Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-16 / 109. szám

OTLMAf.VAWmiSZÁG'' 1enní a pénteki minisztertanácson, hogy minden olyan háztulajdonos, aki bárminő módon visszaél a 6. és 7. §-sal, a kibocsátandó u.} rendelet 'értelmében fosztass ék meg a 6. és 7paragrafus által nekik biztosított felmondási jogtól mindaddig, amiy Magyarországon a megkötöttségnek valamilyen foszlánya is érvényben van és visszamenőleg hatálytalaníttass 1 sék minden olyan megállapodás, amely a rendeletre való hivatkozással köttetett. 1 • Az ülés Háromnegyed 9 órakor ért véget. Megállapították a Bécsben letartóztatott magyar kommunisták személyazonosságát (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: A mai nap folyamán valamennyi az Unter Augarlnstrassei kommunista irodában lefogott állítólagos magyar állampolgárok személyazonosságát megállapították. Ezek a következők: dr. Krejel Gusztáv állítólagos iró, aki az elmúlt években Németországban élt és ott a kommunista mozgalmakban nagy szerepet játszott. Ugy látszik ö volt az iroda vezetője és ö iutézte a magyarországi kommunista párt külföldi bizottságainak ügyeit is. Müller Hermann volt az, aki Mayer néven az irodát bérelte, mint egy német gépgyár képviselője. Müller Ernő, az iroda egyik alkalmazottja, álljtólagos szabósegéd. A gépirókisasszony Heski Róza magánzónő. A letartóztatottak ellen utlevélhamisilás és tiltott szövetkezés miatt indul eljárás. „Műdig nem lesz reviszió, amig iiíRos itálassziói fog nem less" Budapest, május 15. A képviselőház mai ülésén Meskö Zoltán volt az első szónok. A magyarság egyik legnagyobb ügye a névmagyarosítás kérdése, — mondotta. Nincsen ország, ahol annyi idegenncvfi ember volna, mint nálunk. Soknak azzal veszik cl a kedvét a névmagyarosítástól, hogy egyes emberek, akik nem látnak tovább az orruknál, ötven krajcáros magyaroknak csúfolják a magyarosított nevü magyarokat. Pakots József: Ne akadályozza meg a névmagyarosítást a belügyminiszter. Gál Mihály: A belügyminiszternek mondja ezt el. Meskó Zoltán: Az úgynevezett utódállamokban megsemmisítenek mindent, ami a magyarságra emlékeztet. Megsemmisítik a magyar cégtáblákat, a magyar feliratokat. Viszont itt, ebben a csonka országban még mindig hárommillió idegennevü magyar él. Sokan azért ellenségei a névmagyarosításnak, mert a múltban elsősorban a zsidóság vett fel magyar nevet. Először a zsidóság tett eleget a névmagyarositási felhívásnak. Ez azonban nem hiba volt a zsidóktól, hanem érdem. (Mozgás az egységes párton, helyeslés a baloldalon.) Meské Zoltán : Ez nem kereszténykérdes, ez nem zsidókérdés, ez a nemzet szent ügye' (Helyeslés és taps a baloldalon.) Minden kormánypártiságom mellett sem osztom tehát a belügyminiszter ur nézetét, hogy a magyar névhez előbb érdemeket kell szerezni. (Helyeslés a baloldalon.) A magyar ügy jobban állna a világ szemében, ha az utódállamokban csupa magyarnevü magyar élne. Nevünkkel is bizonyítani kellene végre, hogy magyarok vagyunk és magyarok akarunk maradni. Meskó Zoltán ezután rátér Pestmegye kettéválasztásának kérdésére, a kettéválasztást helyesli. Kiskörös legyen « második megyeszékhely — mondotta —, megilleti, mint Petőfi szülővárosát. Megkongatom a vészharangot: a magyar agrárszocializmus előreveti árnyékát. A magyar földmíves hóna alá kell nyúlni, mert különben százezrek lesznek