Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-05 / 76. szám

1929 április 5. OfXMiGVABORSZAG 3 II Hazai Textilipari R.-T. ügyében a szegedi törvényszék csütörtökön elrendelte a kényszeregyességi eljárás megindítását flz aktívák 1,600.000, a passzívák 1,750.000 pengőt tesznek ki — Vagyonfelügyelő: Fischer Aladár (A Délmagyarország munkatársától.) A Hazai Textilipari R.-T. csütörtökön benyúj­totta kényszeregyességi kérelmét a szegedi tör­vényszékhez. A vállalat megbízásából dr. Burg Hugó budapesti és dr. Schwarcz Jenő szegedi ügyvédek kérték a csödönkivüli kényszeregyes­ség elrendelését. A bíróság a kérelemnek már ma helyt adott és vagyonfelügyelőnek Fischer Aladárt, a megszűnt Czinner-féle szalámigyár volt igazgatóját nevezte ki. Fischer Aladár uj hivatalát már el is foglalta és már koráb­ban is működött mint az angol hitelezői ér­dekeltség bizalmi embere a gyártelepen. A Hazai Textilipari R.-T.-nak a bírósághoz benyújtott jegyzéke szerint a tartozások kere­ken 1,750.000 pengőt tesznek ki. Ebbeu az összegben bentfoglaltatnak azok a tartozások is, amelyek jelzálogilag és egyéb biztosítékokkal vannak garantálva. így a Pénzintézeti Központ •15.000 dolláros követelése, a Magyar Általános Takarékpénztár szegedi fiókjánál és a Neu Ernő-féle bankházzal szemben fennálló tarto­zások is. A státus aktívájának egyes tételeit a következőkben ismertetjük: Aktívák: A gyártelep és epületei 400.000 pengő, a gépek és felszerelések 797.830 pengő, irodai és egyéb berendezés 20.067 pengő, áru­készlet és nyersanyag 377.301 pengő, üzem­anyag 15.000 pengő, követelés 19.701 pengő. Ezzel szemben a passzívák (hitelezők) 1,745.755 pengőt tesznek ki. A mérleg egyen­lege tehát mint passzíva 115.853 pengő. A kényszeregyességi kérvényben a vállalat megbizottai 50 százalékos kvótát ajánlanak fel a hitelezőknek. Az üzemet zavartalanul to­vább folytatják, az angolok tovább szállítanak, rendben folyik a gyár termékeinek expediá­lása. A gyárban dolgozó 500 munkásnak és családjának az exisztenciáia biztosítottnak te­kinthető. Állandó fellegi! »weekend-telepet« építenek a Tiszapari felsővárosi szakaszán Cölöpépöleíek, csónakházak, fenniszpályák, szálloda (A Délmagyarország munkatársától.') Meg­írta a Délmagyarország, hogy a Dunavölgyi Csónakházak és Kishajó Épitő Rt. már ré­gebben tárgyal a város hatóságával egy Tisza­parton építendő sporttelep ügyében. A válla­lat előszór a Tisza szegedi partján, a Belváros közelében kért nagyobb partdarabot, amelyen állandó jellegű csónakházat és sporttelepet kí­vánt építeni. A város tanácsa azonban közölte a vállalat igazgatóságával^ hogy a szegedi part­nak ezen a szakaszán szabad hely nincs, mert a meglévő fürdők, kikötők és fürdőházak az egész partot lefoglalják, ellenben a kereske­delmi kikötőn tul, a Római-körut torkolatánál tudna adui akár százötven méter hosszú part­szakaszt is, ha oda megfelelő ebjektumokat emelne a vállalat. A részvénytársaság megbízottja csütörtökön Szegeden járt -és bemutatta a tanácsnak a ter­veket, amelyek általános tetszést kelttettek. Ki­derült, hogy a vállalat állandó jellegű weekend­telepet kiván a parton létesíteni, cölöpökön nyugvó állandó jellegű épületekkel, csónak­házzal, tenniszpályával, vendéglővel és szállo­dával együtt. A vállalatnak az a kívánsága, hogy a parthasználati joggal együtt monopó­liumot is kapjon a várostóL A tanács az ajánlathoz elvben hozzájárult és a