Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-05 / 76. szám

1929 április 5. OfXMiGVABORSZAG 3 II Hazai Textilipari R.-T. ügyében a szegedi törvényszék csütörtökön elrendelte a kényszeregyességi eljárás megindítását flz aktívák 1,600.000, a passzívák 1,750.000 pengőt tesznek ki — Vagyonfelügyelő: Fischer Aladár (A Délmagyarország munkatársától.) A Hazai Textilipari R.-T. csütörtökön benyújtotta kényszeregyességi kérelmét a szegedi törvényszékhez. A vállalat megbízásából dr. Burg Hugó budapesti és dr. Schwarcz Jenő szegedi ügyvédek kérték a csödönkivüli kényszeregyesség elrendelését. A bíróság a kérelemnek már ma helyt adott és vagyonfelügyelőnek Fischer Aladárt, a megszűnt Czinner-féle szalámigyár volt igazgatóját nevezte ki. Fischer Aladár uj hivatalát már el is foglalta és már korábban is működött mint az angol hitelezői érdekeltség bizalmi embere a gyártelepen. A Hazai Textilipari R.-T.-nak a bírósághoz benyújtott jegyzéke szerint a tartozások kereken 1,750.000 pengőt tesznek ki. Ebbeu az összegben bentfoglaltatnak azok a tartozások is, amelyek jelzálogilag és egyéb biztosítékokkal vannak garantálva. így a Pénzintézeti Központ •15.000 dolláros követelése, a Magyar Általános Takarékpénztár szegedi fiókjánál és a Neu Ernő-féle bankházzal szemben fennálló tartozások is. A státus aktívájának egyes tételeit a következőkben ismertetjük: Aktívák: A gyártelep és epületei 400.000 pengő, a gépek és felszerelések 797.830 pengő, irodai és egyéb berendezés 20.067 pengő, árukészlet és nyersanyag 377.301 pengő, üzemanyag 15.000 pengő, követelés 19.701 pengő. Ezzel szemben a passzívák (hitelezők) 1,745.755 pengőt tesznek ki. A mérleg egyenlege tehát mint passzíva 115.853 pengő. A kényszeregyességi kérvényben a vállalat megbizottai 50 százalékos kvótát ajánlanak fel a hitelezőknek. Az üzemet zavartalanul tovább folytatják, az angolok tovább szállítanak, rendben folyik a gyár termékeinek expediálása. A gyárban dolgozó 500 munkásnak és családjának az exisztenciáia biztosítottnak tekinthető. Állandó fellegi! »weekend-telepet« építenek a Tiszapari felsővárosi szakaszán Cölöpépöleíek, csónakházak, fenniszpályák, szálloda (A Délmagyarország munkatársától.') Megírta a Délmagyarország, hogy a Dunavölgyi Csónakházak és Kishajó Épitő Rt. már régebben tárgyal a város hatóságával egy Tiszaparton építendő sporttelep ügyében. A vállalat előszór a Tisza szegedi partján, a Belváros közelében kért nagyobb partdarabot, amelyen állandó jellegű csónakházat és sporttelepet kívánt építeni. A város tanácsa azonban közölte a vállalat igazgatóságával^ hogy a szegedi partnak ezen a szakaszán szabad hely nincs, mert a meglévő fürdők, kikötők és fürdőházak az egész partot lefoglalják, ellenben a kereskedelmi kikötőn tul, a Római-körut torkolatánál tudna adui akár százötven méter hosszú partszakaszt is, ha oda megfelelő ebjektumokat emelne a vállalat. A részvénytársaság megbízottja csütörtökön Szegeden járt -és bemutatta a tanácsnak a terveket, amelyek általános tetszést kelttettek. Kiderült, hogy a vállalat állandó jellegű weekendtelepet kiván a parton létesíteni, cölöpökön nyugvó állandó jellegű épületekkel, csónakházzal, tenniszpályával, vendéglővel és szállodával együtt. A vállalatnak az a kívánsága, hogy a parthasználati joggal együtt monopóliumot is kapjon a várostóL A tanács az ajánlathoz elvben hozzájárult