Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-10 / 58. szám

DfiLMAC'V fclajinlja, hogy az énekesnő Konstantinápolyból való visszatértében Szegeden is elénekelné a szép és démoni spanyol cigánylány szerepét.,« Hogy mondjunk pletykát is — minden jő, ha a vége jő —, a városházán nagy szanálási ckciö van folyamatban. Az édes szőke és aranytalentumu művésznő kérte a szanálási akció megindítását, »»»KS7.AG m 11129 március 1U. mert alig 700 pengős gázsijából lehetetlen fedezni a premierenként! 2000 pengős crepp de ehinc cs creppe georgette számlák tömkellegét... A tárgyalások folyamatban vannak.. Hódoló kóscsókkal búcsúzom kcducs Tavasz kisasszony! (vér.) Szeged halála és feltamaddsa Irla: dr. Szabó László XXI. Pillich Kálmán négu nappal meghosszabbította Szeged eletet 20 forint htfitseggei Március 8-án, szombaton reggel a Napló a kővetkező balsejtelmü sorokat közölte: Az alföldi vasuttöltés védképességéhez részünkről nem nagy bizalmat kötünk. Mert ha sikerül Is Itt kellőleg felmagasítani a töltést idejekorán, még akkor sem lehet nagy bizalmat helyezni benne, mert nz ily friss, meg n«m ülepedett nyúlgát könnyen átázik s a vizűyotná3nak enged. Er csakhamar be is kövolkezett, — a védelem vezetői azonban nem igen hitték, hogy l>e fog következni. A legnagyobb erővel folyt a munka s a viz nem is terjedhetett másfelé, mint nyugat felé. Mikor hajnalban az expressz vonat Szegedről elindult Dorozsma és Szatymaz közölt már viz borította a síneket. Az expressz még átment a vízen, dc a délelőtti órákban az Osztrák Államvasút Társaság forgalmi főnöksége már kiakasztotta a következő hirdetményt: »A Szeged—Szalymaz közti árviz következtében mai napon ezen vonalon át az összes forgalom beszüntctlelett.n Szép lassan ment a viz Dorozsma felé, hol egy méter magas nyúlgátakat húztak eléje és eközben folyton harangoztak, ugy, ahogyan vihar közeledtekor a jégeső ellen szokás. A dorozsmai vasúti állomás mögött délfelé is elindult a viz, amire Pillich Kálmán ügyvéd, a védekezés egyik legpraktikusabb érzékű vezetője annyira számított, hogy a belvárosi temető közelében az alföldi vasútnak azt az átvágását, melyen a pesti vonatok jártak, erő. sen betömette s e?#el a viz beőzönlését megakadályozta. A városházán nagy volt a nyugtalanság,, Lukács György kormánybiztos ki akar függesztetni ogy proklamációt, mely Szeged népében nem valami lelkes hangulatot keltett volna. Taschler főkapitány kérésére a kormánybiztos el is állott a plakát kifüggesztésétől; a már kész nyomtatványból azonban egy példány a város egyik képviselőjének, üakay Nándornak a kezébe került, aki az árviz után a plakátot felolvasta a képviselőházban. így vált azután köztudomásúvá, hogy Lukács György Szeged népét a kővetkező szeretetteljes szavakkal akarta mimkára serkenteni: Rögtön vonuljon kl a lakosság az alföldfiumei töltésekhez, melyek ha meg nem védetnek elvész a váfos, elvész a szegedi nép becsülete és utálattal fog elfordulni az ország azon várostól, mely köiönyössige miatt salát sorsál megérdemelte. Az a hir, hogy a rókusi pályaudvaron tul u vásártér és az Aklok már viz alatt vannak, nem riadalmat, hanem némi megnyugvást kellett: arra számítottak, hogy a viz a Maty-ér medrén át most már szépen visszafolyik a Tiszába. Az alfildi vasút vonalán öt-hatezer ember dolgozott, — ennek majdnem fele