részletek megtárgyalásával dr. Pálfg Jó­zsef tanácsnokot bizta meg, aki majd a tárgya­lások eredményéről jelentésben informálja a tanácsot. Értesülésünk szerint a vállalat har­mincéves bérleti szerződést kiván a várossal kötni, a város viszont az igénybevett partért a bérleti idő első öt esztendejére évenkint és méterenkint 2, 5-től 10 évig 4, 10-től 15 évig 6 és 15-től 30 évig 8 pengő bért kíván. Ezt a parthasználati dijat a vállalat képvi­selője sokalja, de kilátás van arra, hogy si­kerül megkötni az egyességet. Pálfy ianácsnok azt javasolja, hogy ezentúl hétfőn, szerdán és pénteken legyen „hetipiac" A íanács nem vár semmiféle előny! a három hetipiactól és a dóníést elódázta (A Délmagyarország munkatársától.) Még az el­múlt év végefelé vetődött fel az a gondolat a köz­igazgatási bizottság egyik ülésén, hogy Szegeden a hetivásáros napok számát kettőről háromra kel­lene felemelni. A közigazgatási bizottság ebben az ügyben átírt a tanácshoz és a tauács dr. Pálfy József tanácsnokot, az előljárósági ügyosztály veze­tőjét bizta meg a szükséges javaslat kidolgozásá­val, miután meghallgatta egy ad-hoc bizottság véleményét, amely szerint a heti piacos napok szá­mának szaporítása előnyösnek látszik. Pálfy tanácsnok a csütörtöki tanácsülésen ebben az ügyben a következő javaslatot terjesztette a tanács elé: »Javaslom a város törvényhatósági bizottsága elé olyan tanácsi javaslat terjesztését, mely sze­rint a hetipiacok jelenlegi rendje akként változ­tassák meg, hogy a hetipiacos napok szerda és szombat helyett hétfő, szerda és péntek legyenek. Javaslatomat azzal indokolom, hogy az uj rend bevezetésével 1. a város közönségének élelmiszerellátása meg­javulna, 2. a piaci árak mérséklődnének és egyenlete­sebben alakulnának ki, rossa iüoi4r4s-eitiw Mpni « éWai­szerellátásban olyan érezhető hiány a gazdák el­maradása miatt, mint jelenleg, amikor a heti­piacos napok távol esnek egymástól, 4. nem volna a hivatalokban hetivásáros napo­kou az a torlódás, mint most két hetivísáros napon, 5. a városban nagyobb lenne a forgalom, ami az ipari és kereskedelmi élet élénkülésé!- vonná maga után, 6. emelkedne a város helypénzbevétele, 7. emelkednék a kisvasút, forgalma, 8. gyümölcsszezon idején az értékesítés lehe­tősége sokkal könnyebb a három hetivásáros na­pon, mint kettőn, amikor torlódás van, 9. a termények értékesítésének nagyobb lehetősé­gével a gazdaközönség jobb helyzetbe jutna és a belterjes gazdálkodás fokozódnék, 10. a város és tanya az egymásrautaltság átérzé­sében közelebb kerülne egymáshoz megértésben, gondolkozásban, 11. a város kultúrájának a tanyára való kihatása a gyakoribb érintkezés folytán hatékonyabbá válna, 12. a piacrendezés ügyében mult év julius havá­ban Fodor Jenő h. polgármester ur elnöklete terfalU; i4ik"r hiTfiUsioi nIf'^^y ^^ nwxiji gazdák egyhangúlag a három hetivásáros nap rendszeresítése mellett foglaltak állást.' A tanács tagjai, különösen a polgármester, lep­lezetlenül elárulták, hogy a kérdést nem tartják fontosnak. — Szent István óta mindig csak két hetipiacos nap volt Szegeden! — mondotta a polgármester — és a hetipiac mindig szerdán és szombaton volt. Ezt a két napot már annyira megszokta a közön­ség, hogy talán le sem lehetne szoktatni róla. Egészen biztos, hogy harminc esztendő múlva is lesznek olyanok még Átokházán, akik nem tud­ják, hogy szerdán, meg pénteken is van piac Szegeden és hogy szombaton nincsen. A három hetipiactól és semmiféle előnyt nem várok. Az egésznek nincsen semmiféle jelentősége, mert ma­gam tapasztaltam, hogy a gőzfürdő előtt guggoló asszonyok legnagyobb része nem tanyai, csak ta­ngói mezbe öltözködött felsővárosi kofa... Turóczy Mihály tiszti főügyész volt az egyet­len, aki helyesnek tartotta a harmadik heti vásá­ros nap beiktatását, de a szombati piac eltör­lését helytelenítette, mivel szerinte a babonás ta­nyaiak pénteken ugy sem jönnének be a városba.• A tanács végül is ugy határozott, hogy ebben az ügyben véleményt kér az érdekképviseletektől, a kereskedelmi és iparkamarától, az ipartestülettől és a mezőgazdasági kamarától. — A Nagytatának, néhai Taschler Bandi főjegy­zőnek különben is az volt a véleménye, hogy a piac csak naplopásra való, de közgazdasági előnye nincsen. A Nagytata pedig nagyon bölcs ember volt, ha ebben nem is. volt egészen igaza, — mondotta ezután a polgármester. — A piacokra mindig szükség lesz — fűzte to­vább Pálfy tanácsnok —, a vásárok váltak csak anakronizmussá, az országos vásárok vesztették el jelentőségüket és értelmüket. Ezzel azután be is fejeződött a tanácsi piac­vita. Megvárják az érdekképviseletek véleményét. Mi okozta Forgács László hirtelen halálát? (A Délmagyarország munkatársától.) A' húsvéti ünnepek alatt történt a szentesi ta­nyák között, hogy Forgács László 34 éves jó­módú gazdálkodó hirtelen meghalt. A fiatal, életerős gazdálkodó nagycsütörtökön hirtelen: ágybadőlt és háromnapi szenvedés után meg­halt. Forgács László haláláról a legfantaszti­kusabb mesék keltek szárnyra Szentesen arról beszéltek, hogy Forgács László nem természe­tes halállal halt meg, hanem meggyilkolták„ A gyanús halálesetet azonnal jelentették a szegedi ügyészségnek, amelynek indítványára' Zombory János vizsgálóbíró és dr. Jankovics László egyetemi tanár kiszálltak a helyszínre, hogy a boncolást és a vizsgálatot megejtsék. A vizsgálat alkalmával a vizsgálóbíró név­telen levelet kapott, amelyben pontosan meg­jelölték a gyilkost. A névtelen levél alapján a gyilkossággal vádolt egyént elő is állították^ aki azonban határozottan tagadott- Elmon­dotta, hogy Forgács Lászlóval mindig a leg­jobb baráti viszonyban voltt. A boncolás eredményét Szentesen nagy ér­deklődés előzte meg. Dr. Jankovics László egyetemi tanár kétségenkivül megállapította, hogy a hirtelen halált vakbélgyulladás okozta, A szegedi ügyészségen ettől függetlenül ugy, döntöttek, hogy az elhalt gazdálkodó holttesté­nek belső részeit felküldik az Országos Vegy­vizsgáló intézetnek. Fehér fog a ki minden arcot ronzóvá és széppé tesznek, gyakran márJ a pompásan üdítő,'Chlorodont-fogpaszta egyszeri használata ntán. A fogak már egyszeri hasznalat után gyönyörí' elefántcsontfényben ragyognak, különösen ha a tisztítás- j hoz a külön erre a célra készített fogazatos sörtéjrt Chlorodont-fogkefét használjak. A fogak közé szor­ult rothadó ételmaradékok, melyek a kellemetlent szájszagot okozzák, ezzel a fogkefével alaposan eltávolít-' hatók. Kíséreljen meg egy tnbus fogkrémmel, melynek) ára 60 fillér, egy nagy tnbus ára Pl—. Chlorodont-, fogkefe (puha vagy kemény eörtéjö), P 1.60. Chloro-' dont-szájvíz üvegenként P 2.60. Ceak kék-zöld színfti csomagolásban „Chlorodont" felirattal valódi. Mindenütt' kapható. — Leo-Werke A. G., Dresden, magyarországit ^•Tezérk^Yjíslete:. Molnár %rjál»>j és Társa. Bndawsti

Next

/
Oldalképek
Tartalom