Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-11 / 81. szám

2 DÉLM A G YiVR ORSZ KG f929 április íl. himes tojásként kezeli. Hat év óta, tigy tudom, egy esetben sem történt meg, hogy a kormány erélyesen eljárt volna valamely olyan alakulással szemben, amely a rendelet címéinek szavai szerint gazdasági hatalmi állásával visszaélt volna. Van-e hát eredményes védelmi eszköz a kar. íellekkel szemben, vagy nincs? Van, de annak alkalmazása a gazdasági politikának ma uralkodó irányzata mellett lehetetlenség. Ez a védekező eszközök a vámok eltörlése, vagy leszállítása, röviden a szabad kereskedelem politikája. Ma azonban világszerte az elzárkózás irányzata az uralkodó, amelynek mi nem kezdeményezői, hanem szenvedő részesei vagyunk. Egyoldalúan szakítani a védekezés rendszerével, mikor a külföldi vámkorlátok sok esetben a miénknél jóval magasabbak, gazdasági öngyilkosság volna, mert az elvérzéssel volna egyértelmű, A világgazdaság általános irányzatától egy ország sem függetlenítheti magát s ennek az irányzatnak a megváltoztatása csak a legnaigyobbaktól, a leghatalmasabbaktól indulhat ki. Az elzárkózás vámrendszere világszerte mindenütt kitenyészti a kartelleket Ezért alakultak a leghatalmasabb kartellek éppen Ametrikában és Németországban, amelyek legerősebben vitték keresztül már a békében a nemzeti termelésnek vámokkal való megvédését. Ez váltotta ki legerősebben a kartellek elleni hangulatot Amerikában és Németországban és ez vezetett a kartellek államhatalmi szabályozására. De ezért maradt Amerikában és Németországban a kartellek megrendszabáV lyozása hatástalan. Ezért nem fog sikerülni sehol a kartellek megrendszabályozása, míg a gazdasági politikának mai általános irányzata meg nem változik; Tonclli Sándor. II pénzügyminiszter nem ad 30 éves házadómentességet a törvényhatósági városoknak (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') A magyar városok kongresszusának állandó választmánya szerdán ülést tartott, amelyen a vidéki városoknak adandó 30 éves házadómenfesség ügyében tárgyaltak. Az ülésen jelentést tettek arról, hogy VJekerle Sándor pénzügyminiszter elutasító álláspontra helyezkedik a törvényhatósági városokkal szemben, azzal az indokolással, hogy ha megadná a 30 éves házadómentességet a tőrvényhatósági városoknak, akkor kérnék a nagyközségek és a rendez»tt tanácsú városok is. A választmány elhatározta, hogy ebben a kérdésben memorandumot intéz a pénzügyi miniszterhez, aki egyébként a kérdés tanulmányozására Kölbig miniszteri tanácsost jelölte ki, hogy az esrves városokban tanulmányozza a helyzetet. Sándor Pél éles beszédet mondott a kartellek működéséről Állandó izgalmak a parlament szerdai ülésén Budapest április 10. A képviselőház szerdai ülésén folytatták a közigazgatási javaslat részletes tárgyalását. Farkas István után Fábián Béla a nyílt választás visszaéléseiről és a numerus, claususról beszélt. Gál Jenő követelte, hogy titkos, Jajstromos szavazás legyen a vármegyékben. Pakols József indítványa következett ezután, hogy a második szakaszból a legtöbb adófizető választótagokra vonatkozó rendelkezések töröltessenek. Seilovszkv belügyminiszter tomboló viharban Tédte a szakaszt, a szociáldemokraták állandó pergőtüzében. A Ház az eredeti szakaszt fogadta «1. Szavazás után Farkas István ezt kiáltotta a jobboldal felé: — Leszavazták a revíziót! A választott tagokról szóló szakasznál nagy vita fejlődött ki. Györki Imre és Gál Jenő erősen támadták a szakaszt. Hegymegi-Kiss Pál