katonai Reggel négykor riadó volt s a mindenfelől Szegedre koncentrált csapatok kivonultak dolgozni. Sok utász és Staindl főhadnagy vezetése alatt a 13. műszaki század . is részt vett n töltés megerősítésében. Szabadkáról Malachovvszky Máté tanácsnok veretése alatt délelőtt 11 órakor 4Ü3 munkásérkezett. Délután ncfiy órakor a viz elérte az alföldi vasút töltésének koronáját, — de ekkorra már készen volt a töltés tetején a másfél méter magas uj nyúlgát s igy este hatkor a felfogadott munkásnép a rókusi pályaudvarra sereglett, hogy felvegye a két forintnyi napszámot. (A magas munkabért meg aznap ki kellett fizetni!) A pályaudvarra mentek a munka polgári vezclői is; Nóvák József, Pillich Kálmán, Rósa Kálmán törvényszéki bíró, Lövv Tivadar (aki már Pesten lakott, dc a vizveszedelem hírére haza sietett Szegedre) és Nyilassy Pál. Félhét tájon nagy riadalom támadt: a vasúti állomástól nem messze, a franciahegyi vasúti átjárónál a töltés tövében nagy lyuk támadhatott, mert erősen folyt a viz be, a város felé. Nóvák József erre felszólította a napibérükre váró munkásokat, hogy siessenek a veszedelem helyére és ha lehet, fogják el a vizet. Miután a munkások közül senki sem volt hajlandó indulni, Nóvák egy szakasz katonával körülfogott vagy száz munkást és elkezdte őket a vasúti állomáson át a töltés felé szorítani. Azonban az állomás zsúfolva vasúti kocsikkal, amelyek között alig lehetett mozogni s igy a közrefogott munkásokmajnem mind eltűntek, mire az állomásról kivergődtek. Pillich és társai azonban ötvenhatvan alsóvárosi embert valahogyan mégis kicsaltak a veszedelem helyére. A töltés tövében már nagy tó terült el, — a város felé eső oldalon! Hogy hol folyik be a viz, azt nem lehetett látni. Pillich Kálmán husz forintot ígért annak az embernek, aki a vízben álló töltés oldalán megtalálja a lyukat. Egy kubikos erre bement a már hónaljig érő vízbe s a lábával tapogatózva pár perc múlva már jelezte, hogy »megvan a lyukl* Földdel tömött zsákokat vittek a megjelölt helyre és rövidesen sikerült is betömni a lyukat. Egy óra alatt annyi földet hánytál a veszedelmes helyre, hogy a viz átszivárgásától többé már nem kellett tartani. Azonban mégis ott maradtak az emberek a töltésen, egész éjszaka, hogy vigyázzanak; Lövv Dóri, Nyilassy Pál és Rósa Kálmán kenyeret, szalonnát és bort vittek ki nekik, hogy el ne széledjenek. Ezen a napon más riadalom is volt a városban: a csatornák vize több helyen felfakadt s ebből sokan arra következtettek, hogy már a Tisza vize terül szét az utcákon. A torna-egylet tagjai nagy ügyességgel vezették le a duzzadó belvizeket s a vízvezeték gépházát a viz beözönlése ellen védett állapotba helyezték. A városban különben is bizonyos ideges nyugtalanságot lehetett tapasztalni. A közigazgatás — a rendőrség kivételével — már napok óta szünetelt. Március S-ikán a bíróságoknál már egy tárgyalást sem lehetett megtartani, mert se a beidézett felek közül, se az ügyvédek közül senki sem jelent meg. Marinkovich Mihály, a törvényszék elnöke távirati intézkedéseket kért az igazságügyminisztertől a moratorium s a vész tartamára való törvénykezési szünet ügyében. Miután már nagyon sokan elmenekültek a városból, sok ház üresen állott és sok idegen munkás és katona került a városba, a közbiztonság erdekeben célszerűnek mutatkozott a statárium