Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-19 / 88. szám

102H 'ár>rilis 19. Andor Zsigmond a a város ellen (A Délmagyarország munkatársától.') Andor Esigmond és a város között felmerült pörben, amelyről a Délmagyarország már többizben beszámolt, a Kúria csütörtökön hirdetett ítéletet. Andor Zsigmond, mint ismeretes, a színház díszleteit és könyvtárát 400 millió koronáért átadta Faragó ödönnek, aki azonban a Vételárnak csak egy részletét fizette ki készpénzben, mig a hátralékról 300 millió korona értékű váltókat adott át. Faragó azonban írem tudta a váltókat beváltani, tönkrement, 'Andor Zsigmond pedig a várostól követelte ti váltók összegét azzal, hogy a város Faragó, tó* átvette a díszleteket és a könyvtárakat is, Úgyhogy itt tulajdonképen üzletátruhdzásról volt szó. Andor keresetét ugy a törvényszék, mint la tábla elutasitotat, a végső szót csütörtökön mondta ki a Kúria ebben a régóta húzódó Kúrián is elvesztette indított poréi ügvben és Andor felülvizsgálati kérelmét elutasítva, az alsóbb bíróságok ítéletét erősítette meg A Kúria indokolásában kimondta, hogy elfogadja az alsó bíróságok ténymegállapításait arra vonatkozólag, hogy Faragó milyeD körülmények között vette át a színház vezetését és miért vette Szeged város házikezelésbe a színházat. Elfogadta a Kúria az alsó bíróságoknak azt a megállapítását is, hogy Andor Zsigmond tudta azt, hogv Faragó ödön csak akkor lehet szinigazgató, ha a város kezessége mellett megfelelő köles"^höz jut. ami csak akkor következhetett be. ha a folyósítandó összegre Faragó ödön a f.inház berendezésével és a könyvtár lekötésével biztosítékot nyújt Az ítélet kihirdetésénél Sreged város képviseletében dr. Turóczy Mihály főügyész jelent meg. Mellőzik a ssesseeli művészeket a szegedi építkezéseknél Az AME beadványára a tanács katasztert készíttet a Szegeden élő képzőművészekről (A Délmagyarország munkatársától.) Az Alföldi Művészek Egyesülete érdekes beadványt intézett a város tanácsához. Az egyesület beadványában arra hivatkozik, hogy a városi építkezéseknél, elsősorban a fogadalmi templom építésénél a szegedi képzőművészeket, különösen a festőket és a szobrászokat a legsidyosabb és a legindokolatlanabb mellőzés éri. A templom szobrászmunkátt csaknem kizárólag budapesti szobrászok kapják meg, a festőművészeti munkálatokra szintén vidéki művészeket kér fel az épités vezetősége, pedig Szegeden vannak olyan elismert képzőművészek. akik ezeket a munkákat legalább olyan jól el tndnák végezni, mint ahogyan "azt a vidéki szobrászok ds festők elvégzik. Arra kérik tehát a város tanácsát, hogy abban az esetbet), ha a jövőben alkalom kínálkozik a , szegedi képzőművészek foglalkoztatására, azt vr. alkalmat ne mulassza el a város, hanem gondoljon a Szegeden élő és nagyon súlyos anyagi viszonyok között élő művészek érdekeire is. A tanács csütörtökön foglalkozott ezzel a figyelemreméltó és teljes mértékben indokolt b^adványnyal és ugy határozott, hogy a szegedi művészek kívánságáról — szives figyelembevétel végett — értesíti az egyetemi építkezések vezetőségét és megkeresi Foerk Ernőt, a fogadalmi templom tervező-épitészét, valamint Rerrich Béla müépitészt a Templom-téri természettudományi intézet tervezőjét, hogy a művészi munkálatok kiadása alkalmával gondoljon a S%v?edi képzőművészekre is. Vitéz Szabó Géza kulturtanácsnokot pedig arra utasította a tanács, hogy készítsen pontos katasztert a Szegeden élő képzőművészekről és a kimutatás adatait közölje az Érdekeltekkel. Bayelőre csak liz évi koncessziói kap a liszaparll week~end leiepe! épilő vállalal (A Délmagyarország munkatársától.) A csütörtöki tanácsülésen foglalkozott a tanács azzal az ajánlattal, amelyet a Dunavölgyi Csónakházak és Kishajó Építő Rt. tett a városnak egy állandó jellegű tiszai csónakkikötőház és sporttelep létesítésére. Hosszas tárgyalások után a részvénytársaság kiküldöttei abban állapodtak meg a város képviseletében tárgyaló dr. Pálfy József tanácsnokkal, hogy a sporttelepet a Tiszapart innenső oldalának azon a részén épitik fel, amely a Római-kőrut Fájdalomtól megtört sziwel tudatjuk, hogy szeretett jó apa, testvér, rokon: Murka Károly szobrász rővíd szenvedés után f. hó 17-én csendesen elhunyt Drága halottunk földi maradványait f. hó 19-én d. u. 4 órakor kisérjük örök nyugalomra a Hétvezér-ucca 8. ez. gyászházból a Dugonics-temetőbe. A gyászolő család. í torkolatától lefelé terül el egészen a folyamr mérnökség csónakházáig. Az érdekeltség ezt a százhuszméteres partszakaszt harminc esztendőre kérte bérbe a várostól és 2—8 pengős parthasználati dijat ajánlott fel érte folyóméterenként A tanács a csütörtöki ülésen egyelőre csak elvi határozalot hozott ebben az ügyben. Kimondotta, hogy a kijelölt partrészt egyelőre csak tíz évre adja bérbe a vállalatnak, amely körülbelül háromszázezer pengő értékű beruházást végez rajta, de a tiz év leteltével hajlandó a szerződést további időre is meghosszabbítani A százhuszméteres partszakasz használatáért évi ezer pengő bért kőt ki a tanács. Megadja a vállalatnak a kizárólagossági jogot is, azonban azzal a megszorítással, hogy a meglévő fürdők és csónakházak jogait ez a monopólium nem érinti, sőt a városnak is joga van, hogy a szerződés tartama alatt felépítse a városi partfürdőt A tanács kimondotta még azt is, hogy a megállapodás részleteinek megvitatása érdekében egy nyolc-tiztagu bizottságot állitt össze és annak a iavastatát kéri ki. hiadéóőágbaii, ixhen éd dcdoáághm ö:OETKER# vmummomcLÉRmmm Kérje minden füszerkereskedésben a most mea/eícB/ 148 receptet tartalmazó, ss/nes képekkel illusztrált Dr. OEIKER-féle UECEPTKONY'VET ara 30 fillér. Ha a fűszeresnél nincs, fordulton közvetlen Sozzdnk: Dr- OETKBU A. gyár&ox Budapest. VIII.. Coatl occa 25. í.33 II nénzügyi bizottság elfogadta a külügyi és a honvédelmi tárca költségvetését is Budapest, április 18. A képviselőház pénz-: ügyi bizottsága csütörtökön délután 5 órakor dr. Kenéz Béla elnökletével folytatta as költségvetés tárgyalását A külügyi tárca voltí soron. Lakatos Gyula előadó rámutatott arra, hogy a külügyi tárca kiadásainak összege 11,739.0001 pengő," az állam 1.480,000.000 pengős teljes költségvetésének alig 0.8 százalékát teszi kii Sándor Pál a felesleges költségvetések b<H szüntetését kéri. í! Beck Lajos, Várnai Dániel, Kállay Tibor, Ivádi Béla és örffy Imre felszólalása után! Walkó Lajos külügyminiszter válaszolt. Rámutatott arra, hogy egyes követségek felállitása azért volt szükséges, mert a konzulátusi sok nem tudtak olyan súllyal fellépni egyes magyar érdekek érvényesítésénél, mint a követségek. A német birodalomban élő magyarság helyzetét illetőleg követségünk részéről régóta folynak megbeszélések. A tárca költségvetését általánosságban, majd részleteiben is elfogadta a bizottság s áttért a honvédelmi tárca költségvetésére. Hegedűs Kálmán előadó utal arra, hogy a! költségvetés az előzővel szemben nyugellátások nélkül 15,i58.900 pengő kiadási többig tet mutat fel. 1 Farkas Elemér, örffy Imre, Ivádi Béla, báró Perényi Zsigmond, Várnai Dániel ésj Sándor Rál szólaltak fel, majd gróf Csákig Károly honvédelmi miniszter válaszolt A bizottság ezután elfogadta a költségvetést,' A legnagyobb sikert aratja a Csak felnőtteknek! A minden Idők legizgalmasabb 1 Bemutattuk pén'ekiői va=á-napig legérdekesebb filmjét, a a Korzó Moziban WjT ozák J^órus Párnvirc | Wszevotodoff orosz tábornok ©3 1 V Vlb 9-ben vasárnapig | kóros a a Belvárosiban. HASPUTm-t, | 7 felvonásos orosz drámái. A film leleplezi a világháború titkos okait, megjelenik a cár, a cérné, cárevics, 1 a carszkoje-szelói udvar, Pétervár mámoritól éjszakáinak színhelye, Jussupov 1 herceg palotéla, ahol Raspulint, a szent SrdSgBI megölik.