Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-24 / 92. szám

I 2 OfXMAr^^w^'sSíG /1129 április 24". III ••nWirn~Tliii,uuiiI awm IT:me-JT*.¡rmg^tm^J—^^—B^aw—m—mmo^w^—— re. Az idő különben általánosan esős, 5 mn«-t meghaladó csapadekot azonban állomásaink nem jelentettek. Prognózis: Változékony szeles, hűvös idő, az eső csökkenésével, Szeged A szegedi egyelem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy teg(A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap óta az a hir terjedt el, hogy a Taikarékossági Bizottság állítólag a szegcdi Ítélőtábla megszüntetésére tesz javaslatot. Ez a terv — amint lapunk más helyén közöljük — városszerte nagy megdöbbenést keltett. Kedden azonban az tőrtént, hogy amikor Rassatf Károly a képviselőház pénzügyi bizottságának ülésén a szegedi tábla területének kibővítése érdekében felszólalt, Zsilvai Tibor igazságügyminiszter válaszában kijelentette, hogy nincsen szó egyes lábiák meg szuny tetőséről, sőt konszidefáciő tárgyává teszi a szegedi tábla kibővítését. Az igazságügyminiszter kijelentései bizonyára megnyugvást keltenek Szegeden. A pénzügyi bizottság üléséről az alábbi tudósításban számolunk be. A képviselőház pénzügyi bizottsága keddien folytatta az igazságügyi költségvetés általános tárgyalását. A kormány részéről Wekerle pénzügyminiszter és Zsitvay igazságügyminiszter vettek részt a bizottság ülésén. Erdélyi Aladár tiltakozik az ellen a felfogás ellen, mintha a budapesti elsőfokú bíróságok nivó és szorgalom tekintetében hátrányban lennének a vidéki bíróságokkal szemben. Hegedűs Kálmán elérkezettnek tartja az időt «ura, hogy az igazságügy miniszter rátegye a kezét a hiteljogi kérdésekre. Örül az összeférhetetlenségi törvény reformjának. Szeretné, ha a Kúria vagy a közigazgalási birÓ6ág lenne az illetékes fórum az összeférhetetlenségi ügyekben. A sajlóreform kérdésében igen éles megkülönböztetést tenne az újságírók és a kiadók között. Az újságírók érdekében a sajtótörvény 58. szakaszának reformját kéri. Káinoki Bedő Sándor, Neubauer Ferenc és Lakatos Gyula után Rassuy Károly szólalt fel. — Hegedűs Kálmán — mondotta Rassay — pövkl pár szóval intézte el az esküdtszéket, a sajtót és az ügyvédséget. Az esküdtszéket nem lehet egy téves ítélet alapján elbirálni. Nem nap, kedden, Szegeden a hőmérő legmagtí4 sabb állása 8.9 Celsius, legalacsonyabb kA Celsius. A barometer adata null fokra és tengerszinre redukálva reggel 755.2 mm., délben 753.1 mm., a levegő relativ páratartalma reggel 90 százalék, délben 90 százalék volt. A szél iránya reggel északkeleti, délben és este nyugati, erőssége 1—2. lehet ugy beállítani a dolgot, mintha az esküdtbíróság alacsonyabb fórum volna, mint a szakbiróság. A sajtó problémáját sem lehet elintézni ugy, ahogy Hegedűs tette, hogy :iz újságírókat szembeállítja az újságkiadókkal. Ezután a szegedi tábla ügyét ajánlja az igazságügyminiszter figyelmébe. A szegedi lábiának jelenleg a szegedin kivül csak a gyulai törvényszék tartozik hatáskörébe, ezérl szükségednek tartja a tábla területének kibővítéséi. Várnai Dániel teljesen egyetért Rassayval a sajtónovellával és az esküdtszékkel kapcsol a!ban. Ha a sajtótörvény tervezetből törvény lesz, ez az ország érdekeinek rtagg károkat fog okozni. Szabó Sándor után Zsitvay igazságügyminiszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Helyesli Rassay álláspontját, hogy a bíróságokat mentesíteni kell a nembirói teendők alól. Az egyesbiráskodás intézményének kiterjesztésére elvileg nem hajlandó. Olyan nagyszabású dolgokra, mint egyes táblák megszüntetésére, egyáltalán nem gondol. Az igazságügyminiszter kijelenti, hogy f nem is gondol az esküdtszék visszaállítására. Az igazságügyminiszter ezután Rassay Károlynak a szegedi táblára vonatkozó kijeP lonté&eire reflektál. Felmerült a lábiák redukciójának kérdése — mondta Zsitvay —, ezért konsziderálni fogja a tábla területének kibővítését, azért, hogy a tábla működése életképesebb legyen. A' pénzügyi bizottsác ülése délután h-^om órakor véget ért. J£ sss Szemüvegek ÍS^J^if^:^ legmegbízhatóbbak 274 V - Sandberg Henrlhnél. emeli, hogy Bródy tévedésben van, mert a szakbizottságok nem határoznak, hanem csak véleményt mondanak. A Ház elfogadta a szakasztA 28. szakasznál, amely a szakbizottságok felelősségéről és tárgyalási rendjéről szól, Budai Dezső felszólalása után Rolhenstrin Mór a klotur ellen beszél. Bródy Ernő: Ez a szakasz a nagyzpsi hóbortot iktatja be a törvényhatóságokba, é tisztviselőkórákig beszélhetnek majd, a tilalmak csak a választott bizottsági tagokra állnak fenn. Be kell majd szerezni a klotürlámpákat is. Paítots József is felszólal a klotür ellen, amely megcsúfolása a megyei közgyűlések szabad és komoly vitájának. Csodálja a minisztert, hogy ilyen gyilkos szakaszt vesz a javaslatba. Csak nem félnek a nemes vármegye megnyilatkozásától? Azt hiszik talán, hogy a főváros közgyűlésébe is be lehet csempészni a kiotűrt. A fővárosnál nem fogják tűrni, hogy beléjük fojtsák a szót. Szégyenletes a magyar parlament szempontjából is, hogy itt nem beszélhetünk. Az elnök rendreutasítja Pakotsot. PaknIs József: Igenis szégyenlem, hogy Apponyi nem tudott egy módosítást beterjeszteni. Felháborító. hogy már a vármegyékben is kisért a klotürrendszer. Bara<* Maroel: Ez az intézkedés a közérdek ellen van, mert a szólásszabadság korlátozása lehetőséget nyújt visszaélésekre. Hegvmegl-Kiss Pál: A belügyminiszter igpn gyakran kénytelen a közgyűlésnek határozatait felülvizsgálni. A klotür nagyon helytelen, különösen a büdsé tárgyalásánál. Slranss Tstván is kifogásolja a költségvetés és zárószámadás tárgyalásának ügyrendjét. Scitovszky belügyminiszter válaszol a felszólalásokra. Elfogadja'Baracs javaslatát, hogy a tisztviselők ne használhassák ki a törvénvben biztosított kiotűrt. A széksértésriíl szóló 30. szakaszhoz HegytneglKlss Pál szólal fel. Fejtegeti, hogy ez a szakasz lehetővé teszi, hogy a többség a törvényhatóság közgyűléséről kizárja azt a tagot, aki szerintük a többséget zavarja. X haladás, a konszolidáció követeli, hogy ez ellen az esetleg igazságtalan határozat ellen a megfosztott oanasszal élhessen a közigazgatási bíróságnál. Rothenstein Mór a 30. szakasz törléséi kéri. Györki Imre szerint a szakasz szerzőjét a boszszuállás szelleme vezérelte. Titkos szavazást indítványoz a széksértés megállapítására. Baracs Marcel: Arról van szó, hogy a többség terrorja megteremtessók. A főváros törvényhatóságában is volt idő, amikor a többség terrorja nehezedett a kisebbségre. Ezzel a kérdéssel óvatosan kell bánni. Nem adok nyitott kést azoknak a kezébe, akik ezzel súlyos sebeket ejthetnek másokon. A régi időben elég volt a maximális 100 forint büntetés. Peyer Károly: A miniszterelnök arra hivatkozott minapi beszédében, hogy az egész ország mögötte áll. Ha valaki a miniszterelnök beszédét hallja és olvassa ezt a törvényjavaslatot, akkor éppen az ellenkezőjéről győződhetik meg. Ha az egész ország a miniszterelnök mögött van, akkor miért ez a nagy félelem, ami végigvonul az egész javaslaton. Bródy Ernő szerint ez a szakasz a haragos szakasz. Haragja tetőfokán kimondja, hogy aki nyolc nap alatt nem fizeti le a széksértésért a bírságot, elveszti bizottsági tagságát. Ez a gyűlölet kodifikálása. Nem statáriális eljárás alkalmazásával kell a nemzetet regenerálni. Drákó ma megfordul a sirjában. Scitovszky Béla belügyminiszter válaszol az elhangzott felszólalásokra. Kijelenti, hogy a közgyűlési teremben a rendet csak megfelelő hatályos eszközökkel lehet fen tartani. Közérdek, hogy a közgyűlés saját presztízsét megvédje. Limonádéval nem lehet uralkodni és kormányozni. A belügyminiszter beszédéjiek befejezése után a többség a szakaszt az előadó módosításával eredeti szövegében fogadta el. A 34. szakasznál, amely a kisgyülésről szól, Hegymegi-Kfss Pál arról beszél, hogy hiba volna a kisgyülésnek, amelyet helyesel, túlságos jogokat adni. Tessék a választolt elemeknek a kisgyülésben megtelelő helyet biztosítani. Inkább azt mondaná a belügyminiszternek, bogy emelje fel a létszámot. A 34. §. második bekezdését módosítani kívánja, hogy a tagokat három évre válasszák, a kinevezésre vonatkozó részt azonban töröljék, Az ülés négy órakor ért véget »A sajtói a bizottsági ülésekről kizárni annyit felení, mint tág teret engedni a korrupciónak« A közigazgatási javaslat tárgyalása a Házban Budapest, április 23. A képviselőház mai ülésén a közigazgatási reformjavaslat részletes tárgyalását folytatták. A 23. szakaszt többek felszólalása után Farkas Istvánnak korábban benyújtott lényegtelen módosításával, eredeti szövegezésében fogadta el a Ház. A 24. szakasznál, amely a közgyűlések elnökéről intézkedik, Pdfcots József azt indítványozta, hogy a közgyűlés elnökéi a választott bizottsági tagok sorából válasszák, tehát ne a kormány bizalmasa, a főispán legyen az elnök. Hivatkozik egy Debrecenben lejátszódott esetre. Debrecenben — mon_ dotta Pakots — a polgármester egy kültelki vacsorán jónak látta meg nem engedett kritikában részesíteni az ellenzéket. Azt állította róla, hogy Hlegitim hasznot akar húzni- Ilegymegi-Kiss Pál emiatt interpellációt jegyzett be, az elnöklő főispán azonban nem engedte az interpellációt elmondani. Ez az eset is azt bizonyitja, hogy a kormánytól független emberre kell bízni az elnöklést. Ilegymegi-Kiss Pál: Elismerj, hogy a főispánok hatáskörét az ellenőrzés tekintetében ki keli terI jeszteni. A közgyűlések vezetését azonban a kori mánytól független emberre kell bizni. A Ház eredeti szövegezésében fogadta el a szakaszt. A 27. §-nál, amely a szakbizottságokról rendelkezik, Bródy Ernő tiltakozik a zárt ülések rendszere dlen, amely nem fér össze a sajtószabadság elvével. A panamák mindig zári üléseken találnak uiat. Zárt ülésen a sajtó ellenőrzése nélkül könnyebb a szálakat sodorintani. A sajtót a bizottsági ülésekről intézménye sen kizárni annyit jelenti mint tág teret engedni a korrupciónak. Ismerem a miniszter ur elveit a közélet tisztaságáról és ezért remélem, hogy itt a korrupció ellen fog küzdeni- Módot kell nyújtani a sajtónak, hogy mindent megírhasson. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Sok korrupció még sem fog születni, ha tudják, hogy a sajtó irhát róla. (Helyeslés.) Scitovszky belügyminiszter rövid válaszában kiRassay Károly a pénzügyi bizottság ülésén a szegedi tábla területének kibővítését követelte Íz igazságiigyminiszler nem gondot az esküdtszék visszaállítására