Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-17 / 110. szám

ISS SZEGED: Szerkeazlfiség: Somogyi uccn 22. I. rm, Telefon: l3-33.'KJndóhlvn(ol, hOlctanktfnyvl&r és Jegyiroda : Aradi ucca 8. Telefon: 306. — Nyomda : löw Upól ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«>» Péntek, 1929 május 17 sas //'/'0 V. évfolyam -HÍ szóm —I M—•mmm iiiMiiii mi II »•min NI IIIIII MAKO: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6.. Teleion: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladóhivalol: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « n Eldflzetésl Ara havonta 3-2U vidéken és a lOvárosban 3-69, kUlfdldOn 6-40 pengd. Egyes szém 16, vasár- és Ünnepnap 24 tlllér ^wwffiBwaMpaaBMBMBMMiMCTBWwwBW—wwwaaiimii mimII—iIII mi ím• iiwwwBBMBWEEigs«apfl Kormányprogram a magángazdaság szanálására Néhai Magyar László, a kevésszámú magyar felfedező utazók egyike, aki mint naturalizált néger trónra emelkedett Bihé királyságban, azt meséli útleírásában, hogy a Knanza vidéki benszülöttek politikai Nés társadalmi életében igen fontos szerepet játszanak az üvöltöku Ha két törzs között valami nézeteltérés me­rül fel, az üvöltők kimennek a határra és ad­dig kiáltoznak át becsmérlő szavakat a má­sik törzs országába, mig az megunja a sér­tegetéseket és a fából kivájt dobok megvere­getése mellett megindítja a háborút. A jelen­tősége az üvöltők munkájának az, hogy a háború megindításának erkölcsi felelősségét a másik félre lehet áthárítani. Olyan munka ez, amelyet a világháborúért való felelősség megállapításánál Európa fehér nagyhatalmai­tól se volt egészen idegen. Legkevésbé sincsen szándékunkban, hogy a magyar közgazdasági életnek igen tiszteletre­méltó és általánosan tisztelt tagjait, akik mos­tanában szóban és írásban folytatnak háborút a kartelek kérdése körül és az árak emelésé­nek vádját vagdossák az ellentábor fejéhez, Magyar László belspafrikai törzseinek üvöltés­sel foglalkozó közjogi méltóságaival hasonlít­suk össze és eszünk ágában sincsen lekicsiny­leni azt a tevékenységet, amelyet a parlament­ben és a parlamenten kívül nagyfontosságú közgazdasági kérdések tisztázása körül foly­tatnak. Csupán egyszerű fogyasztói ésszrl szeret­nénk néhány igénytelen széljegyzettel hozzá­járulni a vita anyagához és a vitatkozás mód­jához. Sándor Pál azt mondja, hogy a kartelek akozói a drágaságnak és állítását az adatok arzenáljával támasztja alá. Jön Biró Pál az ellcnarfalok arzenáljával és azt bizonyítja, hogy mindaz^ amit Sándor Pál mondott, téves, a kartelek csak a termelés racionalizálását szolgálják és semmi közük a fogyasztó által tapasztalt árszínvonal emelkedéséhez. Fenyő Miksa még tovább megy. Egyszerűen vissza­fordítja: a kereskedelem szervezetlensége és túldimenzionált volta minden bajnak az oko­zója. Gaál Gasztontól pedig a legkonokabb merkantilista se veheti rossz néven, ha a saját agrárius szemszögéből nézve a dolgokat, egy­formán okolja a gyáripart és kereskedelmet a mezőgazdaság és fogyasztás válságáért. Mindezt a hazai zajt pedig hallgatja a ke­reskedelmi ügyek minisztere és dodonai mó­don szolgáltat igazságot a háború mindegyik résztvevőjének. Ugyanakkor programot ad a gazdasági ügyek kigondoló minisztere, amely retrospektív módon megállapítja, hogy hat esztendőn keresztül mit kellett volna csele­kedni, hogy a magyar gazdasági élet ne jus­son el 'a mostani válságos helyzetbe. Az 9gyszerű polgár, aki megveszi az újság­ját, olvasván mindezekről az * eseményekről szóló tudósításokat, töprengeni kezd önmagá­ban. Hogy alkosson ő véleményt magának, ha a céhbeliek, akik legtöbbet értenek a köz­gazdaság ügyeihez, egymás kőzött nem tud­nak megegyezni? Kinek higyjen, ha ezek köl­csönösen kétségbe vonogatják egymás adatai­nak valódiságát és helyes beállítását? És töp­rengései közben arra a gondolatra jut, hogy miért elégszenek meg az adatok kölcsönös Iebecsmérlésével és miért nem mennek bele az adatok számszerű megvizsgálásába és elem­zésébe? Végezetül pedig még az a hiedelem is meggyökeresedik benne, hogy talán a kor­mánynak is némi köze van ezekhez az ügyek­hez és a kormánynak volna elsősorban fel­adata, hogy a zöld asztal mellé ültesse a har­coló feleket és felhívja őket a kölcsönös vádak tisztázására. Az egyszerű polgár azt hiszi, hogy ez igy ! volna rendjén, mert igy kivánná ezt a fo- | gyasztók érdeke, akik mégis legtöbben vannak az országban. Fogyasztó vagyok én, fogyasztó vagy te, sőt fogyasztó még a gyáros, a keres­kedő és mezőgazda is. Igy volna ez rendjén kétségtelenül. A dolog mégis veszedelmes. Na­gyon könnyen megtörténhetik ugyanis, hogy a zöld asztal tanácskozásai nem kívánatos irány­ba fejlődnének és az államháztartás szaná­lása után kormányprogramot követelnének a magángazdaság szanálására is, amit esztendők óta sajnosan nélkülözni vagyunk kénytelenek. A Gráf Zeppelin Gibraltárnál a gépezetben mutatkozó hiba miatt visszafordult Friedrichshafenbe Csütörtökön reggel kitűnő időben startolt a léghajó - Franciaországon, a Földközi« tengeren és Spanyolországon át repült az Óceán felé Friedrichshafen, május 16. Borús hajnalban, megszámlálhatatlan tömeg jelenlétében, csü­törtökön 5 óra 58 perckor elindult második amerikai útjára a Gráf Zeppelin, Eckener kapitány reméli, hogy kedvező idő esetén szombaton délután már Lakehurstben lesz. A Gráf Zeppelinnek egy női utasa is van, a newyorki Mary Pieroe. Baseli jelentés szerint a Gráf Zeppelin ma reggel félnyolc órakor verőfényes napsütésben Basel fölé ért, ahol postacsomagot dobott le. ót svájci repülőgép a határig kisérte a Gráf Zeppelint. Miután 10 óra tájban elrepült Lyon íölöjt, déli irányt vett. Délben 12 óra körül jelen­tették Valenceből, hogy ott látták a léghajót és a Rhone mentén repült tovább. A Zeppelin nyílegyenesen siet a Földközi-tenger felé. Barcelona, május 16. A Gráf Zeppelin 14 óra 30 perckor átrepült a város felett. (Budapesti tudósitónk telefonjelenlése:)' Friedrichsbafenből jelentik: A Gráf Zeppelin­ről érkező szikratávirat szerint a léghajó csütörtökön este 6 óra 34 _ perckor váratlanul megszakította út­ját és visszafordult Friedrichshafen felé. Barcelona után már Gibraltár környékén repült a Gráf Zeppelin, amikor a gépezetben mutatkozó hiba kívánatossá lette az amerikai ut megszakítását. Ezért dr. Eckener kapitány az utasokkal folytatott megbeszélés után visz­szafordult és a legrövidebb uton repül Fried* richshafm felé. Newyorkból jelenti a Reuter-iroda: Az egyik­szikratávíró vállalat, melynek levelezője a­Gráf Zeppelin fedélzetén tartózkodik, a kö­vetkező üzenetet kapta: Két motor eltört, visz­szafordulunk, visszatérünk Németországba. Nem tndunk gyorsan haladni. 116 áldozata van a borzalmas clevelandi robbanásnak Harminckét sebesült állapota reménytelen — Kétségbeesett küzdelmek a menekülő betegek közölt Newgork, május 16. A clevelandi robbanás — amelyről a Délmagyarország tegnap részletesen be­számolt — az utóbbi évtizedek legborzalmasabb katasztrófája volt. A halottak száma a hajnali órákban érkező legújabb jelentések szerint már jó­val száz fölött van s a sebesültek száma is meg­haladj^ a százat. Ezek a számok természetesen még nem véglegesek, miután a halottak és sebe­sültek egyrésze még a romok alatt fekszik s egyelőre még nem sikerült valamennyit kiásni az üszkös romhalmaz alól. A városi klinika épületéből semmisem maradt s a robbanás színhelye a legborzalmasabb pusz­tulás képét mutatja. A rettenetes esemény egyik szemtanúja a következőképen adja elő a történ­teket. Az első robbanás a városi klinika röntgen-laboratóriumában kelet­kezett. A detonáció pillanatában a hatalmas lég­nyomás a laboratórium üvegtelőzetét a magasba emelte s ugyanebben a pillanatban uiár az egész épület lángbaborult. A laboratóriumból 50—Bl)­méter magas lángoszlop csapolt ki. — A klinika orvosai, ápolónői ós a könnyebb betegek az első percek kétségbeesett zűrzavará­ban az ablakokon át próbállak menekülni. A kő­vetkező pillanatban már egy második hatalmas robbanás rázkód­tatta meg a levegőt, amelyet röviddel utóbb egy harmadik, még erő' sebb detonáció követett. A második és harmadik robbanást a röntgen-laboratóriumban álló oxigén­tartályok begyulladása idézte elő. — A legrettenetesebb kínokat azok a betegek élték át, akik betegségük folytán i az ágyhoz voltak láncolva , | j s nem volt annyi erejük, hogy felkeljenek oz ágyból és menekülni próbáljanak. Ezek a sze­rencsétlenek tehetetlen gyötrelemben nézték, mint közeleg ágyuk felé a sárgás-zöld gázfelhő, amely­ben azután mindnyájan megfulladtak. Ilymódon harminc súlyos beteg vesztette életét. — Tizennégy könnyebb beleg és az orvosok egyrésze a lépcsőház padlásajtaján keresztül a tetőzetre menekült, a katasztrófa azonban, ezeket is utóiérte, minthogy nemsokára az egész tetőzet' hatalmas robaiial beomlott és mind a liiannéauen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom