Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-18 / 87. szám

DfcLMAnVAimnSZAG 1929 április 18. Sicgcfl halála és feltámadása Írja: dr. Szabó LAszlA XXXII. MII láttak a látogatók? Akik a katasztrófa első' napján Szegedre (érkeztek, kétségtelenül nagyon sok érdekes tfolgot láttak, azonban nem igen tudták le­írni azt, amit láttak. Még egy Mikszáth sem vállalkozott rá, hogy leírja a rombadőlt város képét. Az egész, ami arra vall, hogy volt át­tekintése a szörnyűséges helyzetről, a követ­¡kezo néhány sor: Egész városrészek töröltettek' el nyomtalanul, egész uj utcákat nyitott maginak az ár, korlát­, ha kHatást nyújtva a város egyik végéről a másikig. Az Alsóváros le a' piacig romokban hever, a Tabán nyomtalanul tűnt el és a viz tükre néhol egyenlő volt a házfödelekkel. A Fel«6város és Kókxjs szintén áldozata lett i romboló' árnak s csak a Palánk ált; kuszálva, megtépve ugyan, de ¿11, mint egy órjási fej, melynek teste és végtagjai hiányzanak. Tömörkény István, aki az árvíz ulan jött he a szomszédos Makóról, hogy a rokonait meglátogassa, (valahol az Oroszlán-utca tá­ján) a Dugonics-Társaság 1904-iki emlékün­nepén a következő impresszióit olvasta fel: X házban, ahova be kellett mennem a ro­konság végeit, nem luságosan nagy viz volt; az uj épület össze sem dőlt, csak a régi. Hor­dókra létrák voltak fektetve, azon jártak. Az apránként dülöngélő régi hátból pedig ha valami holmi a viz tetején maradt, a kmtya bement a vízbe érte és kifogta. Büt>zke volt rá nagyon. Nem is igen lehetett abban az idáben itt több büszke embert látni, csak ezt az egy kutyát. Az itt járt újságírók, képviselők leírásai­ban lehet találni egyes foszlányokat, melyek alkalmasok arra, hogy kiegészítsék a rom­jaiban heverő város képét. ажиммиммвиииимиииыиииимммуиииииии^ Kulinyi Simon saját, valamint csa­ládja és egész rokonsága nevében fájdalmas szívvel (adatja, hogy fe­lejthetetlen testvére, a legnemeseb­ben érző rokon özv. Rosenberg Nándorné sz. Kulinyi Berta hirtelen elhunyt. Temetése folyó évi április 18-án délután 4 órakor lesz a zsidó temetS clnterméböl. Drága emlélcéi mély Kegyelettel őrissxUR. A szegedi zsidó iskolaszék és a zsidó népiskola tantestülete fájdalmas érzéssel jelenti, hogy nyugalmazott lanltója OZY. Rosenberg Nándorné Kulinyi Berta, aki 1882-től 1922-ig áldásos és példaadó működést fejtett ki Iskolánknál, f. hó 16-odlkáa éjfél elhunyt. Vógtiezfeeségét f. Hó lSadikán délotán 4 órakor adjuk meg sírkertflnk elntermében. Külön villamos a Dugonics térről tél 4 óra­kor indul. »Síri csendhez volna hasonlítható e város némasága, írja a Vasárnapi Újság ismeretlen tudósítója, ha a tavaszi szél által felvert viz tompa mély hangja oly kísértetiessé nem ten­né a halál és rom birodalmát.« A mentés első napján voltak, akik az uszö háztetőt tutajnak rendezték be és arra he­lyezték el a vízből kihalászott bútordarabo­kat. Valóban ritka csendélet: »Ott fekszik na­pok óta, gazdától elhagyva, asztal, szék, egy fa sodara mellé kötött háztetőn. Körülötte macskák enyelegnek, galambok szalmatörme­lékből szemeket keresgélnek.« Egy háznál »az ablak mint oszlop tartja fenn a tetőt; az ablak mellől jobbról-bal­ról kidőlt a fal, de néhány cserép virág megmaradt az ablakban, — mint egyedüli jele az életnek és reménynek.« »Néhol csak a ház homlokfala omlott öszi­sze, — írja egy másik szemtanú az imént említett újságban, — belátást engedve a fedél­szék alá, mint a színpadra. Ezek telve és megrakva voltak a mezőgazdaság minden kép­zelhető terményeivel, lisztes és tarhonyás zsá­kokkal, a szarufák teleaggatva mázsás szaj. lonna-oldalakkal, füstölt husnemüvel. Soha életemben annyi gabonát, búzát, kukoricát, hüvelyeseket nem láttam, mint amennyi e tátongó és sülyedő padlásokon felhalmozva volt. A viz felszíne igen sok helyen egészen el volt borítva uszó kukorica-csővekkel. Ez uszó cikkekből, valamint a padlásokon föl­halmozott élelmiszerekből megbecsülhetetlen értékűt lehetett volna még az első napon meg­menteni, ba ily célra is lett volna ladik vagy dereglye.« És mit csináltak az állatok*! »Uszó kutyákat, sertéseket, malacokat le­hetett látni, amint nagy nehezen vergődtek az uszó háztetők felé, melyeken azután kimerülve s reszketve meghúzódtak s a ladikok köze­ledtére mentésért látszottak esengeni. Az uszó széna-, szalma-kalangyákat, házmaradványo­kat az aprómarhának egész raja lepte el. A liba-, kacsa-falkák kedélyes gágogással úsz­káltak egy-egy félig bomlott ház környékén, míg a tyúkok csoportja kotkodácsolva fut­kosott, vagy gubbaszkodva ült meg a gerendái­kon. Sok helyütt lovakat, ökröket lehetett látni a vizben vergődni, vagy kimerülve, fázva áll­dogálni a »csak« nyakig érő árban. Némely bedőlt ház vagy uszó szalmakazal fölött a galamboknak egész fehér felhője keringett.« Naturalisztikus képecske ez is: »Rom rom felett, s közte a mocskos, hulladékos, bű­zös viz mindenfelé. A kerti fák gallyai össjk­zuzva, törve a hozzájuk csapkodott bútorok­tól, kerítések, ajtók, ablakszárnyak töredé­keitől.^ A Mihályi-utcában, (a gázgyár felé,) egy polgár még a viz bejövetele előtt két fa között kifeszített három kötelet és arra föltett egy ágyat, szalmazsákkal és ágyneművel. Ez a levegőben függő ágy rgy kis család tanyája lett negyvennyolc órára. Amikor mindent viz borított, kiderült, hogy piókuson a spódium-gyár feküdt legmagasab­ban, a Budai országúton. A gyár vaskéménye azonban nem birta ki a vizet: félrebillent és senki sem merte megközelíteni, mert min­den percben lezuhanhatott. A Deszkás-temető ís viz alatt volt; Dugonics András síremlékét azonban fel lehetett is­merni: a márvány oszlop hegye kilátszott a vízből s egy uszó koszorú fennakadt rajta. »Egy összeomlott romhalmazon egy nagy kőkereszt feküdt: a több száz ölre eső temetői­ből sodorta ide a viz s itt lefektette. Jó helyre, — temető ez is és talán sírhalom is.« »Istenkísértés az, mily házakban laknak itt az emberek. A tető csikorog a szélben, minden pillanatban összedőlhet s maga alá temetr heti lakóit» — axfikMr^ŰS^tvm A világhírű меню szemelv- ts teherautók és a M. Ktr. fin. Vas-, Acél- és Gépgyftrafc által gyártott MeHenz teherautók, autóbuszok ее Különleges autúk *ш£гЫргЭДМв é« eladási hfeponQa: MERCEDES-BENZ AUTOMOBIL R.-T. Budapest, IV4 Váci веса 24. **ййййййййййййййййййййййййййййййй1 H.9 nak.« Ezek az emberek a padláson laktak, ь alattuk a ház vizben állott Érdekes és jellemző ez a kis apróság is, melyet egy képviselő jegyzett föl: »Egy inga­dozó tetőn megláttunk еду ember-alakot — Mit csinál itt, Borbolya uram? — Hát lakom!« Tőrs Kálmán képviselő irta meg, hogy egy összeroskadt ház padlásán ott maradt a ku­tya, hogy őrizze a házat és ami benne van. »Éppen a tulajosunké volt a ház, írja, és arab­kor az összeomlott há elé értünk, a gazda bekiáltott kétszer: »Vigyáz! Vigyáz!« És я Vigyáz elősompolygott, farkcsóválva nézel t gazdájára és mikor látta, hogy tovább eve­zünk, elkezdett vonítani. Messze elhangzói! lutánunk fájdalmas üvöltése. Azután vigyázott tovább.« A bútorok mentése legkönnyebb volt azok­nál a házaknál, amelyek nádfödelesek vol­tak: a nádtetők egyenesre kiterültek, mint a nyitott könyv, nem merültek a vizbe é*. nagy súlyt is elbírtak. Az első »tréfa«, amit e szomorú napon a sze­gediek csináltak, az volt hogy akiknek a báza elpusztult, azok a látogatók előtt csú­folták a belvárosiakat, hogy azok nem úsz­hattak, hanem csak »lábvizet vettek«, mi­után alig egy méter vagy másfél méter mély vizben álltak a házaik. Akinek a szeren­csétlensége nagyobb, az bizonyos fölénnyel tekint le arra, akinek a szerencsétlensége ki­sebb. E napnak, március 12-ikéuek történetéhez még hozzátartozik, hogy este fél hétkor Lu­kács kormánybiztos a következő távirati je­lentest küldte a miniszterelnöknek: Az élelmezés szakadatlanul folyik. A mentő jármüvek, miután Dorozsma községnek 35 csó­nakot keltett volt általadni, nem látszanak elég­ségeseknek. Nekem magamnak sem jutott ed­dig egy csónak kizárólagos rendelkezésemre, mert mindenekelőtt állónak tartom aa emberek meg­mentését Ma délután kilátásba helyezte a köz­lekedési miniszter több tűzoltónak csónakok kali idejövetelét; ha ezek megérkeznek, bety<>­í.ebben fogom rendemi a közszolgálatot. Hol­nap reggel egy csoport menekültet indítok útra gőzhajón Zentára. értekezletet tartottam Herrieh <c Вчгост urak. kai, a városmenti töltéseknek kereszttlvigatáM és az itteni vizszin-duzzadás sülyeeztése végett, abban állapodtunk meg, hogy az átmetszés ót üelyeo történjék, s az rögtön foganatoeittapsH Л ganie^orps főtisztje is beleegyezett Ma délután a katonák egy szegedi enbrt fogtak el gyujtogatási gyanú miatt; kihágás nines bejelentve. Éjszakára néhány katonát MM№ eaóaakokee több polgári egyén kíséretében cirkálni, mert több összeomlott házban minden vagyona benn maradt a tulajdonosiak ée én tartok a nagyobb mérvű. lopásoktól. 3'»

Next

/
Oldalképek
Tartalom