és a részletek megtárgyalásával dr. Pálfg József tanácsnokot bizta meg, aki majd a tárgyalások eredményéről jelentésben informálja a tanácsot. Értesülésünk szerint a vállalat harmincéves bérleti szerződést kiván a várossal kötni, a város viszont az igénybevett partért a bérleti idő első öt esztendejére évenkint és méterenkint 2, 5-től 10 évig 4, 10-től 15 évig 6 és 15-től 30 évig 8 pengő bért kíván. Ezt a parthasználati dijat a vállalat képviselője sokalja, de kilátás van arra, hogy sikerül megkötni az egyességet. Pálfy ianácsnok azt javasolja, hogy ezentúl hétfőn, szerdán és pénteken legyen „hetipiac" A íanács nem vár semmiféle előny! a három hetipiactól és a dóníést elódázta (A Délmagyarország munkatársától.) Még az elmúlt év végefelé vetődött fel az a gondolat a közigazgatási bizottság egyik ülésén, hogy Szegeden a hetivásáros napok számát kettőről háromra kellene felemelni. A közigazgatási bizottság ebben az ügyben átírt a tanácshoz és a tauács dr. Pálfy József tanácsnokot, az előljárósági ügyosztály vezetőjét bizta meg a szükséges javaslat kidolgozásával, miután meghallgatta egy ad-hoc bizottság véleményét, amely szerint a heti piacos napok számának szaporítása előnyösnek látszik. Pálfy tanácsnok a csütörtöki tanácsülésen ebben az ügyben a következő javaslatot terjesztette a tanács elé: »Javaslom a város törvényhatósági bizottsága elé olyan tanácsi javaslat terjesztését, mely szerint a hetipiacok jelenlegi rendje akként változtassák meg, hogy a hetipiacos napok szerda és szombat helyett hétfő, szerda és péntek legyenek. Javaslatomat azzal indokolom, hogy az uj rend bevezetésével 1. a város közönségének élelmiszerellátása megjavulna, 2. a piaci árak mérséklődnének és egyenletesebben alakulnának ki, rossa iüoi4r4s-eitiw Mpni « éWaiszerellátásban olyan érezhető hiány a gazdák elmaradása miatt, mint jelenleg, amikor a hetipiacos napok távol esnek egymástól, 4. nem volna a hivatalokban hetivásáros napokou az a torlódás, mint most két hetivísáros napon, 5. a városban nagyobb lenne a forgalom, ami az ipari és kereskedelmi élet élénkülésé!- vonná maga után, 6. emelkedne a város helypénzbevétele, 7. emelkednék a kisvasút, forgalma, 8. gyümölcsszezon idején az értékesítés lehetősége sokkal könnyebb a három hetivásáros napon, mint kettőn, amikor torlódás van, 9. a termények értékesítésének nagyobb lehetőségével a gazdaközönség jobb helyzetbe jutna és a belterjes gazdálkodás fokozódnék, 10. a város és tanya az egymásrautaltság átérzésében közelebb kerülne egymáshoz megértésben, gondolkozásban, 11. a város kultúrájának a tanyára való kihatása a gyakoribb érintkezés folytán hatékonyabbá válna, 12. a piacrendezés ügyében mult év julius havában Fodor Jenő h. polgármester ur elnöklete terfalU; i4ik"r hiTfiUsioi nIf'^^y ^^ nwxiji gazdák egyhangúlag a három hetivásáros nap rendszeresítése mellett foglaltak állást.' A tanács tagjai, különösen a polgármester, leplezetlenül elárulták, hogy a kérdést nem tartják fontosnak. — Szent István óta mindig csak két hetipiacos nap volt Szegeden! — mondotta a polgármester — és a hetipiac mindig szerdán és szombaton volt. Ezt a két napot már annyira megszokta a közönség, hogy talán le sem lehetne szoktatni róla. Egészen biztos, hogy harminc esztendő múlva is lesznek olyanok még Átokházán, akik nem tudják, hogy szerdán, meg pénteken is van piac Szegeden és hogy szombaton nincsen. A három hetipiactól és semmiféle előnyt nem várok. Az egésznek nincsen semmiféle jelentősége, mert magam tapasztaltam, hogy a gőzfürdő előtt guggoló asszonyok legnagyobb része nem tanyai, csak tangói mezbe öltözködött felsővárosi kofa... Turóczy Mihály tiszti főügyész volt az egyetlen, aki helyesnek tartotta a harmadik heti vásáros nap beiktatását, de a szombati piac eltörlését helytelenítette, mivel szerinte a babonás tanyaiak pénteken ugy sem jönnének be a városba.• A tanács végül is ugy határozott, hogy ebben az ügyben véleményt kér az érdekképviseletektől, a kereskedelmi és iparkamarától, az ipartestülettől és a mezőgazdasági kamarától. — A Nagytatának, néhai Taschler Bandi főjegyzőnek különben is az volt a véleménye, hogy a piac csak naplopásra való, de közgazdasági előnye nincsen. A Nagytata pedig nagyon bölcs ember volt, ha ebben nem is. volt egészen igaza, — mondotta ezután a polgármester. — A piacokra mindig szükség lesz — fűzte tovább Pálfy tanácsnok —, a vásárok váltak csak anakronizmussá, az országos vásárok vesztették el jelentőségüket és értelmüket. Ezzel azután be is fejeződött a tanácsi piacvita. Megvárják az érdekképviseletek véleményét. Mi okozta Forgács László hirtelen halálát? (A Délmagyarország munkatársától.) A' húsvéti ünnepek alatt történt a szentesi tanyák között, hogy Forgács László 34 éves jómódú gazdálkodó hirtelen meghalt. A fiatal, életerős gazdálkodó nagycsütörtökön hirtelen: ágybadőlt és háromnapi szenvedés után meghalt. Forgács László haláláról a legfantasztikusabb mesék keltek szárnyra Szentesen arról beszéltek, hogy Forgács László nem természetes halállal halt meg, hanem meggyilkolták„ A gyanús halálesetet azonnal jelentették a szegedi ügyészségnek, amelynek indítványára' Zombory János vizsgálóbíró és dr. Jankovics László egyetemi tanár kiszálltak a helyszínre, hogy a boncolást és a vizsgálatot megejtsék. A vizsgálat alkalmával a vizsgálóbíró névtelen levelet kapott, amelyben pontosan megjelölték a gyilkost. A névtelen levél alapján a gyilkossággal vádolt egyént elő is állították^ aki azonban határozottan tagadott- Elmondotta, hogy Forgács Lászlóval mindig a legjobb baráti viszonyban voltt. A boncolás eredményét Szentesen nagy érdeklődés előzte meg. Dr. Jankovics László egyetemi tanár kétségenkivül megállapította, hogy a hirtelen halált vakbélgyulladás okozta, A szegedi ügyészségen ettől függetlenül ugy, döntöttek, hogy az elhalt gazdálkodó holttestének belső részeit felküldik az Országos Vegyvizsgáló intézetnek. Fehér fog a ki minden arcot ronzóvá és széppé tesznek, gyakran márJ a pompásan üdítő,'Chlorodont-fogpaszta egyszeri használata ntán. A fogak már egyszeri hasznalat után gyönyörí' elefántcsontfényben ragyognak, különösen ha a tisztítás- j hoz a külön erre a célra készített fogazatos sörtéjrt Chlorodont-fogkefét használjak. A fogak közé szorult rothadó ételmaradékok, melyek a kellemetlent szájszagot okozzák, ezzel a fogkefével alaposan eltávolít-' hatók. Kíséreljen meg egy tnbus fogkrémmel, melynek) ára 60 fillér, egy nagy tnbus ára Pl—. Chlorodont-, fogkefe (puha vagy kemény eörtéjö), P 1.60. Chloro-' dont-szájvíz üvegenként P 2.60. Ceak kék-zöld színfti csomagolásban „Chlorodont" felirattal valódi. Mindenütt' kapható. — Leo-Werke A. G., Dresden, magyarországit ^•Tezérk^Yjíslete:. Molnár %rjál»>j és Társa. Bndawsti