Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-05 / 76. szám

1329 április 5. DÉLMAGVAROPSZAG „ 4 zene 25 éo előtt is mostohagyermeke volt a hatóságoknak", — mondja a jubiláló Kőnig Péter (A Délmagyarország munkatársától.) Szerényen, kedvesen, ahogy már megszoktuk ettől a minden cselekedetében originális tehetségtől, állja Kőnig Péter a nyilvános és hivatalos ünneplések sorozatát. Ebben az évben tölti be az országosan elismert zeneszerző a város zeneiskolája élén munkássága huszonötödik esztendejét. Ebből az alkalomból elhalmozták és elhalmozzák hivei meglepetésekkel, a szeretet különféle jeleivel. Másokat is jubilálnak, mások tiszteletére is rendeznek ünnepélyességeket, ami azonban Kőnig körül történik, az több konvencionális tisztelgésnél. Az igazi barátok, az igazi rajongók szeretetünnepe is ez az emberért, aki alkotó, szervező, élesztő volt a zene nehéz és kálváriás szegedi utján, aki mint egyéniség kört tudott maga köré teremteni és akinek szelleme, humora, aranyos kedélye, eredeti ötletessége és nem utolsó sorban kacagtató karrikirozó képessége azokat is ellenállhatatlanul maga mellé vonzotta, akiknek igen kevés érzékük volt a kincshez, amelyet Kőnig zenei képességeiben rejtegetett Az élet kegyes volt hozzá. Ha küzdelmeket, nehéz Vívódásokat adott is ifjúságának utravalóul, tarsolyába belecsusztatta a múzsa és a szerencseasszonya a mesebeli hét parázson sütött pogácsát, amely hosszú vándorutján keserves tapasztalatok között is fentartotta benne a bizalmat, a reményt, a hitet, a jókedvet és a mindent legyőző munkaszeretetet * Kőnig Péter Stájerországban született. Tizenegyéves lehetett, amikor mint kicsi énekesfiu Admontba, a bencések zöldhegyektől körülvett kolostorába került. A szerzetesek gondolkozása, az egyházi zene, az egész szigorúan zárt, komoly és komor környezet a gimnáziumi tanulmányok alatt is foglalkoztatták, míg tizenkilencéves korában mint novicius jelentkezett a bencéseknél. Csendes cellájában, a magány óráiban születtek szerzeményei azon a nyelven, amelyre a kolostor tanitotta árva, riadt fiacskáját Egyházi zenét irt De nem sokáig. Valami űzte, hajtotta a nagyvilágba. A cella ablakán beszűrődő napsugár, a növekvő rügyek suttogása szebb, boldogabb életről meséltek és a bekandikáló, langyos esti holdfényben is csábitó, halk muzsika hangulatai vibráltak. A zseniális ifjú nem birta tovább, szűkek lettek a falak, fojtotta a levegő, elhagyta a kolostort Sauer Emil, akinek egy véletlen találkozáson megmutatta szerzeményeit, beajánlotta a budapesti Zeneakadémiára, ahol felvették, sikerei voltak, művészi pályája elkezdődhetett Tanárának, Koesslernek tanácsára színházi karmester lett. Kőnig, a kolostor után a rivalda fényének vakitásába került. Nem csoda, ha anekdotákra szóló balesetek érték karmesteri minőségében. Ott ' is hagyta a szinházat és így került 1904-ben a .sícgedi városi zeneiskola élére. • Hogy Kőnig azóta mennyit tett a város zeneéletének fellendítésére, arról már sokat és sokszor irtunk. Nemzedékeket nevelt megszerettette a muzsikát és ma virágzó ifjúsági zenekultusz eredményei magaslatáról beszél a múltról. Felkerestük és kértük, mondana el valamit a huszonöt év előtti Szeged zeneéletéről. — Huszonöt év előtt, mondja Kőnig, nem nagy zeneélet volt itt Szegeden. A mainál is nehezebb és kezdetlegesebb körülmények között tanítottunk Daubravszkyval és Szommerrel. Volt vagy száz növendékünk. De Szegeden már ekkor is sok lelkes híve volt a muzsikának. — Zeneélet volt-e? — Zeneélet? Nem nagy, de érdekes volt, Scheinberger Antal szervezett egy koncertrendező társaságot, amelynek összeadott pénzeiből sikerült évente a leghíresebb művészeket hangversenyre lehozni. Meák, Daubravszky, Kőnig, Szommer közreműködésével kvartett-társaság működött, állandóan nagy közönség pártfogása mellett Még a katonazenekarok hangversenyei és restaurálni lehet a huszonöt év előtü Szeged egész zenekultúráját. Lassan, lépésről-lépésre lehetett csak előrejutni, mert mindig hiányoztak a szükséges anyagiak. A zene mostohagyermeke volt a hatóságoknak. — És most? — Sok mindent megvalósítottam mar, ae egy álmom ma is csak álom maradt Próbatermekkel, teljes zenei felszerelésekkel ellátott modern zenepalota. A huszonőtévet jubiláló Kőnig hangja most lemondó lesz. A sok dicsőséget megért komponista a zenepalota felépítését tartja legnagyobb szívügyének. S ettől a vágyától még nagyon mészsze van„i Ifjabb bonyodalmak, a csengelei bérjöldeR leörül Megfiiusultak az uf földárverési Kísérletek — Öt évre leszállítják a tulmagas ^béreket A tanácsülésen hosszú vita indult meg a ne(A Délmaggarország munkatársától.) A csengelei bérlőforradalom utórezgései még ma is érezhetők és igen súlyos gondokat jelenlenek a város tanácsa és a polgármester számára. Alig múlik el nap, hogy ez a súlyos szociális kérdés valamilyen formában fel ne bukkanna a lorony alatt. A város hatósága, mint emlékezetes, közvetlenül a bérlők belügyminiszteri deputációzása után elhatározta, hogy revízió alá veszi a csengelei földek bérét Ebből a célból háromtagú bizottságot küldött ki, amelynek azt a mandátumot adta, hogy a helyszínen külön-külön vizsgáljon meg minden egyes bér. letet és esetről-esetre állapítsa meg a föld reális bérértékét. Javaslatukat pedig a bérlőcsaládok személyi és anyagi viszonyainak figyelembevételével tegyék meg a tanácsnak. A bérreviziós bizotttság munkáját a hoszszura nyúlt kemény tél megakasztotta, úgyhogy azt a kitűzött időre nem fejezhették be. Most, hogy az időjárás valamivel megenyhült, a helyszínelést tovább folytatják és a javaslat állítólag most már rövid időn belül a tanács elé kerül. A tanács a csütörtöki ülésen foglalkozott a csengelei bérletek dolgával és elvileg kimondotta, hogy a tulmagar saknak talált béreket a javaslat alapján le fogja szállítani, azonban nem végérvényesen, csak öt esztendei időre. Öt esztendő múlva, ha addig a viszonyok megjavulnak, ismét a jelenlegi bérek lépnek életbe. A csengelei kérdést tulajdonképen nem a revíziós bizottság munkája, hanem néhány konkrét eset vitte a csütörtöki tanácsülés elé. A városi ügyészség ugyanis, a tanács utasítása alapján, megszüntette azoknak a csengelei bérlöknek a szerződését, akik évek óta egyáltaldr ban nem mutálták hajlandóságot a bérfizetésre. A bérleti szerződés megszüntetése természetesen nem ment simán, a legtöbb esetben birói uton, jogerős bírósági ítélettel történt meg. A bíróság az ilyen esetekben a városnak adott igazat és a bérlőt szükség esetén végrehajtással tette ki a bérelt parcellából. Ezeket az így felszabaduló bérleteket a város rendes árlejtés utján kívánta ismét bérbeadni. Az árlejtési kísérletek azonban kudarccal végződtek. Hiába tűzte ki az árverező bizottság többször is a megüresedett bérleti parcellára az árverést, az sohasem sikerült, mert a régi bérlők annak megtartását minden alkalommal a legkülönbözőbb eszközökkel megakadályoz* ták. Azokat, akik árverezni akarták a földre, egyszerűen terrorizálták, úgyhogy komoly eredménye nem lehetett az uj földárveréseknek, a birói ítélettel kitett nemfizető bérlők vettek csak részt az árveréseken és olyan alacsony béreket ajánlottak meg a földért, amelyeket az árverési bizottság nem fogadott el. Dr. ördögh Lajos tb. tanácsnpk a tanácsülésen azt javasolta, hogy ezeket a bérföldeket ne adja bérbe a tanács, hanem vétesse azokat házikezelésbe, vagy pedig adia ki felesbe. L&klelő, élénk. Fokról-fokra emelkedő cselekmény, Grandiózus, káprázatos kiállítás, A színészi játék, rendezés teteje, Végig lenyűgöző, fordulatos meseszövés MOSJOUKIKE egyik legjobb szerepe A cár gárdistája vasárnapig a Korzó Moziban héz kérdés körül, a vita eredménye az, hogy a tanács valószínűleg összehívja a jogügyi bizottságot és attól kér javaslatot a kérdés elintézésére. Megállapította a tanács azt is, hogy az egész csengelei bérlőforradalomnak az az oka, hogy a csengelei földelcet tulnyomórészben olyanok vették bérbe, akik a környékbeli községekből szorultak ki és az anyagi lehetőségek leghalványabb nyoma nélkül lettek bérlők. Földjüket nem is művelték meg, — mondja tovább a tanácsi megállapítás, — és kezdetleges kulipintyót építettek rajta. Nem csoda tehát, ha nem boldogulnak a földön és bérfizetési kötelezettségüket sem teljesíthetik. Budapesten a munkanélküliek !Budapest, április 4 Ma délfelé tüntetés kezdődött az Erzsébet-körut és Rákóczi-ut sarkán. Egy körülbelül 50—60 főből álló csoport a nagykörút kereszteződéséből elindult a Keleti pályaudvar felé, a gyalogjárón és a kocsi* uton haladva kiabálta: — Kenyeret és munkáit A Mosonyi-uccai laktanyából rendőri kél szültség érkezett, amely szétkergette a lünte< tőket és 11 embert a VIL kerületi kapi^ tányságra kisértek. A VII. kerületi kapitányságon Kötsky Gábot rendőrtanácsos nyomban kihallgatta a tüiv tetőket, akik elmondották, hogy a Népszínház, uccából indultak el és a tüntetés célja at volt, hogy a kormány figyelmét a, munkai' nélküliek helyzetére felhívják. fl rendőr és a támadó élethalál harca a Duna jeges vizében Bécs, április 4 Éjféltájban a dunai csatorna brigittenaui partján, majd a csatorna jeges vízé' ben súlyos küzdelem folyt le egy rendőr és egj ismeretlen közt aki, amikor a rendőr igazolásra szólította fel, revolvert rántott és ls afcaria lőni a rendőrt. Küzdelemre került a sor, melynek folyamán a rendőr súlyos lőtt sebet kapott, majd mindkét küzdő a vizbe zuhant, ahol folytatták a dulakodást A rendőr végre nagynehezen elért« a partot. Hogy ellenfelével mi lett megmenekült-a vagy a hullámokban elmerült, eddig nem lehetett megállapitani. Schenk mester telepatikus előadása 6-án és 7-én, szombaton és vasárnap este 9 órakor a Royal-kávéház&an £1 ne mulassza! ptníek, szombat, vasárnap a Belvárosi Moziban WLÜDiMIR GMMROtf töszereplíséve a LAVINA 10 felvonásos nagy társadalmi dráma. A cselekmény színhelye az Alpok gyönyörű panor..mája. Róma és a nagy világvárosok.