^én egy eldugott fülkében irja első darabját. A 'kész darabot elküldi a színházhoz, hol előadásra tűzik. A költő az előadásra az intézetből megszökik. felmegy a negyedik emeletre, a kakasülőre, a darab frenetikus hatást vált ki. .a közönség tapsol, a közönség tombol, cgv hang elkiáltja magát: lássuk a. szerzőt, a közönség mintha egy torokból kiáltana, hatalmas morajjal kívánja a szerzőt; a fiatal Schiller a nagy izgalomtól nevének hallatára önkívületi idegállapotban a kakasülőről elindul, egy nagy rohanással a szinpad felé tart, felcsigázott idegzettel elerőtlenedve nekiszalad egy nagy oszlopnak, azt átöleli és összeroskad saját nagyságának sulva alatt. A munkára nevelt; a munka kitartó köte lességteljesités volt nála a fokmérő. A munkás, szorgalmas tanítványt szerette. A henyét üldözte. Megtörtént, hogy az ötödik osztályban a történelemtanárnak egy tanítvány azt mondta, hogy nem készült. Az osztályfőnök felsőbb osztályokban tréfát nem ismert, ötödikes gimnazista készületlenül nem mehet iskolába. A tanítványnak ott kellett hagyni az intézetet. Az ő szavai szerint a társadalomnak munkás, szorgalmas, kitartó, kötelességtudó emberekre van szüksége. A szorgalmat többre becsülte a ! tehetségnél, mert szerinte a zseni sokszor több bajt csinál, mint hasznot, ő is a munka példányképe volt. Fáradhatatlanul dolgozott. Amig iskolában voltunk, nem távozott mellőlünk még órák közötti szünetek alatt sem. Ott állt ajtónk dlőtt és kezében tartotta a kilincset. Reggel 8 óra előtt egyenkint eresztett be bennünket az osztályba, ha más tanárnak volt órája, ott állt mig jött, azt eresztette be, benézett az osztályba, nézésével kért benminket, hogy óra alatt jól viselkedjünk. Ezt mint hivatásból, pályája iránti és főkép növendékei iránti szeretetből tette. A növendékek szorgalma, öröme volt az ő öröme is. Sokszor mondta, a tanárnak csak egy öröme van: a növendékei, más nem ambicionálja, mert a tanár mindig tanár marad, itt ezen a pályán nincsenek meg az emelkedésnek nagy lehetőségei és a cimnek buzdító kilátását Szent nekünk az ő emléke, felejthetetlen az ő tanítása, lelkünkből kitörülhetetlen az ő szivjósága, meghalt, de közöttünk mindig él. Dr. Hammer Fidéi. A budapesti rendőrség Szegeden kerestet egy százezer pengőt sikkasztó pénztárost (Budapesti tudósítónk tel ef o n j el entése.) Az Agai, Vidor és Társai Nádor-ucca 28. számú házban lévő gabonakereskedő cég csütörtökön délben feljelentette Weisz Oszkár nevű pénztárosát, akit azzal vádol, hogy a cégtől százezer pengőt elsikkasztott. Weisz Oszkár csütörtökön kétszázezer pengőt vett fel, százezer pengőt több cégnek kifizetett, százezer pengőt a Magyar—Olasz Banknál kellett volna befizetnie, ezt a befizetést 1 azonban elmulasztotta, a cég irodájában nem jelentkezett, hanem egy dohánygyári munkásnővel eltűnt. Weisz Oszkár néhány nappal ezelőtt közötte feleségével, hogy Szegedre kelt utaznia; ezért a budapesti főkapitányság megkeresést Intézett a szegedi kapitánysághoz, hogy Weisz Oszkár ós a társaságában lévő nő nem-e "tartózkodik Szegeden. Erre a megkérdezésre a késő éjjelt órákig nem érkezett Budapestre válasz a szegedi rendőrségtől. Bonyodalmak az eszéki horvát énekkar budapesti hangversenye körül (Budapesti tu3ósitónk telefon jelentése.) Szerdán este Budapestre érkezett az eszéki Ulhác horvát énekkar, amelyet a magyar dalosszövetség hivott Budapestre, hogy itt hangversenyt adjon. A hangverseny csütörtökön este félkilenc órára volt kitűzve a Zeneművészeti Főiskola nagytermében és az előadásra az összes jegyek elfogytak. Félórával a hangverseny megkezdése előtt a horvát énekkar vezetője közölte a rendezőséggel, hogy nincsen módjában megtartani a hangversenyt, amelynek elmaradása valószínűleg a budapesti jugoszláv követség beavatkozásának a következménye, amennyiben a jugoszláv kormány a horvát énekkarnak nem adott engedélyt a magyarországi dalosversenyre. Miután ezt közölték a közönséggel, az elhagyta a koncerttermet, amikor 9 óra után mégis csak megérkezett a jugoszláv kormány engedélye, a horvát énekkar azonban most már a Stúdióban énekelte el programjának néhány részét., A szegedi tanyák között bujkit a zamárdi csendőrgyilkos ? Nagypál Anlaií Szenlmihályíelehem látták (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország csütörtöki számában a zamárdi csendőrgyilkossággal kapcsolatban beszámolt arról, hogy a gyilkos Nagypál Antal a Duna—Tisza közére szökött át. Két nappal ezelőtt Kecskeméten látták, majd Félegyháza határában bukkant fel. Az országos nyomozást a belügyminisztérium vezeti, ahonnan szerdán reggel azt az értesítést kapta a szegedi rendőrség, hogy a csendőrgyilkos Szeged felé tart és a jelek szerint szerb megszállott területre akar átszökni. A belügyminiszter rendelkezésére a szegedi rendőrség azonnal mozgósította a tanyai rendőrkirendeltségeket és a lakosság is tudomást szerzett arról, hogy a gyilkos Nagypál Antal a szegedi tanyák között bujkál. Csütörtökön reggel történt azután, hogy a rendőrség központi ügyeletére olyan jelentés érkezett, hogy Nagypál Antalt SzenlmihályBELVÁROSI MOZI M.'.jus 17., 18. 19-én Pernek, szombat, vasárnap Max és Mórilz az idegenlégióban. Víg áték 8 felvoníebin. Főszereplő Sammy Colién. Azonkívül TÖM MiX főszerep! ésévei Legény a nversgiseu. t> telvonasaan. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és Cnnepnao 3, 5, 7, 9 órakor telek határában — teh'át már közel a szerb határhoz — felismerték. A jelentés szerint egyik szentmihálytelki esküdt a lapokban közölt fénykép alapján felismerte a gyilkost, aki lerongyolódva haladt a község határában. Az esküdt felriadózta a községet, de a keresett ekkorra már nyomtalanul eltűnt. A bünügyi osztály vezetőjének intézkedésére Szentmihálylelckre összpontosították a lovasrendőrséget, detektívek is kiutaztak, de eddig még nincs hir arról, hogy a gyanúsítottat elfogták volna. készen és rendelésre is égy és asztalnemüek, paplanok, baby, női, férfi és gyermek fehérnemUek Pollák Testvéreknél <,» CseUonlcs u. és Fekelesas u. sarok.. KORZÓ MOZI Má|us 17., is., 19 én Péntek, szómba', vasárnap NapRelei gyöngye Dráma 7 telvonásban. Főszereplő: Barry Norton. Azonkívül: A vadon fia • Vadnyugati történet 6 felvonásban. Előadások kezdete 5, 7, 9. vasár- é3 ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor riiTíiil IIII III I W'IMIMIIIIIMiriiilfilTMIMWTlBMMMMIMi