kihirdetése, ami március 8-án meg is történt, ugy dobszőval, mint plakátok utján, át erre vonatkozó felhatalmazást már MIndennemíl uj es Ttasznált GfiÉut Él 1 legmagasabb árban vásárol , >,, Sz®sfiiii ágytól! és papiMfeivitefc EOSNEE Öö " Szeged. Peíöfi Sándor sugárul 12 . Teleion 14—«7. és Mérey ucca 6/c. — Teleion 8—17. j BiííWfllllllíít PeIy^et szállodák, intézetek, mö SÖJl f SIÍ'SraBj asszonyok és háztartások részér legolcsóbb árban szállítok. Régi használt ágytollak tltása és felújítása mérsékelt árban, [tiszpárnák tölti a legolcsóbban. 33 a Kedvező fizetési teltéti Telefonhívásra házhoz küld a március 4-iki minisztertanács megadta Lukács kormánybiztosnak. Azok közül, akik az árviz történetéről írtak, majdnem mindenki megdicséri Szeged népét amiatt, hogy, a statáriumot egyetlenegy esetben sem kellett alkalmazni. A nép tényleg nagyon szépen viselkedett, de egy slaláriális ítélet mégis volt: Koczó Jánost az alsótanyákról halálra Ítélték és felakasztották, mert bosszúból felgyújtotta az ipának a tanyáját. Ez az ügy azonban semmi összefüggésben sem volt az árvízzel. Lukács kormánybiztos a szombati nap folyamán uj kiáltványt fogalmazott, amelyben ezeket irja: A katonaság Szeged város életének és vagyoninak az árviz elleni védelmibben éjjel-nappal dolgozik. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy • szakadatlan munkában kifáradt katonák pél. daja után induljanak a város azon lakosai kik eddig téüenül nézték a közeledő veszélyt. Szeged város polgársága, mely a közelmúltban okos és kitartó viselete által hirt és dicsőséget szerzett magának, azon ponton áU, hogy jő hírnevével együtt saját városát is elvcszitsa Az árvízveszély nagy, de a város kétségtelenül megmenthető, ha minden polgár teljesíti városai és családja iránti kötelességét Én tehát Szeged város becsülete és a város megmentése érdekében rendelem és parancsolom, hogy minden munkabíró polgár vonuljoa ki az alföld—fiumei vaspályán levő tóltések^védclmére és erősítésére. Istenre kérem, vessen számot magával min. den polgár és ne hozzon azon kényszerűségbe, hogy crShalalommal kelljen kény szerilenem a' szegedi magyart városának és családjának védelmez cséré. Ezt a plakátot vasárnap reggel kifüggesztették a városban, — de már v asárnap reggel alkalmazni kellett a kiáltványban emiitett »erőhatalmat.« Az történt ugyanis, hogy alig néhány ember ment ki a töltésre, de nem a nép közönye miatt, hanem azért, mert az utca-kapitányok egyszerűen elfelejtették értesíteni azokat az utcákat, melyeknek népére ezen a napon sor került. A kormánybiztos rendeletére a katonaság az utcákon szedte össze a szükséges munkaerőt, sőt sok helyen a katonaság még a házakba is Benyomult munkaerőt rekvirálni. Tavaszi cosiiimfeií, katoátját, öltönyét, rufiáii tisztíttassa, lesiesse Glockner J. és fiánál Ipartelep: Iskola n. 27. Fogadalmi templommal szemben. Fiőkvftllalal: Fekelesas u. 17. Soós mellett. Elsőrangú munka. Olcsó árak. 6¡S ¿f Sii'á¡ft'' V > jfc&í&jsá KOszaneinyuvamtAs. Mindazon kedves rokonunknak, j¿barátunknak és ismorösünknek, valamint egyesületeknek, kik felejthetetlen drága Fiamnak, Férjemnek, Edosapámnak 763 1ír. Vöneki Antalnak elhunyta alkalmával részvétükkel és megjelenésükkel mérhototlen fájdalmunkat enyhíteni óhajtották, ezúton njcraduiik hálás köszönetet. A gyászoló csatáit.