Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-01 / 74. szám

• SZEGED: Szerkesztőig: Somogyi uc; n 22. L em Telefon: J>-33. ^ KladóhtvnlBl, kOlc*Onk»nyvUr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. * Nyomda s Löw LIpól ucca 19. Telefon - 16-34. «»«»«>» Szerda, 1929 április 3 <•><•>» Uh V. évfolyam 75. szám MAKÓ: Szerkeaztötég és kiadóhivatal: l'rl ucca 6. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andr&ssy ucca 25. Telefon: 49. szám. m » « » « » « » « » ElOOzetésl ara Havonta 3-211 vldéKen és n MvArosban 3 « ». kUUtildön t>-40 pengő, egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap Z4 fillér Héjjas és — Tolsztoj A magyar legitimizmus utolsóelőtti meg­nyilatkozása az volt, amikor Károlyi József gróf hadat üzent a rothermcrei reviziónak. A nagy renonsz azzal izent hadat, hogy ol­csóbb lesz a kenyér a megnagyobbodott Ma­gyarországon. Inkább maradjon az ország mai csonkaságában, csak ne legyen olcsóbb a buza, — ezt hirdette, ezt "követelte a magyar legi­timizmus lequeitoi nagykövete. A magyar legitimizmus utolsó megnyilatko­zásaként a legitimisták napilapja húsvéti szá­mában arról ir érzékeny, meghatott hangú, mindkét nembeli ifjúság számára ajánlható riportot, hogy mint töltik napjaikat a»duló csaták után« Ostenburg, Héjjas, Prónay. A háború után évekig abból éltek a riporterek, hogy a talonba tett főhercegek mivel foglal­koznak. Ennek a riportkonjunkturának is vége lett egyszer. Most a kenyerét vesztő riporter azok után lohol, akiket a konszolidá1­ció tett a talonba. A lelkes izgalomtól vibráló újságcikk megszólaltatja Héjjas Ivánt is, aki »Tolsztojt olvas s a szegedi földmüvesszegény­ség ügyeivel foglalkozik«. Az áhítat térdeplőjén meztelenre vetkőz­tetett lélekkel leborulnak most a Háború és Béke, Karenin Anna, Az élő holttest apos­toli irója előtt. Tolsztoj emlékiratai Héjjas Iván éjjeli szekrényén, — nem, nemcsak a mi tollúnk gyönge, nincs ma magyar iró, aki ennek a kisérteties, lélekzetet elállító kont­rasztnak hangot tudna adni. Mi vonzhatja az igazságkeresésnek ehez a tragikus nagysá­gához. a tizenkilencedik század legnagyobb, leghivőbb és legkrisztusibb apostolához, az ex-kQlcsi megújhodás igazságaiban megrendítő, téveídéseiben is monumentális vallásalapitójá­hoz? Egypár megtört, csöndesre fogott és hal­ványra halkult szóval megkíséreljük a lehe­tetlent: megkíséreljük ennek okát adni. Alig van Tolsztojnak olyan munkája, ame­lyik nem az élet és halál értelmével foglal­koznék. Az élet értelme, ez talán érdek­telen, de a halál, a tömeghalál, a kínhalál értelme talán még vonzó lehet tíz eszten­dővel is Orgovány után. Tolsztoj elitélte a mai civilizációt és elitélte a civilizációnak fattyát, a mai kulturát. Tolsztoj megvetette a civilizációt, mert nem védik meg az em­ber életét s lehet a civilizációt megvetni azért is, mert túlságosan védi az életet. Emlékezünk Tolsztoj egyik legevangéliumibb elbeszélésére, aminek cime: »A keresztfái«. A rabló baltával támad rá az anyára s a fiu megöli anyja éle­tének védelmében a rablót. Tolsztoj elitéli a gyermeket, ölni még az anya védelmében sem szabad. Az evangélium tiltja a bosszút s Tolsztoj az evangélium erkölcsi felfogását akarja megvalósítani. Tolsztoj szerint inkább tétlenül kell nézni a gyilkosságot, mint meg­gyilkolni a gyilkost. Tétlenül nézni a mások legyilkolását, — ez is tolsztoji gondolat. Tét­lenül nézni, hogy hurcolnak ki gyanúsítottakat a vizsgálati fogságból, hogy ásatják meg velük a sírokat s azután hogy verik agyon az áldo­zatokat, — lehet, hogy Tolsztoj uj magyar hivei erre keresnek most igazolást s kísérte­teket üző vigasztalást. A bosszú evangéliumi tilalmától a modern jogrendszer amnesztiá­jáig vezet az ut s az evangéliumi tilalomnak k az amnesztiának ufcja találkozhatnak olykor e&y éjjeli szekrény márványlapján is. A muzsik a pusztába vonul el meghalni, ha T halálát közeledni érzi, elvonul az emberek szeme elől. Ennek a csöndes halálnak gon­dé megragadia Tolsztoj lelkét is, Tolsztoj is lépett az élni elfáradt muzsikok útjára, De hányan voltak a magyar muzsikok közül, akik érezhették haláluk közeledését s még sem akartak elvonulni a pusztába. Orgovány csöndes hely, néma puszta, madársemjárta táj, örömmel vonulhat el oda, aki olyan bölcs, hogy halála közeledését megérzi. S aki nem olyan bölcs, aki nem követője ennek a tolsztoji pusztába elvonulásnak, azon a magyar tolsz­tojiánusok segítettek. Ha nem akartak beállni a csöndes halál légiójába önkéntesnek, ki kell i őket hurcolni az orgoványi pusztába. Az ász­tápovi állomáson talán Tolsztoj is megásta volna a maga sirját, ha lett volna még erő elfáradt karjában. Tolsztoji gondolat: meg­ásni a sirt a befejezett életmunka után. Em­lékeznek Pierre-re a Háború és Békében? A halálra ítélt Pierre-rel is (aki szabadkőmüve« volt) megásatták sirját. De istenkáromlás nél­kül kerestetnek a példaadásban mentséget Or­govány amnesztiás hősei? Mit találhatnak ők a világirodalom leggr; idiózusabb regényé­ben? Szépséget, vigasztalást, csodálatos élet­sorsokat, »a jóságnak, egyszerűségnek csigaz­ságnak nagyságát?« Öh nem! A Háború és Békében nem találhatnak mást, csak a halálra itélttel megásatott sirt. Az orgoványi orgonán a tolsztoji halál himnuszát csak ördögi, vi­gyorgó blaszfémia torzíthatja el. Vissza a muzsikhoz. — ezt követelte Tolsztoj. S bugaci muzsik Francia Kiss Mihály is, akit a legitimisták lapia nem bántott meg az elhallgatással. Néha Különös muzsikát mu­zsikáltak abugaci muzsikok s talán nem tesz­nek jó szolgálatot azok sem, akik a feltár­ni adás ünnepén a legitimizmus kegyében ezek­re a melódiákra táncoltatják tollúkat. MMMMMMMMWMMMIM^^ «MMMMMMtMM^MMAMMMMMMMM * * Anglia és Olaszország közölt a legszívélyesebb baráti viszony áll fenn, állapította meg Mussolini és Chamberlain Az angol külügyminiszter és a Duce mindenben egyenlő véleményen vannak (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Milánóból jelentik: Firenze közelében egy villában kedden délelőtt találkozott Mussolini és Chamberlain angol külügyminiszter. Mussolini dél­előtt féltizenegykor érkezett Firenzébe, ahonnan a Santa Maria del Montiéi közelében fekvő Gioisa­villába ment, ahol Chamberlain a húsvéti ünne­peket töltötte. Körülbelül kétórai ott tartózkodás után hagyta el a villát Mussoliniés Monté Alba- j noba ment, ahol Nigra gróf kaírtöw^ji bankettet | adott Chamberlain tiszteletére. A találkozásról ki­adott hivatalos kommüniké szerint a tanácskozás során újból megállapítást nyert, hogy Anglia és Olaszország, valamint Mussolini és Chamberlain között a legszívélyesebb baráti jóviszony áll fenn. Mindketten megelégedéssel szegezték le. hogy a két államot érdeklő fonlosabb politikai kérdések­ben egyenlő véleményen vannak* I ' Hz angol fiíQpetlen munkáspárt a fegyverkezési tíiíélek, MacDonald és Anglia külpomffiafa ellen foglalt állást Egyiptom és India teljes függetlenségét követeli (Budapest! tudósítónk telefon jelen­tése.) Londonból jelentik: A független munkás­párt earlislei kongresszusán rendkívül élénk vita fejlődött ki az esetleges munkáspárti kormány jövő programját illetőleg. A kongresszus 161 szóval 125 ellenében határozati javaslatot fogadott el, amelyben kötelezi a független munkáspárti kép­viselőket, hogy ne szavazzon meg a parlamentben semmiféle fegyverkezési hitelt. Egy másik határo­zati javaslatban a kongresszus a konzervatív kor­mány külpolitikáját támadta. Reves kifakadások hangzottak el MaeDonald ellen is. A harmadik határozati javaslatban az esetleges munkáspárti kormány külpolitikai irányelvének az imperialista politika teljes feladását jelölte meg. Az uj kül­politikának elsősorban abban kell megnyivánulni, hogy Egyiptomnak és Indiának telies független­séget kell adni. A magyar kormány memorandumot küldött a Népszövetséghez a kisebbségi kérdésben A hármas bizottság Londonban tanulmányozza n kisebbségi kérdési CBudapesti tutiósitónk telefonjelentése.) Genfből jelentik: Kedden délután beérkezett a Népszövetség főtitkári hivatalához a magyar kormánynak a kisebbségi kérdésben készí­teti memoranduma. A napokban érkezik meg Lengyelország, a kisantant államok és Né­metország memoranduma is. A Népszövetség hármas kisebbségi bizottsága április 19. vagy 20-án ül össze Londonban, hogy áttanulmá­nyozza a beérkezett memorandumokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom