Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-01 / 74. szám

1929 április 3. n Ät/MA r,r<VOT*S7W Egy öngyítlcossáB, egy gyanús csecsemőhalál és sok bicskázás húsvét rendőri krónikájában Délmagyarország munkatársától.') Az idei húsvét rendőri krónikája nem sok válto­zatosságot mutat. A hétfői locsolkodás után senki sem került be a rendőrségi fogdábai Pedig hétfő délután nagyon sok részeg ember dülöngélt az uccákon, de az őrszemek és a rendőrjárőrök a kivételes nap tradícióihoz hi­ven nagyon liberálisan kezelték a locsolkodás ejázottjait. Jgy a rendőrségi fogdába senki sem jutott el. Szegeden mindössze egy ön­gyilkosság és egy gyanús csecsemőhalál törtönt. Az öngyilkos: Ábrahám Fe­renc 54 éves munkás, Móra-ucca 4. szám alatti lakos. Lakásában felakasztotta magát. Amire észrevették és levágták a kötélről, már halott volt. Gyógyíthatatlan betegsége miatt vált meg az életétől. Holttestét a törvényszék bonctani intézetébe szállították. Kocsis Ferenc Huszár-barakk 6. szám alatti Takos húsvét hétfőjén jelentette a rendőrség­nek, hogy hathetes Rozália leánya anélkül, hogy beteg lett volna, hirtelen meghalt. A helyszíni szemle alkalmával megállapították, hqgy a kis holttesten gyanús hullafoltok lát­hatók, A kisleány holttestét a törvényszék bonctani intézetébe szállították be, ahol fel­boncolják, hogy a halál pontos okát megálla­píthassák. Sándorfalván húsvét vasárnapján éjjel ha­lállal végződő szurkálás történt. A faluban bál volt és a bál után Kucsera Pál 21 éves sárt­dorfalvai legényt ismeretlen tettesek ugy ösz­szeszurkálták, hogy Kucsera a szegedi köz­kórházban még hétfőn délelőtt kiszenvedett Támadói kczrekeritésére a csendőrség széles­körű nyomozást indított meg. Kisteleken húsvétkor szintén működtek a bicskák. A locsolkodás utáni alkoholos han­gulatban Szamosi Rudolfot és Szamosi Jánost ismeretlen tettesek összeszurkálták Mindkét legényt életveszélyes sérülésekkel szállították a közkórházba. Kihallgatni még nem lehetett őket Alsótanyán is volt hétfőn bicskázás. Szeged­ről már rendőri készültséget is hivtak, de mire a készültség kiérkezett, a kocsma padló­ján levő vér jelezte csak, hogy legényháboru volt, anélkül azonban, hogy súlyosabb sebesü­lés történt volna. A nyomozást azért megindí­tották. osjoukine Cár gárdistája Nem repriz! a legkiválóbb orosz ffhnstar fognjabb film]«, a rsBt8rfSkf6I a Korzóban. Szeged háláló és feltámadása Írja : dr. Szabó LÂszlô XXVI. A katasztrófa részletei Szégéd Város hiv'ataíos történetébe is Bele­vette Reiznier a katasztrófának számos olyan epizódját, melyről még a hirlap.tudósitások sem emlékeztek meg. A megfagyott guermekek . Eötvös fantáziája egyetlen gyermek halálá­ból is szép balladát teremtett; de vájjon mit irt volna Eötvös, ha látta volna, hogy a katasztrófa utáni napon nyolc megfagyott gyermek hulláját szállították Újszegedre a letemnézőbec? Félig fagyva, de még élve szedtek le egy .'fáról egy kis fiút, aki harminc óráig kuporgott a faágakon, ahova az apja tette fel a víz érkezésekor; az apa bement a házba, hogy a másik gyermeket is biztos helyre tegye E e közben rászakadt a ház, maga alá te­metve az apát és gyermekét. Aki a feleségét kereste Egy embert a mentők egy uszó házfedélröl szedtek le. A szerencsétlen ember egy. hosszú rúddal a vizben kotorászott, — elveszett fele­ségét kereste s fájdalmában megőrült. Az árvíz után évek múlva is mindenki ismerte a városban ezt a boldogtalan embert: mindig egy hosszú bottal járt s ha eső után valahol egy kis tócsát látott, izgatottan koto­rászott benne a botjával, — még mindig a feleségét kereste mindén tfrijfen. amit csak látott. Akiknek üzlet volt az árvíz Nincs benne semmi különös dolog, ha egy nagy városban olyan emberek is akadnak, akik még a legnagyobb szerencsétlenségből is üzletet csináltak. Voltak, akik pénzért men­tettek; voltak, akik az emberélettel nem tö­rődve, hajlandók voltak bútorok és más ingó­ságok mentésére vállalkozni, ha jól megfizet­ték őket. És volt olyan is, akit felebarátainak élete, vagy halála egyáltalán nem érdekelt* Zubóvios Fedor irta le a következő esetet: Nem hallgathatok el egy eseményt, melynek hőse egy szívtelen egyén volt. Olyanok többen is voltak, kjk bútoraik megmentését előbbre tartották az emberélet megmentésénél, de ily minden emberi érzést nélkülöző szörny, nem volt több. A téglavető kösetében történt Egy nri ember bútorai megmentésével foglalkozott. Egy nagy dereglye állott rendelkezésére, amelyre virág­cserepeit, ablakfüggönyeit, üres madárkatickáit rakosgatta kényelmes gondossággal, mig tőle talán száz méternyire mintegy nyolcvan asszony és gyermek jajveszékel egy ingadozó téglaszáriti? tetején, térdenállva, összekulcsolt kezekkel kérve segélyt a szívtelentől. Negyedszer fordult meg már a> vted fajzat, dereglyéjével; négyszer képes volt a kétségbe­esés jajkiáltásai iránt siketséget mutatni; még BELVÁROSI MOZI Április 3., 4-én Szerdán és csUlörtOkOn bemutatlak Sthnlízler világhírű regényének, az kisasszony 10 le'vnnásos lilmvíilor.alát A film fösterepé­ELISABETH BCRGNER alakítja. Hzenkivfil a lilább HÍT«fcCÍÓR. Előadások kezdete Hétlőn 3, 5. 7, 9. hétköznap 5, 7, 0 órakor KORZÓ MOZI Április 3-án Szerdán Budapesti meglelenés előtt bemutatjuk a berlini DEFU filmgyár 7 felvonásos vígjáték allrakció|át LlIXISVONAT cirafl Ilimet, mely Hermán* »rindarabja alán kénzttlt « a nagy­világi élet SrSmeinek ég keserveinek káprázatos tabl£|a. A Hszerepeke' Verebes Emő^Dln^Gralla alakítják Cfaior flaunevAI Wazfllt csodálatosan Ezt megelőz) a mHMBi Mfllö5fOI szép természeli btw. Előadások kezdete hét őn 3. 5, 7, 9, híjcfcnsp S, T, 9 Araknr I I IIHIIIIH HIHIHI „r Nem száraz és nem zsíros ellenben a\ / legteljesebb simulekonysággal hatol be | fa bőr pórusaiba A CRÈME SIMON J* | megélénkíti és simábbá leszi a felhámot, k ' felüdíti a természetes arc-színét. Hasmalati utasítás - mosakodás uián, I . a még nedves arcát enyhén bevon).» a \ creme-mel és könnyed dörzsöléssel a, «k porusokba juttatja, majd pedig . felszárítja egy törülközővel. . SÍKOK - tnitr h lapau' ^ PARtS azt is bideg vérrel nézve, miként sitlyed az ingadozó száritó nagy terhével, nyolcvan ember­társával mind mélyebben és mélyebben. Éppen Porzsolt Gyula barátommal arra cirkáltam ladi­kon. Megpillantva e borzasztóan válságos hely­zetet, egy pillanatra megdermedtek izmaink'. Szivünk elállt: azt hittük, hogy az egész egy; rossz álom. Ki képzelt valaha egy embert, kj hatalmas dereglyéjével képes legyen nyolcvan ember vesztét tétlenül nézni, anélkül, hogy csak' egy evezőcsapást is tenne megmentésükre? Azon« ban magunkhoz térve e rettenetes panoráma bénitó hatásából, egy pillanat müve volt, hogy, tettre határozzuk magunkat Nyolcvan embert el nem helyezhetünk, dereglyére volt szüksé­günk. íme, éppen egy dereglye közeledett felénk, melyben, mint láttam, igen elszánt szegedi legé­nyek eveztek, kiknek mj vesztenivalójuk sem volt s jé pénzért űzték a' mentés mesterségét Hatan voltak. Én negyedmagammal voltam csó­nakunkon. Felszólítottam őket, hogy bocsássák? jármüvüket segítségemre, Hogy ama nyolcvan szerencsétlent megmenthessük. Megtagadták, te kel­lett őket fegyverezni. Elszánt harc fejlődött kl a kalózok s emberbarátok közt A tosa rész­ieleit leírni nem tarlóm feladatomnak; sikerült őket megadásra bírni, mert mikor látták, hogy, két emberük elterült a dereglyében, kezdtek kiugrálni. Hármat sikerült visszatartanunk', akikre ráparancsoltunk, bogy előttünk evezzenek s ha­ladtunk a téglaégető felé. Körülbelül nyolcvan személyt, főként asszonyokat elszállító ttunk ai téglaszáritóróí, mely azután csakhamar össze, roskadt Ha tizenöt-húsz percig nem jövünk, nyolvcan ember odaveszett volna. Ugyanez alkalommal megmentettünk egy Tőrök Pál nevű úriembert, ki egy alacsony fán ülve már nyakig volt a vízben s Ma a butormentőkkel nem kellett volna küzdenünk, megmenthettünk volna még két viruló leányt, egy szegény tanitól két lányát, mert cppen előttünk roskadt össze a házuk, romjai alá temetvo a két szép hajadont Bár Zubovics hitelt érdemlő egyéniség volt 6 önfeláldozó magatartásával kétségtelenül sok embernek mentette meg az életét, itt közölt elbeszélésében furcsa, hogy valóságos harcot vivott hat legénnyel, hogy elvegye tőlük a dereglyéjüket, — a helyett, hogy attól az egy embertől vette volna el a dereglyét (bizo­nyára kevesebb küzdelemmel), aki virág­cserepeit és madárkalickáit vitte biztos helyre. A veszedelem perceiben azonban nem min­denki gondolkodik és nem mindenki cselek­szik logikusan, — meglehet, hogy a dolog ugy történt, ahogyan Zubovics leírta. Sasvári Ármin is többször emiitette tudó­sításaiban, hogy »egyesek kalózkodnak a vá­rosban«, — s inkább az csodálatos, hogy olyan kevesen kalózködtak, holott a tulajdoni a vész első napjaiban nem védelmezte úgyszólván senki és semmi. Festékek la&Icok, ola/olc és ¿fdxiaridsi cikkek legelőnyösebb beszerzési forrása, Szilágyi és Szabó festékbereekedéeei Daganfes tár H. SI. II Kálvin tér 2. (Reform, palota ) Telefon 1—07. I| Telefon 9—8». 996

Next

/
Oldalképek
Tartalom