Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-11 / 81. szám

4 r920 április ÍJ. Mezei ösvényen nem szabad kerékpározni A Kúria elutasította Győry Jenőnek, a szegedi villamostársaság ellen beadott keresetét (A Délmagyarország munkatársától.) 1927 végén történt, hogy Györtj Jenő szolgálaton­kivüli százados, volt hirlapiró a város külterü­letén haladt kerékpárjával. Útközben a kocsi­mról letért egy gyalogjáróra, amely a kocsi­mat keresztezie. Amikor a százados az ut keresztezéséhez ért, az esti szürkületben arra haladó tolatómozdony, amely a Szegedi Köz­mi Vaspálya Rt. tulajdonát képezte, elütötte. A balesetből kifolyólag a századost hosszú ideig gyógykezeltek, aki pört indított a Sze>­gedi Közúti Vaspálya Rt. ellen kárának meg­térítése iránt. A Kúria a napokban foglalkozott Győry Jenő keresetével és a százados keresetét eh­uiasilotla. A Knria megállapította ugyanis, j hogy az ut, amelyen Győry kerékpárján ha- I ladt, kizárólag gyalogosok részére szolgáló | mezei ösvény volt. Igaz ugyan — mondja a Kúria —, hogy a vaspályaüzemek az általuk okozott kárért minden körülmények között felelnek, ha csak az áldozat gondatlanságát nem tudják bebizonyítani. A Kúriának azon­ban az volt a felfogása, hogy az országút és a 6inek keresztezésénél, ahová a gyalogút is betorkollott, a vaspályatársaságnak nem volt kötelességie óvóintézkedéseket tenni, mert arra nem számithatott, hogy a tilalom ellenére az ösvényen kerékpárral is fognak közlekedni. Ezenfelül megállapította a Kúria, hogy a baleset egy őszi napon este nyolc órakor tör­tént, amikor a szürkület már beállott Győry azonban ennek ellenére kerékpárján a lámpát nem gyújtotta meg. A balesetért tehát a bíró­ság felfogása szerint a felperes okolható, a Közútit gondatlanság nem terheli. Négy hónapra Ítélték a sikkasztó hirdetési ügynököt (.4 Détman/jarorszáy munkatársától.) A szegedi törvényszéken dr. Apczy Ernő egyesbiró szer­dán tárgyalta Kakuszi J. Antal hirdetési ügynök többrendbeli sikkasztási bűnügyét. A szegedi tör­vényszéken ezügyben njár többször tartottak fő­tárgyalást. Legutóbb három alkalommal hiába idéz­ték meg a vádlottat, Kakuszi nem jelent meg a főtárgyalásokon, amire elrendelték letartóztatását és ellene kőrözOleuclef adtak ki. A körözőlevél alapján Kakusy.it Budapesten letartóztatták és Bu­dapestről a főtárgyalásra szuronyos fegyőrök ki­térték le. Kakuszi J. Antal 1927 februárjáig a »Szegedi Napló« lapvállalatnál mint szervező ügynök volt alkalmazva. Ellene sikkasztás címén a lajwálla­lat tett feljelentést, mert Kakuszi magánosoktól hirdetéseket vett fel és a hirdetésekért járó összeg­gel nem számolt el. így mintegy hárommillió koro­nával károsította meg a lapvállalatot, de amellett piagánosoknak is érzékeny kárt okozott. Kakuszi kihallgatása során részben tagadta bű­nösségét. Elmondotta, hogy üzletszerzései után a rendes jutalékot nem tudta megkapni. Elszámo­lási viszonyba került a vállalattal. Családi kö­rülményei is bonyolultak voltak és így arra kény­szerült, hogy a magánosoktól felvett pénzeket saját céljaira fordítsa. Az is előfordult, hogy a hirdető J üzletfelektől nem vett fel pénzt, hanem a hirde­tési összeget »levásárolta«. A tőrvényszék kihallgatta ezután dr. Kontor La­jost, Sajgó Józsefet, Schillinger Istvánt, Antalfy Sándort, Nagy Lajost, Gábor Györgyöt, Gottschall Jánost, Gausz Józsefet, majd dr. Apczij Ernő felolvasta a budapesti ügyészség átiratát, amely sze­rint Kakuszi Budapesten a Központi Sajtóválla­lat terhére 1900 pengőre rugó sikkasztásokat köve­tett el. A vállalat azonban közben visszavonta a feljelentést Dr. Vaday ügyész a vádlott szigorú megbün­tetését kérte. A büntetés kiszabásánál súlyosbító körülménynek kérte betudni büntetett előéletét, enyhítő körülménynek azonban azt a tényt, hogy zilált családi körülményei lelki egyensúlyát telje­sen felborították. Dr. Balogh a vádlott védelmé­ben felmentést kért. A törvényszék délután öt órakor hirdette ki ítéletét. Kakuszi J. Antalt sikkasztás vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért négyhónapi fog­házra Ítélte. Elrendelte a biróság a vádlott to­vábbi fogvatartását, mivel a vádlott az előző fő­tárgyalásokon nem jelent meg, ellene kórözőleve­let adtak ki, azonkívül pedig a budapesti tör­vényszéken is sikkasztás cimén folyik ellene el­járás. Az ilélet ellen ugy a vád, mint a védelem felebbezést jelentett be. A törvényszék bűncselekmény hiányában felmentette dr. Fenyves Kornélt Az Ítélet indokolása szerint az orvos a szabályoknak megfelelően járt el (A Dclmagyarország munkatársától.) A