szocialisták. A következő szónok Gál Jenő. Azzal kezdi beszédét, hogy kedve volna l\Ieskó Zoltánt az ellenzéki fronton üdvözölni beszédéért, mert beszéde után az ellenzékhez kellene őt számítani. Külpolitikai kérdésekről beszél és kijelenti, hogy küll>olitikai magatartásáért bizonyos vonatkozásban dicsérni tudja a kormányt. Dicséret illeti, mert biztositolta számunkra az olasz barátságot. Minden külpolitikai ténykedésnek az legyen a gerince, hogy a magyar népet rokonszenvessé kell lenni a külföldön. Gál Jcjnő ezután arról beszélt, hogy amikor H nemzet, a forradalom és a kommunizmus után a porban hevert, mindenki Istenhez, fordult, mindenki a templomokat járta. Ezt a hangulatot pártalakitásra használták fel, ami bün volt. A szentszék is hirdeti: vigyázzatok! A hitet ne rántsátok le a politika fertőjébe. A szentszék hirdet: Nein akarom, hogy papjaink politizáljanak. A szentszék cs Magyarország között nem lehet ebben a tekintetben fdioeáskülönbsúí. Hol van még ország, ahol zászlósúri méltóságok és felsőházi tagságok adódnak felekezeti alapon? (Mozgás és nyugtalanság a Házban.) Az egyházi jelleget tovább is fenn kell tartani, de be kell látni, hogy pártkeretek közé nem szabad beszorítani a keresztény gondolatot. Hailer István: Mikor volt nálunk a katolicizmus egy pártban? Gál Jenő: Veszedelmes dolog ez, mert a tömeg léren hirdeti, hogy politikai hitvallása egy a keresztény hitvallással. Hailer István: Ezt sohasem hirdettem. Gál Jenő: Veszedelmes doolg ez, mert a tömeg nem tudja, mi a keresztény szellem politikai értelemben. Pa kot s József: Furkósbot. Hailer István: Tényeket, nem blöfföl akarok látni. Gá« Jenő: Ön hirdeti a keresztény jellegű politikai megkülönböztetést. Hailer István: Hirdetem. Gál Jenő: Cégérnek használják n keresztény jelleget. Hailer István éles hangon kritizálja a kormány politikáját, mire Bessenyei Zénó a következő meg. jegyzést leszi: — Sok szegény embert becsuknának azért, amiket Hailer a vidéki gyűléseken beszél. Ha'i'er István: Nemcsak én, Vass József is érzi, hogy valaminek történnie kell, amely nem lehet folytai ása a múltnak. Esztergályos János arról beszél, hogy nincs állampolitika a népek jogainak megadása nélkül. Hiába minden törekvés, ha a nagy tömegeket semmibe sem veszik. El kell választani a revízió szent és magasztos gondolatát a Reviziós Ligától. A revízió gondolata nem lehet azonos a Revíziós Ligával. < Elvi okokból nem mentünk a ligába, de ez nem jelenti azt, hogy bárki is olyan módon megtámadjon bennünket, mint azt a túlsó Oldalról tették. Igazságtalannak tartjuk az erőszak utján létesUeit uj Magyarország létezését, de a revíziót még a buza árától sem tesszük függővé. Elsősorban követeljük a belső revíziónak a megteremtését. Gazdasági és politikai revízió nélkül nem lesz külsg revízió. (Állandó zaj a kormánypárton.) Vegyék le a gonoszság bilincseit a magyar síjtó kezéről, tegyék szabaddá a sajtót, szüntessék meg a sajtó üldözését, amely még ma is folyik. A belső revízió egyik nélkülözhetetlen kelléke — folytatja állandó zajban —, hogy megszűnjön ennek a parlamentnek a léte, amely nyílt szavazással jöii össze. A revízió érdekében ennek a képviselőháznak egy szent kötelessége van: az általános titkos választójogot törvénybe iktatni és azután kimenni a választók elé. 1329 május 16 (Egyre fokozódó zaj a Kormányparton.) Nem