Délmagyarország, 1929. május (5. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-14 / 107. szám

1929 május 11. ilf.LM AGYAK. ¿iG mmmmmmmmmmmmmmmma mmm 3 Puskás Jenőt 400 pengőre Ítélték, de az ítélet végrehajtását felfüggesztették — Ba'ogh Lajost felmentették Súlyos megállapítások az ítélet Indokolásában (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék Vi/d-tanácsa hétfőn este nyolc órakor hirdette ki az Ítéletet az ismeretes szénharc sajtópörében. Délelőtt és délútin a pörbeszédek hangzottak el. A főtárgyalás megnyitása után Puskás 7enő vádlott bizonyítás kiegészítési indítványában Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos újbóli kihallgatását kérte, amit a törvényszék el is rendelt. A főtanácsoshoz Puskás intézett ujabb kérdéseket, A vádbeszéd Ezután dr. Balázs Sándor ügyész mondotta el vádbeszédéi. Kifejtette, hogy Balogh Lajos mint törvényhatósági bizottsági tag minden fórumon csa7ással vádolta meg és letartóztatással fenyegette meg a mérnöki hivatal tagjait. A közvélemény előtt bizonyos visszhangra is talált ez a vád. Balogh a Szövetség Bt. érdokében működött és mindent elkövetett, hogy a pécsi szén mellett hangulatot keltsen. Az egész pör. .az egész rágalomhadjárat azért indult meg. mert a pécsi szén a tatai szénnel szemben alul maradt. — Amikor azután jött a Montanus-röpírat — mondotta ezután Balázs ügyész —, a városban mindenki tudta, hogy a röpiratot Balogh irta, illetőleg miután erre képességei nem voltak. Puskással iratta meg. A röpirat tengernyi valótlanságot és rágalmat tartalmaz és azokat a vádlottaknak nem sikerült bizonyítani. ítéletet kér. mert a mérnöki hivatal súlyosan megrágalmazott tagjai a röpirat miatt súlyos hátrányokat szenvedhetnek Védőbeszéd Puskás Jenő délelőtt tizenegy, órakor kezdte meg védőbeszédét. Egy órakor a tárgyalást félbeszakították és délután háromkor folytatták tovább. Puskás azt fejtegette, hogy 3 röpirat megírására a város iránti szeretete késztette. Bágalmazni nem akart és nem is rágalmazott, csak kritikát' gyakorolt. Amit irt,, mindent bizonyított és ezért felmentést kért. Balogh védelmében dr. Nekich Richárd a vádlott felmentését kérte, mert szerinte Balogh csak kiadója és nem szerzőtársa Puskásnak. Balogh Lajos a zárszó jogával nem élt. Kijelentette, hogy neki nincs semmi mondanivalója, mert nem tudja megérteni, hogy hogyan került a vádlottak padjára. Az ilélel A törvényszék délután öt órakor ítélethozatalra vonult vissza és este nyolc óra ulán hirdette ki Ítéletét. A bíróság Puskás Jenő vádlottat felhatalmazásra üldözendő sajtó utján elkövetett rágalmazás vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 400 p ngő pénbünletésre itéltee Kötelezte a bűnügyi költségek megfizetésére és arra, hogy a sértett képviselőjének kétszáz pengő ügyvédi költséget fizzessen. A büntetés végrehajtását azonban a büntetőnovella értelmében felfüggesztette. A bíróság ítéletének indokolásában kimondotta, hogy a vádlottat, annak ellenére, hogy a valódiság bizonyítása a legnagyobb mértékben sikerült, bűnösnek kellett kimondani. Az ítélet kiszabásánál súlyosbító körülménynek mérlegelte, hogy a vádlott büntetett előéletű, enyhítő körülménynek vette, hogy a vádlott a város érdekeit kívánta megóvni és jóhiszeműen járt el. Nem sikerült a valódiság bizonyítása a röp- ! Trat azon kitételeire vonatkozólag, hogy a mérnöki hivatal vezetője a szén. kezelése és kiválásztása körül tendenciózusan járt el és ez. zel mesterséges utón pazarlást idézett elő Nem állapította meg azonban a bíróság a | vádlott bünnöségét abban az esetben, amikor a szénpróbákkal kapcsolatban »vaskos műszaki tévedésekről« beszél. Ez csípős kritika, de a jogos kritika határait nem lépi tul. Bizonyította a vádlott, mondja az indokolás, hogy a mérnöki hivatal a szénszállításra beérkezett ajáulalok kereskedelmi és műszaki adatait nem állította pontosan össze és ezzel a város tanácsát tévedésbe ejtette. Tényként állapította meg a bíróság, hogy a bizonyítás sikerült abban az esetben, hogy a mérnöki hivatal a város tanácsát tévútra vezette, amikor a szénszállításra beérkezett ajánlatok adatait ellentétes átcsoportosításban terjesztette elő, Bizonyítva lálszik továbbá, hogy a mérnöki hivatal egy vállalat érdekében járt el, amikor a tatai szenet favorizálta és ezzel a városnak kétmilliárd többletkiadást okozott. Bizonyította a vádlott, hogv a mérnöki hivatal azzal, hogy a tatait a pécsi szénnél jobb szénnek deklarálta, a tanácsot és a város közönségét félrevezette. A törvényszék megállapította, hogy ézeknél a pontoknál a vádlott igazat irt, Balogh Lajost a bíróság felmeyitetle} mert a főtárgyalás során arra adat nem me. rült fel. hogy szerzőtársa lett volna Puskásnak. Az ítélet ellen dr. Balázs ügyész felebbezést jelentett be. Felebbezést jelentett be Puskás is. Balogh Lajos tudomásul vette az ítéletét Szabálytalanságot követne el a várót, ha a szabad lakátok lakóira külön vizdijat vetne ki Vélemények a jogügyi bizottság üléséi) a vízdii kérdésről „Nem az igazságról van most szó, hanem a jogról" mondotta a polgármester (A Délmagyarország munkatársátólHétfőn délután ült össze a jogügyi bizottság, hogy véleményt mondjon arról a helyzetről amelyet a népjóléti mínisfter uj lakásrendelete teremtett a viztiijfizetések terén. A jogügyi bizottság ülésén, amelyen a polgármester elnökölt és az előadói tisztséget dr. Csonka Miklós adóügyi tanácsnok töltötte be, a bizottságnak majd minden ügyvéd tagja megjelent és a megjelentek szinte kivétel nélkül hozzászóltak a kérdéshez. A hozzászólások rendre különböztek egymástól, úgyhogy a végén lehetetlenné vált a bizottság álláspontjának meghatározása. • A kérdés ismertetése után elsőnek dr. BiedI Samu szólalt fel. Kijelentette, hogy véleménye szerint a lakbérrendelet feleslegessé teszi a vizdijszabályrendelet módosítását, még pedig a legutóbb hozott, az 1924-es szabályrendeletét, mert a város érdeke is azt kívánja, hogy az adóhivatal a házigazdákra rój ja ki a vízdijakat. A házigazdák különben is íjgyetemlege- j sen felelősek a lakókra eső vízdíjakért. A lakásrendelet a házigazda és a lakó közötti jogviszonyt szabályozza, nem pedig a lakó és a város közötti jogviszonyt, a kérdésnek tehát magánjogi jellege van, amelyhez a városnak semmi köze sincs. A kölött lakásokra eső vizdijat a házigazda átháríthatja a lakókra, ez azonban a szabad lakásokra nem vonatkozik. Ha a város ezt a megoldási alkalmazná, akkor igen sok felesleges munkától szabadulna. Ha ellenben a város most a vizdijat külön a lakókra hárítja át, akkor a házigazdák jogot formálnak ahoz, hogy szaha 1 lakásaik lakóira külön is rárójják a vízdüakat Dr. Széli Gyuia ezzel-szerűben a polgármester álláspontját fogadja el. Kijelenti, hogy a lakásrendelet világosan és félreérthetetlenül a lakókra hárítja a vízdíjakat. A háztulajdonos megteheti azt. hogy m^ga szedje be a lakóktól a vízdíjakat, de jelenleg az a jogi helyzet, hogy' a dijakat azokra kell kiróni, akiket a rendelet értelmében terhel. i»r. Pap Róbert azt tartja elsősorban tiszlázaudónak, hogy a rendelet értelmében az 1917. vagy pedig at 1924. évi jogállapot áll-e helyre? Dr. Bodnár Géza a szabad lakások körül keletkező bizonytalan« ságról beszélt és dr. Schwarcz József is kijelentette, hogy igazságtalan lenne, ha a szabad lakások lakóira Icülön kiróná most a város a vizdijat, amikor azok magas lakbéreikben eddig is megfizették már a vízdíjakat — Nem az igazságról mn most sző, — szólt közbe emelt hangon a polgármester — hanem a jogról! — Mi a jogban keressük az igazságot!. — jegyezte meg dr. Schwarcz József. A polgármester ezután megkísérelte, hogy megállapítsa, kinek mi a véleménye, azonban olyan káosz támadt, annyiféle vélemény hangzott el, hogy, az igyekezet meghíusult. Biedl Samu kijelentette. l ogy a \á<os c;-a't a házigazdától szedh£ti be a vízdíjakat. A lakó viszont tartozik megfizetni a vizdijat a házigazdának. Ez a kötött lakásokra vonatkozik. A szabad lakásoknál a helyzet változatlanul az eddigi marad. Dr. Széil Gyula szerint nem keli szabályrendeLetímódositás, mert a kormányrendelet félreérthetetlenül az 1917. évi szabályrendeletet helyezi hatályba. Bodnár Géza a vizdijat köztartozásnak tekinti és a felmerült kérdés nem magánjogi kérdés, Dr. Tonelli Sándor véleménye szerint szintén az 1917. éiri helyzet áll helyre, dr. Schultz Károly is erre az álláspontra helyezkedett és az egyöntetű eljárás kedvéért a szabad lakások lakóira is ki kell vetni a vízdíjat. Dr. Vadász János nem tartja lehetetlennek, hogy a lakókra kirovandó vizdijat a város a háztulajdonosokkal kasszáltassa be. Dr. Pap Bóbert azt fejtegeti, hogy a ren* delet a szabad lakásokra nem vonatkozik és nem jogosítja fel a várost arra, hogy a szabad lakások lakóitól is behajtsa a vízdíjakat. CpJMMMM IN ői modellkalapokj a legújabb színekben és formákban a legolcsóbban kaphatók Kelttel Konrádnál S^écheiiyl-íér 2. és Kárász~u. 15. (Formóza) Panama 8 P. (Forntóza) fényezett P. Boríni kalap 6 PAlalakltásokal a legújabb formákra vállalunk. 214