sze­gedi törvényszék Hábermann-tanácsa. szerdán délelőtt tárgyalta dr. Fenyves Kornél ismert szegedi nőgyógyász, a szegedi bábaképző in­tézet volt tanársegédje ügyét, akit az űgyészi­ség néhai Balla Józsefné sérelmére elkövetett gondatlan emberölés vétsége miatt vádolt meg. Az ügy előzményei 1927 nyarára nyúlnak vissza, amikor dr. Fenyves hosszabb időn át ke/elte, majd megoperálta Ballánét, aki tüdű­csucshurutban szenvedett és aki a műtét után tjz nappal hashárlyagyultadásban, a városi közkórházban végzett eredményleien mülét utón meghall. A boncolást annak idején dr. Gyuritza Sán­öor egészségügyi főtanácsos és dr. Knall Já­nos egyetemi tanársegéd, törvényszéki szak­értők és dr. Feuer Egon sebészfőorvos, ellen­őrző orvosszakértö végezték, akik megállapí­tották, hogy a mülét elvégzésére szükség volt és hogy annak elvégzésénél az orvos teljes gondossággal és a tudomány és az orvosi gyakorlat szabályainak mindenben meg fele­iken járt el, tehát a szerencsétlen kimenete­lért az orvost felelősség nem terheli. Az ügyészség indítványára a biróság azután ki­kérte az Igazságügyi Orvosi Tanács vélemé­nyét, amely az orvos eljárását kifogásolta, amire az ügyész vádiratot nyújtott be dr. Fenyves ellen. A törvényszék a mult év őszén már tár­gyalta ezt az ügyet és a tárgyaláson a vádlott orvos részletesen megokolta a beteg kezelése körül folytatott eljárását és előadtta, hogy a műiét elvégzésére azért kényszerült, mert elő­zetes orvosi gyógyszeres kezelése nem járt eredménnyel és a beteg nő nem volt hajlandó az ő tanácsa dacára kórházi kezelésbe bo­csátkozni. A műtétet ezután is csak egy bel- : gyógyász-szakorvos sürgős javaslatára végezte ! el a belgyógyász jelenlétében. A főtárgyaláson a törvényszék meghallgatta dr. Jankovich László és dr. Berecz János szegedi orvosprofesszorokat és dr. Gyuritza. Sándor törvényszéki orvost, akik a főtárgyalás adatai alapján — minthogy a kihallgatott ta­nuk a vádlott orvos előadását mindvégig iga­zolták — azt a határozott és egyöntetű véle­ményt nyilvánították, hogy orvosi szempont? bői a vádat nem látják alaposnak, mert dr. Fenyves elméleti és gyakorlati szempontból oly módon járt el, hogy sem gondatlannak, sem helytelennek nem minősíthető az eljfy rása. A mai főtárgyaláson dr. Nagy Géza ügyész a vádat fentartotta és a biróság az egész bizonyítási eljárást megismételte. Az újból meghallgatott orvosszakértők, dr. Jankomck. és dr. Berecz professzorok és dr. Gyuritza egészségügyi főtanácsos részletesen firtatták Igazságügyi Orvosi Tanács pótvéleményét és azt az álláspontot foglalták el, hogy a leg-» felsőbb orvosi tanács az orvosi tudomángbart még ma is vitás tételek alapján birálta a vádlott tevékenységét, amely — véleményük szerint — a Szabad orvosi mérlegelés keretébe tartozott és a vád értelmében kifogás alá! nem esik. Dr. Nagg Géza vádbeszéde és dr. Eisner, Manó ügyvéd védőbeszéde uláa a törvényi szék felmentő ítéletet hozott és annak indo­kolásában tüzetesen kifejtette, hogy dr. Fenif­vest bűncselekmény egyáltalában nem terheli, minthogy a biróság megállapítása szerint a tudományos és gyakorlati orvosi szabályoknak mindenben megfelelő módon járt el. Elfoglak egy olasz ügynököt, aki engedély nélkül silány szövetekkel házalt (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi kereskedők már régóta küzdenek az olasz szövetárusok ellen, akik iparigazolvány nél­kül házalnak silány minőségű szöveteikkel. Az olasz szövetárusok magyarországi házalását be is tiltották, de ennek ellenére, mindtöbb­szór előfordul, hogy a rendőrségre feljelent­tések futnak be a házalók ellen. Szerdán reggel is megtörtént, hogy a Tisza­szálló előtt egy szegedi kereskedő egy olasz árusra lett figyelmes, aki a villamosmegálló­nál éppen üzletet kötött. A kereskedő azon­nal szólt a posztoló rendőrnek, aki az olasz árust előállította a rendőrség központi ügye­letére. Az olasz árus rendőrségi kihallgatása alkalmával beismerte, hogy a szegedi hivat®* lókban üzletszerűen árusította a szövetet. Egy nápolyi gyár ügynökének mondta magát, aki­nek iparigazolványa sincsen. A rendőrségen megállapították, hogy a házaló útlevele már lejárt, amiért elrendelték fogvatartását. El­lene kihágási eljárás indul meg. Nagy tavaszi cipővásár! Mélyen leszállított árak! M\ leguiabb színes Pi4-17'80-ig „ opál dísszel P 19*80 Férfi félcipő, fekete . P20a50 „ barna . P 21-80 Minden párért garancia! 99 Lerakat r Lusztig Imre Széchenyi tér 2. 770 Zákonyi címfestő Török U.v Rákóczi tér. Tanonc felvéteti*. G.F.B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom