Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-05 / 76. szám

1329 április 5. DÉLMAGVAROPSZAG „ 4 zene 25 éo előtt is mostohagyermeke volt a hatóságoknak", — mondja a jubiláló Kőnig Péter (A Délmagyarország munkatársától.) Szerényen, kedvesen, ahogy már megszoktuk ettől a minden cselekedetében originális tehetségtől, állja Kőnig Péter a nyilvános és hivatalos ünneplések soro­zatát. Ebben az évben tölti be az országosan elismert zeneszerző a város zeneiskolája élén munkássága huszonötödik esztendejét. Ebből az alkalomból elhalmozták és elhalmozzák hivei meglepetések­kel, a szeretet különféle jeleivel. Másokat is jubilálnak, mások tiszteletére is ren­deznek ünnepélyességeket, ami azonban Kőnig kö­rül történik, az több konvencionális tisztelgésnél. Az igazi barátok, az igazi rajongók szeretetünnepe is ez az emberért, aki alkotó, szervező, élesztő volt a zene nehéz és kálváriás szegedi utján, aki mint egyéniség kört tudott maga köré terem­teni és akinek szelleme, humora, aranyos kedélye, eredeti ötletessége és nem utolsó sorban kacag­tató karrikirozó képessége azokat is ellenállha­tatlanul maga mellé vonzotta, akiknek igen kevés érzékük volt a kincshez, amelyet Kőnig zenei képességeiben rejtegetett Az élet kegyes volt hozzá. Ha küzdelmeket, nehéz Vívódásokat adott is ifjúságának utravalóul, tar­solyába belecsusztatta a múzsa és a szerencse­asszonya a mesebeli hét parázson sütött pogá­csát, amely hosszú vándorutján keserves tapasz­talatok között is fentartotta benne a bizalmat, a reményt, a hitet, a jókedvet és a mindent legyő­ző munkaszeretetet * Kőnig Péter Stájerországban született. Tizenegy­éves lehetett, amikor mint kicsi énekesfiu Ad­montba, a bencések zöldhegyektől körülvett ko­lostorába került. A szerzetesek gondolkozása, az egyházi zene, az egész szigorúan zárt, komoly és komor környezet a gimnáziumi tanulmányok alatt is foglalkoztatták, míg tizenkilencéves korá­ban mint novicius jelentkezett a bencéseknél. Csen­des cellájában, a magány óráiban születtek szer­zeményei azon a nyelven, amelyre a kolostor tani­totta árva, riadt fiacskáját Egyházi zenét irt De nem sokáig. Valami űzte, hajtotta a nagyvi­lágba. A cella ablakán beszűrődő napsugár, a növekvő rügyek suttogása szebb, boldogabb élet­ről meséltek és a bekandikáló, langyos esti hold­fényben is csábitó, halk muzsika hangulatai vib­ráltak. A zseniális ifjú nem birta tovább, szűkek lettek a falak, fojtotta a levegő, elhagyta a kolos­tort Sauer Emil, akinek egy véletlen találkozáson megmutatta szerzeményeit, beajánlotta a buda­pesti Zeneakadémiára, ahol felvették, sikerei vol­tak, művészi pályája elkezdődhetett Tanárának, Koesslernek tanácsára színházi karmester lett. Kő­nig, a kolostor után a rivalda fényének vakitásába került. Nem csoda, ha anekdotákra szóló bal­esetek érték karmesteri minőségében. Ott ' is hagyta a szinházat és így került 1904-ben a .síc­gedi városi zeneiskola élére. • Hogy Kőnig azóta mennyit tett a város zeneéle­tének fellendítésére, arról már sokat és sokszor irtunk. Nemzedékeket nevelt megszerettette a mu­zsikát és ma virágzó ifjúsági zenekultusz ered­ményei magaslatáról beszél a múltról. Felkerestük és kértük, mondana el valamit a huszonöt év előtti Szeged zeneéletéről. — Huszonöt év előtt, mondja Kőnig, nem nagy zeneélet volt itt Szegeden. A mainál is nehezebb és kezdetlegesebb körülmények között tanítottunk Daubravszkyval és Szommerrel. Volt vagy száz növendékünk. De Szegeden már ekkor is sok lelkes híve volt a muzsikának. — Zeneélet volt-e? — Zeneélet? Nem nagy, de érdekes volt, Schein­berger Antal szervezett egy koncertrendező tár­saságot, amelynek összeadott pénzeiből sikerült évente a leghíresebb művészeket hangversenyre lehozni. Meák, Daubravszky, Kőnig, Szommer közreműködésével kvartett-társaság működött, ál­landóan nagy közönség pártfogása mellett Még a katonazenekarok hangversenyei és restaurálni lehet a huszonöt év előtü Szeged egész zene­kultúráját. Lassan, lépésről-lépésre lehetett csak előrejutni, mert mindig hiányoztak a szükséges anyagiak. A zene mostohagyermeke volt a ható­ságoknak. — És most? — Sok mindent megvalósítottam mar, ae egy álmom ma is csak álom maradt Próbatermekkel, teljes zenei felszerelésekkel ellátott modern zene­palota. A huszonőtévet jubiláló Kőnig hangja most le­mondó lesz. A sok dicsőséget megért kompo­nista a zenepalota felépítését tartja legnagyobb szívügyének. S ettől a vágyától még nagyon mész­sze van„i Ifjabb bonyodalmak, a csengelei bérjöldeR leörül Megfiiusultak az uf földárverési Kísérletek — Öt évre leszállít­ják a tulmagas ^béreket A tanácsülésen hosszú vita indult meg a ne­(A Délmaggarország munkatársától.) A csengelei bérlőforradalom utórezgései még ma is érezhetők és igen súlyos gondokat jelenlenek a város tanácsa és a polgármester számára. Alig múlik el nap, hogy ez a súlyos szociális kérdés valamilyen formában fel ne bukkanna a lorony alatt. A város hatósága, mint emléke­zetes, közvetlenül a bérlők belügyminiszteri deputációzása után elhatározta, hogy revízió alá veszi a csengelei földek bérét Ebből a célból háromtagú bizottságot küldött ki, amely­nek azt a mandátumot adta, hogy a helyszínen külön-külön vizsgáljon meg minden egyes bér. letet és esetről-esetre állapítsa meg a föld reális bérértékét. Javaslatukat pedig a bérlő­családok személyi és anyagi viszonyainak figyelembevételével tegyék meg a tanácsnak. A bérreviziós bizotttság munkáját a hosz­szura nyúlt kemény tél megakasztotta, úgy­hogy azt a kitűzött időre nem fejezhették be. Most, hogy az időjárás valamivel meg­enyhült, a helyszínelést tovább folytatják és a javaslat állítólag most már rövid időn belül a tanács elé kerül. A tanács a csütörtöki ülésen foglalkozott a csengelei bérletek dol­gával és elvileg kimondotta, hogy a tulmagar saknak talált béreket a javaslat alapján le fogja szállítani, azonban nem végérvényesen, csak öt esztendei időre. Öt esztendő múlva, ha addig a viszonyok megjavulnak, ismét a jelenlegi bérek lépnek életbe. A csengelei kérdést tulajdonképen nem a revíziós bizottság munkája, hanem néhány konkrét eset vitte a csütörtöki tanácsülés elé. A városi ügyészség ugyanis, a tanács utasítása alapján, megszüntette azoknak a csengelei bér­löknek a szerződését, akik évek óta egyáltaldr ban nem mutálták hajlandóságot a bérfize­tésre. A bérleti szerződés megszüntetése ter­mészetesen nem ment simán, a legtöbb esetben birói uton, jogerős bírósági ítélettel történt meg. A bíróság az ilyen esetekben a városnak adott igazat és a bérlőt szükség esetén végre­hajtással tette ki a bérelt parcellából. Ezeket az így felszabaduló bérleteket a város rendes árlejtés utján kívánta ismét bérbeadni. Az árlejtési kísérletek azonban kudarccal végződ­tek. Hiába tűzte ki az árverező bizottság több­ször is a megüresedett bérleti parcellára az árverést, az sohasem sikerült, mert a régi bérlők annak megtartását minden alkalommal a legkülönbözőbb eszközökkel megakadályoz* ták. Azokat, akik árverezni akarták a földre, egyszerűen terrorizálták, úgyhogy komoly eredménye nem lehetett az uj földárverések­nek, a birói ítélettel kitett nemfizető bérlők vettek csak részt az árveréseken és olyan ala­csony béreket ajánlottak meg a földért, ame­lyeket az árverési bizottság nem fogadott el. Dr. ördögh Lajos tb. tanácsnpk a tanács­ülésen azt javasolta, hogy ezeket a bérföldeket ne adja bérbe a tanács, hanem vétesse azokat házikezelésbe, vagy pedig adia ki felesbe. L&klelő, élénk. Fokról-fokra emelkedő cselekmény, Grandiózus, káprázatos kiállítás, A színészi játék, rendezés teteje, Végig lenyűgöző, fordulatos meseszövés MOSJOUKIKE egyik legjobb szerepe A cár gárdistája vasárnapig a Korzó Moziban héz kérdés körül, a vita eredménye az, hogy a tanács valószínűleg összehívja a jogügyi bizottságot és attól kér javaslatot a kérdés el­intézésére. Megállapította a tanács azt is, hogy az egész csengelei bérlőforradalomnak az az oka, hogy a csengelei földelcet tulnyomórész­ben olyanok vették bérbe, akik a környékbeli községekből szorultak ki és az anyagi lehető­ségek leghalványabb nyoma nélkül lettek bér­lők. Földjüket nem is művelték meg, — mond­ja tovább a tanácsi megállapítás, — és kez­detleges kulipintyót építettek rajta. Nem csoda tehát, ha nem boldogulnak a földön és bér­fizetési kötelezettségüket sem teljesíthetik. Budapesten a munkanélküliek !Budapest, április 4 Ma délfelé tüntetés kez­dődött az Erzsébet-körut és Rákóczi-ut sarkán. Egy körülbelül 50—60 főből álló csoport a nagykörút kereszteződéséből elindult a Keleti pályaudvar felé, a gyalogjárón és a kocsi* uton haladva kiabálta: — Kenyeret és munkáit A Mosonyi-uccai laktanyából rendőri kél szültség érkezett, amely szétkergette a lünte< tőket és 11 embert a VIL kerületi kapi^ tányságra kisértek. A VII. kerületi kapitányságon Kötsky Gábot rendőrtanácsos nyomban kihallgatta a tüiv tetőket, akik elmondották, hogy a Népszínház, uccából indultak el és a tüntetés célja at volt, hogy a kormány figyelmét a, munkai' nélküliek helyzetére felhívják. fl rendőr és a támadó élethalál harca a Duna jeges vizében Bécs, április 4 Éjféltájban a dunai csatorna brigittenaui partján, majd a csatorna jeges vízé' ben súlyos küzdelem folyt le egy rendőr és egj ismeretlen közt aki, amikor a rendőr igazolásra szólította fel, revolvert rántott és ls afcaria lőni a rendőrt. Küzdelemre került a sor, melynek fo­lyamán a rendőr súlyos lőtt sebet kapott, majd mindkét küzdő a vizbe zuhant, ahol folytatták a dulakodást A rendőr végre nagynehezen elért« a partot. Hogy ellenfelével mi lett megmenekült-a vagy a hullámokban elmerült, eddig nem lehetett megállapitani. Schenk mester telepatikus előadása 6-án és 7-én, szom­baton és vasárnap este 9 órakor a Royal-kávéház&an £1 ne mulassza! ptníek, szombat, vasárnap a Belvárosi Moziban WLÜDiMIR GMMROtf töszereplíséve a LAVINA 10 felvonásos nagy társadalmi dráma. A cselekmény színhelye az Alpok gyönyörű panor..mája. Róma és a nagy világvárosok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom