Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-10 / 80. szám

* 1929 április 10 AKCIÓZ 40 A református konvent a szegedi egyetem katolizálása ellen Mészöly dékán nem nyilatkozhat, meri köti a hivatalos titoktartás „Illetékes hely*' magyarázatot adott kl a kultuszminiszter terveiről (A Délmagyarország munkatársától.') A református egyetemes konvent kedden ült össze Budapesten évi rendes közgyűlésére. Mindjárt az ülés elején egy Szegedet közvetlenül érdeklő problémával, a »szegedi egyetem katolizálásának« kérdésével foglalkozott. Két tekintélyes református vezér szólalt fel, Ravasz László püspök és Balogh Jenő volt igazságügyminiszter, a Tudományos Akadémia főtitkára, akik mind a ketten éles/m és határozottan foglallak állást a kultuszminiszter terve ellen. Felszólalásukhoz az egész konvent csatlakozott A Délmagyarország foglalkozott ezzel a kultúrpolitikai kérdéssel először, már néhány hónappal ezelőtt. A kultuszminiszter tervét maga Klebelsberg Kunó hozta nyilvánosságra egy kurzusujság hasábjain, ahol bejelentette, hogy a szegedi egyetem világnézeti parallel tanszékeket szervez, mert senki sem kívánhatja, hogy a katolikus szellemben nevelt tanárjelöltek nem katolikus vallású egyetemi tanárok előadásait hallgassák. A Délmagyarország akkor megszólaltatta ebben az ügyben Bakó Lászlót, a szegedi reformátusok lelkészét, valamint dr. Dézsi Lajos professzort, az egyetem rektorát, dr. Mészöly Gedeon professzort, az egyetem bölcsészeti fakultásának dékániát és dr. Erdélyi László professzort Bakó László nyilatkozatában — mint emlékezetes — kifejtette a reformátusok véleményét a kultuszminiszter törekvései ellen. Bemutatott azokra a káros következmángekre, amelyeket a világnézeti tanszékek felállítása idézhet elő és amelgeknek a tudománg érdeke csak kárát láthatja. Tiltakozott a szegedi egyetem katolizálása ellen és ezzel együtt az ellen a nyilvánvaló törekvés ellen, hogy a kultuszminiszter az egyetemeknek felekezeti jelleget adjon. Dézsi rektor nyilatkozatában azt jelentette ki, hogy az egyetem foglalkozott ugyan ezzel a kérdéssel, mivel azonban -i az egész ügy még kiforratlan. n?m mondhat róla sem az egyelem, sem a maga nevében véleményt. Mészöly professzor, mint a legközvetlenebbül érdekelt fakultás dékánja, tapintatosan ugyan, de állást foglalt a felekezeti szempontok érvényesítése ellen. Dr. Erdélyi László helyeselte a kultuszminiszter törekvéseit — kifejezetten katolikus szempontból. A nyilatkozatok nagy feltűnést keltettek nemcsak Szegeden, hanem az egész országban. A kultuszminiszter cikkei most, a reformátusok egyetemes konventjének közgyűlésén keltettek éles visszhangot A konvent közgyűléséről az alábbi tudósításunkban számolunk be: Megjelentek a közgyűlésen Balogh Jenő nyugalmazott igazságügyminiszter, Szász Károly, a képviselőház volt elnöke, gróf Teleki József v. b.tt, Horthy István lovassági tábornok, egyházkerületi főgondnokok, Antal Géza, Ravasz László református püspökök, Benedek Sándor, a közigazgatási bíróság másodelnöke, gróf Degenfeld Pál, Szomjas Gusztáv főispán, Segesdg Ferenc járásbirósági elnök és még számosan. Dókus Ernő világi főgondnok szólt a zsinat feladatairól, majd bejelentette, hogy Ravasz László Düspök a napirend előtt akar felszólalni. Ravasz László általános figyelem között kezdte meg beszédét: — A mult év december közepén — mondotta — a Pesti Napló-ban megjelent a kultuszminiszter cikke, amely azt mondja, hogy a debreceni egyetem jellegzetes református mivoltánál fogva ellenszolgáltatásul egy másik egyetemnek kell katolikus jellegűvé változnia. Nem mondotta meg a kultuszminiszter, hogy melyik ez az egyetem, a budapesti, a pccsi, vagy a szegedi-e, de a Nemzeti Újságban megjelent egy cikk, amely már megállapítja, hogy ez a szegedi egyetem les*, ahová a kultuszminiszter már el is vjtte a polgári iskolai tanárképzőt és felekezeti tanárképzést akar ott koncentrálni. Szükségessé válik ugyanis a cikk szerint, hogy katolikusok által betöltött tanszékek szerveztessenek. — A konvent felterjesztést intézett a miniszterelnökhöz és abban rámutatott ennek a gondolatnak helytelen és aggodalmas voltára. Nem akarom megismételni a felterjesztés tartalmát, csak arra kívánok rámutatni, hogy a magyar kultúrpolitika szempontjából igen veszedelmes dolog az egyetemeket felekezetek szerint kontingentálni. Ha valamely tanár kiválóan betölti tanszékét, káros dolog vele szemben ellentanároifat állítani, csak azért, mert az illető valamelyik felekezethez tartozik. Káros az ifjúságra, amely ezáltal megoszlik. Az egyetemi tanszékek betöltéséről semmi más szempont nem dönthet, csak az, hogy a tudós alkalmas-e a tanszék betöltésére? A magyar tudományosság legfőbb intézeteit, az egyetemeket, a hallgatókat és a tanárokat egymással ¡¡ásfilleJékeket. szembeállítani, messzemenő felelősséggel jár. — Itt a konvent színe előtt et a kultuszminiszter és ne teremtsen beláthatatlan bonyodalmakat előidéző precedenseket a magyar kultúra intézésében. Ne történhessen meg. hogy a magyar állami egyetemeken nem teológiai tanszékeknél, bölcsészeti fakultásokon csak bizonyos felekezetekhez tartozó tanárok taníthassanak. Bavasz püspök után Balogh Jen<5 i .. . nyugalmazott igazságügyminiszter szólalt fc! Mottó .Ismerd meg öamanadail Sokratcs. Az IrAt a Jellem tUkre A feliem a lélek Kulcs, A lélek az élet tUko. Mindent meoludhat április 14-én, vasárnap dé.e?ött fél 11 órakor a Belvárosi Moziban a »lixoh'rü qrefolA$n« előadásán. — Kívánatos — mondotta —, hogy necsak teológus nyilatkozzék meg ebben a kérdésben. Belőlem a tanár beszél, a hajdani egyetemi tanár. Aki valaha résztvett a tudományos kutatásban, az tudja, hogy az felekezeti alapon nem lehetséges, kivéve a teológiát. Akik régebben a kulturát irányították, azok sohasem voltak ilyen állásponton. Joggal állithatom, hogy a magyar református egyház nem érdemli meg azt a vádat, hogy mi valamilyen tudománvos széket felekezeti alapon töltenénk be. — Mi mindig megbecsültük a más felekezeteket. Elemi igazság, hogy a tanszékekre azt az embert kell odaállítani, aki odavaló. Képtelennek tartom, taoey csak azért, hogy legyen felekezeti tanár, oda nem való egyént állítsanak tanszékre. Ha például az orientalista tanszékre Goldzieh r volt a legalkalmasabb, képtelenség lett volna tiltakozni ez ellen és egy református ember számára követelni ezt a tanszéket Ez a terv veszedelmes az ország müveIödésére és ezért csatlakozom Ravasz ottSDök W véleményéhez. « Dókus elnök megállapította ezután, hogy a konvent tagjai mind együttéreznek a felszólalókkal. A két felszólalás alapján ismét kérdést intéztünk dr. Mészöly Gedeon protesszorhoz. aki a következőket mondotta: — Legutóbbi nyilatkozatomat telje* egészeben fen tartom, azonban többet nem mondhatok most sem, mivel fcftt a hivatali titoktartás kötelezettségi'. 99 Illetékes hely" magyaráz ,A szerzetesrendek kívánták, hogy bizonyos tantárgyakat katolikus tanárok adfanak elő" (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) A katolizálás kérdésében a Délmagyarország budapesti munkatársát illetékes helyen a következőképen informálták: — A kultuszminiszter álláspontja az, hogy ö nem akar katolikus egyetemet létesíteni és nem akar felekezeti kérdést bevinni az egyelem falai közé, de azon a régi metóduson akar változtatni, amit a nyolcvanas években Trefort létesített, aki a szerzetesrendeknek megengedte, hogy az apácák tanárnőiket és a szerzetesrendek tanáraikat saját otthonaikban maguk készítsék elő. Ezen akar a kultuszminiszter változtatni, mert sokkal helyesebb ha a tanárképzés az egyetemeken egységesen történik. Ez mindenesetre jobb a szerzetesrendek tanárainak szempontjából is. — Ebben a kérdésben hosszú tárgyalások voltak, amelyeknek során megállapodás jött létre. Az érdekelt rendek azt kívánták, hogy bizonyos tantárgyakat a filozófiai fakultáson katolikus tanárok adjanak elő. Ezt a kérelmet kulturális és nem felekezeti szempontból honorálta a kultuszminiszter és akik ebben támadást látnak bármilyen felekezet ellen — mondta végül az »illetékes hely», — azok téves utakon járnak aggodalmamnak adok kifejezést amiatt, hogy az ország kultúrpolitikája ilyen ténykedésekkel nem jó uton fog haladni. Tnnen is kifejezem minden magyar ember W* rését, hogy ezt a tervbevett párhuzamositásl ejtse Nem szedhet a város fogyasztási illetékeket A belügyminiszter Jóváhagyta a városnak a szikvizgyárosokkal kötött egyességét — A kormányhatóság is megállapította a fogyasztási illetékek törvénytelenségét jára szokta behajtani és igy rendelkezésére állt az egész adóbehajtó apparátus zálogolással, végrehajtással és árveréssel együtt, de akkor már az állami adóhivatal is beleszőtt a dologba és felfüggesztette a város foglalásait. Erre a tanács — kénytelen-kelletlen — egyezkedni kezdett a szikvizgyárosokkal. Végre abban állapodott meg velük, hogy felfüggeszti a fogyasztási illetékek szedését. Ezt a közgyűlésnek is bejelentette és a megállapodás végrehajtásához természetesen a közgyűlés is hozzájárult. A vonatkozó iratok négy év óta vannak a belügyminisztériumban, ahonnan végre most megérkezett a döntés. A belügyminiszter döntése tulajdonképen egy 1023-ban hozott közgyűlési határozat sorsát pecsételte meg. A közgyűlés ugyanis a tanács javaslatára még 1923-ban, tehát hat évvel ezelőtt határozta el. hpffiy. a íojcrasztásj ilkléke kre-vonatkozóJ (A Délmagyarország munkatársától.) Az a kemény harc. amely még a mult évben keletkezett a város által törvénytelenül szedett fogyasztási illetékek körül, végre most befejeződött a városi hatóság százszázalékos visszavonulásával. Mint emlékezetes. a szegedi szikvizgvárosok üzentek először hadat a város tanácsának, bebizonyítván, hogy a fogyasztási illetékek szedésére a városnak törvényes joga nincs, mert a belügyminiszter nem hagyta jóvá az erre vonatkozó szabályrendeletet és igy a város törvényellenesen szedi a foggaszA város tauácsa nem sokat törődött a szikvizgyárosok hadüzenetével, sőt azzal válaszolt rá, hogy megszigorította a törvénytelen illetékek behajtását. Egy szép napon azonban a szikvizgyárosok formálisan sztrájkba léptek és megtagadták o fogyasztási illetékek flsettsft. A tanács ezzel sem törődött volna, mert az illetékeket közadók múd* Á