lesz revizió, amig titkos választói jog nem lesz. (Óriási zaj a kormánypárton.) Ahoz, hogy minél hamarább eljussunk a trianoni határok becsületes megváltoztatásához, nélkülözhetetlen kellék az egyesülési és gyülekezési szabadság, a teljes tanszabadság- Nélkülözhetetlen kellék az eskiidtszéftf bíráskodás, a demokratikus földreform, a hitbizományok és kötött birtokok megszüntetése, a létminimum törvényes biztosítása, a munkanélküliek állami támogatása, az adózásnál a teherbíróké-, pesség figyelembevétele, a köztársasági propa-. ganda szabadsága, politikai amnesztia és az emigráció likvidálása. (Viharos zaj a kormánypárton.) — Meddig akarnak még — folytatja _ ebben az országban az urak uralkodni? Amig a háború előtt ezer ember közül négy lett öngyilkos, ma ezer ember közül 18 válik meg az élettől. Szünet után Láng János szólalt fel, aki a revízióról megemlítette, hogy azt igazságunk győzedelmes ereje fogja valóra váltani. Színházaink nem állanak hivatásuk magaslatán. Mindenféls jelentéktelen külföldi iró darabját adják, ahelyett' hogy a magyar Írókat juttatnák kenyérhez. Horváth Mihály: A lakásrendelet általános felháborodást okozott, kívánja az összes lakások felszabadítását. Reisehl Richardt: Rossz vért szült az országban. hogy a tisztviselők illetményeit nem tudtuk rendezni, ellenben a képviselők teljes aranyértékben kapták meg fizetésüket. Söpkéz Sándor felszólalása után az interpellációk következtek. Csik József a munkanélküliséget tette szóvá, amire Vass József válaszolt. Fitz Arlhur az uj menetrend ügyében interpellált. Ezután került sor a lakásügyre, amelyről lapunk első oldalán közlünk tudósítást. ünnepélyes keretek között leplezték le a tanárképző főiskola hősi emléktábláját (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedre helyezett polgári iskolai tanárképző főiskola tanári kara és növendékei szerdán délután az intézet-tornatermében ünnepélyes keretek között leplezlek le az intézet hősi halottainak emléktábláját. A nívós ünnepélyen megjelent Glattfelder Gyula csanádi püspök, Várhelyi József pápai prelátus, Somogyi Szilveszter polgármester. Képviseltette magát a helyőrség tisztikara is és sokan a város társadalmának vezetői közüL Az ünnepély a Himnusszal kezdődött. Fehér István főiskolai hallgató szavalata után dr. Gyulai Ágost, a főiskola volt igazgatója a kultuszminiszter képviseletében ünnepi beszéd keretében lepLezle le a 33 hősi halott főiskolai hallgató nevét megörökítő márványtáblát. Dr. Gyulai Ágost beszédében hálabeit sziwel emlékezett meg az iskola padjaiból rekrutálódott hősökről. Emléküket példaképül állította a mai fiatalság elé. A 33 hős nevét és emlékét a főiskola sohasem felejti el. Dr. Jugovics Lajos főiskolai tanár után dr. Galamb Sándor, az intézet igazgatója vette át a hősök emléktábláját. Beszédében igérelet tett arra, hogy az uj generáció szellemi és lelki nevelése közben a főiskola tanárai mindig tanitani fogják a hősök példáját. Ezután Herczeg Sándor főiskolai hallgató az ifjúság nevében koszorúzta meg az emléktáblát. A »Botond a ifjúsági egylet férfikarának énekszámai ulán Korber Ilona főiskolai hallgató Liszt VlII-ik rapszódiáját zongorázta el nagy hatással. Az ünnepély a Hiszekegy eléneklésével ért véget. MEGJELENT és a kiadóhivatalban kapható a Dél m agyarország Kölcsön könyvtári Katalógusa. Ára 1 pengő.