arról beszélt, hogy elnyomták a lakosság akaratn.vilvánitását. Ezután az iuterpellációk következtek? Felolvasták Peyer Károly interpellációját a segédházfelügyelők jogviszonyainak szabályozásáról. Ezután Malaslts Géza mondotta el interpellációjál a külügyminiszterhez a Törökországban élő magyar munkások üldöztetése tárgyában. A török rendőrség állítólag magyar fel jelentés alapján nagyszámú magyar munkást tartóztatott le. A munkások bűne csak az volt, hogy kommunista lapot olvastak. A munkások nagyrésze hetekig tartó fogvatartás után különböző országokban széledt el. Walkó Lajos miniszter válaszában hangoztatta, inogy a török állam sem türi a kommunista propagandát. Másféléwel ezelőtt kommunistagyanus érzelmük miatt vizsgálat indult meg, amelynek folyamán körülbelül 110 magyart tartóztattak le. A követség közbenjárására körülbelül hatvanat szabadon bocsátottak, negyvennégyet az eljárás lefolytatása után kiutasítottak. A külügyminiszter hangoztatta, hogy a követség minden esetben a legnagyobb lelkiismeretességgel jár el. amikor magyar ügyekről van sző. Ezután Sándor Pál interpellációja Került sorra a kartellek korlátlan szanadságáról. — Darázsfészekbe nyúltam — mondotta Sándor Pál —, azonban jól tudom, hogy mindenkinek áldozatokat kell hozni. Mindenkinek kötelessége a nép érdekében fellépni és cselekedni, még ha támadások érik is. — Azt állítottam előző interpellációmban, hogy a szén békebeli ára 100 százalékosan megdrágult. Gaal Gaszton: Tökéletesen igaza van! Sándor Pál: A Már. a felsősziléziai szénért 1913ban 13.63 pengőt fizetett tonnánként, most pedig fizet 9.76 pengőt. Nagy moraj zug végig a Házon. (Felkiáltások hangzanak: Lehetséges?) — A tatai szén ára ezzel szemben tonnánként 1913-ban 11.83 pengő volt, most pedig 21.4 pengő) mondja Sándor Pál, mire a közbekiáltások ismét félbeszakítják: Hallatlant Peyer Károly: A munkabérek azonban felére szálltak! Sándor Pál: Hogy történhetik az, hogy nálunk olyan drága a szén, amikor Németországban 400— 500 méternyire kell a bányamunkásoknak Jeszállniok a tárnába? Hernnann Miksa: Nálunk vastag a réteg. Sándor Pál (a miniszter felé): Ne védj» a miniszter ur, mert fel fog vele sülni. (Derültség.) Salgótarjánban már 2—3 méternyire találnak szenet. Kérdem tehát, milyen alapon emelkedett a síén ára? Szabad-e ezt tűrni az államnak? 1914-ig a külföldi szén 15 százaléka volt a fogyasztásnak, most ez restringálódott a felére. Bá vagyunk utalva a külföldi szénre, mindamellett a kereskedelmi kormány jónak látta a fuvardijtételeket felemelni. Egy nagyon pikáns ügyem van még hátra. Az egyik szénbányatársaságnál egy ur, akinek 10 részvénye volt, 8000 pengő értékben megtámadta a dividendáról szóló határozatot. Egy svájci érdekeltség képviselője volt ez az ur, aki svájci szakértőket is kért. tízettler Jenő elnök most rácsengetett a • szónokra és figyelmeztette, hogy beszédideje a negyedórás meghosszabbítással együtt is lejárt, tehát egyetlen másodpercig sem beszélhet tovább. Sándor Pál néhány pillanatig tanácstalanul nézett maga elé, azután leült. — Pompás! Ez az ui házszabály! — kiáltották az ellenzéken. Ekkor váratlanul Bethlen miniszterelnök kért szót. — Tekintettel arra — mondotta a miniszterelnök —, hogy a képviselő ur még egy második interpellációt is bejegyzett — engedje m'-eg nékem a t. Ház, hogy válaszomat a második interpelláció után mondjam el. Sándor Pál most felugrik: Nekem tehát most jQ£om vaa még tíz percig beszélni. Nem goulegjobb a világon. Egyetlen pouder, mely a pórusokat nem tömi el. Alatta az arcbőr él, létekzik és szépflL K.10 doltam, hogyha az ország érdekében is szőt emelek, akkor ne állhassak helyt. Azért, mert először neru mondtam el mindent, nem lehet azt mondani rám, hogy linkeltem. Igazságot kérek. Azt mondják, hogy nincsen kartell. Lehetséges, hogy a kartellnek más neve van, azt hiszem, hogy rosszabb, mint a kartell. Biró Pál vállalta a Rímamurányi, a Düsseldorfi Eisenindustrie tagja. Mi ennek a megállapodása: a kvóta és a terület. A kisebb üzemekkel nem törődnek. A Ház asztalára teszem Weisz Manfréd csepeli gyár és Ózd megállapodását. Pever Károly: Közös fosztogatásra. (Nagy mozgás a Házban.) Sándor Pál ezután a kartellek túlkapásait ismerteti- Nagy feltűnést keltve említi meg, hogy a Rimamurányi 150.000 pengőt fizetett azért, hogy a Félten és Guilleanme cég ne eszközölhessen szállításokat Magyarországon. Pakots József: Hogy szabad rablóterület legye* az ország. Sándor Pál: A kapitalizmusnak is mértéket kell tartani a keresetben. Nem szabad ilyen szegény országban ilyen nagy haszonra szert tenni. Ugy támadtam most, hogy fájjon nekik és hogy tanuljanak belőle. A miniszterelnöknek pedig meg van a hatalma, hogy mint igaz magyar ember, a darázsfészket kiperzselje. Bethlen István gróf miniszterelnök állott fel ezután: — A kartelitörvény tárgyalásaira még nem jutott idő. Kérem Sándor Pált, hogy az adatokat, amelyeket csak részben sorolt fel, bocsássa rendelkezésemre. A kormányt igenis érdekli ez az ügy és ha olyan adatokat talál, amelyek a fennálló törvénybe ütköznek, megtorlással fog élni. — A mai kapitalisztikus termelés mellett nem is lehet másként, minthogy a kartellek tömörülésével történjék a termelés. Nem is a legrosszabb ez a mód, mert a monopólium sokkal rosszabb. Azt hiszem igaza van Sándor Pál tisztelt képviselő urnák, amikor rámutatott arra, hogy a szociáldemokraták és a kartellek között bizonyos érdekkapcsolat Igen könnyen elképzelhető egy megállapodás alakjában. Peyer Károly (magából kikelve): Burkolt gyanusitás! A kormány tagjai ülnek a kartellek Igazgatóságaiban. ötven százalékkal kevesebb munkabért fizetnek, mint békében! Mellékvágányra tereli a dolgot! Bethlen miniszterelnök: A kartellekre vonatkozó álláspontom az, hogy a kartellek bizonyos ellenőrzését feltétlenül be kell vezetni. U fagykárok és a vetőmag-kérdés az egységes párt értekezletén Budapesl, április 10. Az egységes párt szerdán este értekezletet tartott, amelyen a fagykárokat tették szóvá. A pénzügyminiszter optimizmusának adolt kifejezést, nem hiszi, hogy katasztrofális lenne a helyzet, mert a kár jó része pótolható uj vetéssel. A miniszterelnök is felszólalt a vetőmagok ügyeben. Nem szeretné — mondotta —, hogy a földmivelésügyi minisztérium esetleges vetőmagakciója ügyében olyan reményeket ébresztenének, amelyeket a kormányzat technikai nehézségek miatt, nem tud teljesíteni. Az értekezlet után pártvacsora volt, amelyen Fráter Jenő tartott hadászati előadást. Vasúti tarifamérséklés gyümölcs és főzelék exportálására Budapest, április 10. A Máv a kereskedelmi miniszter engedélye alapján április 11-től a kiviteli forgalomban díjmérsékléseket léptet életbe gyümölcs és főzelék feleslegeinknek a külföldön való elhelyezése céljából. Az almánál 40, köszmétnél, ribízkénél, szilvánál 53, körténél, cseresznyénél, meggynél, sárgabaracknál, szőlőnél 57, őszibaracknál, dinnyénél, ugorkánál 60, fejes salátánál 22, zöldbabnál, zöldborsónál 43 és a paradicsomnál 50 százalék a díjmérséklés.