Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-09 / 57. szám

1020 márciius 9. WJ.MACVa-' Kedden délután árviz~diszközgy!ílést larí a törvényhatósági bizottság Komplikációk a színházi díszelőadás körül — négy nappal az évforduló előli (A Dél magyaron rág munkatársától.') Szeged város hatósága az árviz 50. évfordulóját — mint ismeretes — igen szerény keretek és külsőségek között kivánja megünnepelni. A polgármester az ünnepélyre mindössze négy idegent hivott meg, a város három országgyűlési képviselőjét és gróf Teleki Pált, mint a város barátját. Felkérte az összes felekezetek papjait, hogy az árviz évfordulóján tartsanak istentiszteleteket és azok keretében emlékezzenek meg a szörnyű katasztrófáról. A hivatalos emlékmise természetesen a fogadalmi templomban lesz, ahol a misét Glattfelder Gyula megyéspüspök szolgáltatja. Dr. Aigner Károly főispán a tanács kérésére kedden délután négy órára a város törvényhatósági bizottságát rendkívüli díszközgyűlésre hivta össze. A díszközgyűlésen beszédei mond dr. Somogyi Szilveszter polgármester, aki a rekonstrukció ötven évének eredményeit ismerteti és dr. Gaál Endre ny. kulturtanácsnok, aki árvizi emlékeiről tart előadást. Délután diszülést tart a Dugonics-Társaság is. A díszülés programját már ismertettük. Este a színházban lesz díszelőadás, amelynek programja körül érdekes bonyodalmak keletkeztek. Az előkészítő bizottság abban állapodott meg, hogy a szinházi díszelőadás keretében a színtársulat Jókai Mór Az aj földrsar eimü dramatizált regényét mutatja be, még pedig azért ezt, mert árvíz-jelenet is van benne. Az előadás előtt a társulat egyik férfitagja néhai Szabados János költő-tanácsnok Tisza cimü költeményét szavalja el. A színtársulat az előkészítő bizottság határozata értelmében kezdte meg a keddi díszelőadás előkészítését. Az uj földesúr jeleneteit próbálták, tanulták délelőltönkint a próbaszinpadokon és csütörtökig el is készültek teljesen a darabbal. Csütörtökön azután váratlanul felborult a program. A polgármester magához kérette Tarnay Ernő színigazgatót és közölte vele, hogy nem helyesli ebből az alkalomból Az uj földesúr előadását, még pedig azért nem, mert a darab meglehetősen komoly témájú. Maga az emlékünnepély is komoly lesz és a közönség este már valami könnyebb szórakozásra vágyik. Hosszas tárgyalások után a polgármester abban állapodott meg a színigazgatóval, hogy Szabados János költeménye helyett Herezeg Ferencnek a fogadalmi templom felavatására irt és most megfelelőképen átirt prológusát szavalja el Főidényi László. A színtársulat ezután bemutatja Kaesóh Pongrác daljátékának első felvonását, Zilahy Lajos Szibériájának első felvonását és az Aida második felvonását. Tarnay Ernő ugyanis már nem vállalkozott arra, hogy három szegedi szerzőtől való egyfelvonásos előadását készítse elő, mivel kifogyott az időből, bár ez a megoldás lett volna a legmegfelelőbb. Mindeneseire igen súlyos hiba volt, hogy a polgármester most, négy nappal az évforduló előtt határozta el a műsor megváltoztatását, amikor legalább két hónap állt az előkészítés rendelkezésére. A színházi díszelőadás közönsége így, ha érdekes egyveleget is kap, de nem kap semmit S:e| gedből. k Pal6gyi-féle színházi, díszletek ügyében 12ÓÓ pengős port veszteti a város (A Délmagyarország munkatársától.A szegedi törvényszék We/ss-tanácsa előtt néhány nappal ezelőtt Szeged város ismét mint pőrvesztes szerepelt. A pórt Faragó ödönné, Faragó ödön volt színigazgató nővére indította a város ellen és 1200 pengő költségének megfizetését követelte. A pör előzményei 1926 áprilisába nyúlnak vissza, amikor Faragó ödön színigazgató Palágyi Lajos díszleteit megvásárolta. Palágyi díszletei ekkor Újpesten voltak elhelyezve. A díszleteket Faragó megbízásából nővére, Faragó ödönné hozta rendbe és szállította le Szegedre. Faraqónénak 1200 pengőjébe került e szívesség, de akkor még ugy volt, hogy Faragó ödön nemcsak egy évig marad színigazgató. 1927-ben azonban a színház házi kezelésbe került. A szinháztulajdonos város ekkor elhatározta, hogy Faragótól megveszi a Palágyiféle díszleteket és a tárgyaiások során arra is kötelezte magát, Iiogy a vétel perfektuálása esetén Faragónénak is megfizeti 1200 pengő kiadását. A Palágyi-féle díszletek megvásárlásának azonban különböző akadályai voltak. Kiderült, hogy az Angol-Magyar Bank szegedi fiókjának a díszletekre zálogjoga van. A város a bankot kielégítette, majd Faragó ödönnel megkötötte az üzletet. A Faragór.ó-féle követelést azonban nem akarta akceptálni, amire Faragóné pört inditott. A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson kihal'galták Fodor Jenő polgármesterhelyettest, majd felolvasták a budapesti járásbíróság által kihallgatott Palággi Lajos és Faragó ödön vallomásait, aminek alapján a törv'nyszék Faragó Ödönné követelését jogosnak találta és a várost a kért 1200 pengő megfizetésére kötelezte. ím szepedi vállaücozi liusz százalékkal olcsóbb aiitótaxaméríSket ajánlott, a tanács mégis egy debreceni cégnek adott megbízást Érdekes események a szegedi bérautók taxamérője körül (A Délmagyarország munkatársától.) Nemrégen foglalkozott azzal a bonyodalommal a Délmagyarország, amely a szegedi bérautók taxamérőórákkal való ellátása körül keletkezett A rendőrség ugyanis egyre sürgetőbben követelte, hogy a bérautófuvarosok szereltessék föl autóikra ezeket a taxamérőket, mert taxaóra nélküli autók nem állhatnak ki a standra és ezek csak a garázsból rendelhetők meg. A bérautófuvai osok azonban a legjobb akaral mellett sem teljesíthették a rendőrség szabályrendeletekre alapított kívánságát, m.vel a taxaórák valósággal eltűntek u piacról. A .Magyarországon lévő készletet ugyanis teljes egészéhen Iefofilalta Budapest •''hol többszáz ui laxira adlak ki engedélyt A szegedi bérautófuvarosok most azt kérték, hogy a taxaméter kölcsönszerződések megkötésénél a hatóság nyújtson nekik támogatást, mert a velük szerződésben lévő vállalat az eddigi feltételek lényeges megnehezítésével hajlandó csak a szerződéseket meghosszabbítani. A tanács dr. Pálfy Józsel tanácsnokot bízta meg a kérdés letárgyalásával. Pálfy tanácsnok érintkezésbe lépett a bérautófuvarosok egyesületével és megállapította, hogy a hatóság beavatkozása nél" kül a szegedi taxisok nagyrésze tényleg taxamérő nélkül maradna és az autók közterületre nem állhatnának ki. A batósáiü beavatkozás tehát a A fövő hél eseménye Hosztv fiu esete a Tóti! Marival csütörtöktől ünnepi előadások keretében a Be'városi Moziban közforgalom folytonosságának biztosítása érdekében is indokolt Pálfy Józse ftanácsnok ajánlatokat kért az összes magyarországi taxaóra-vállalatoktól. A beérkezett ajánlatokat, amelyek között Kéry Béla szegedi bérautófuvarozó ajánlata is szerepelt, Pálfy tanácsnok egy vegyes bizottsággal tárgyaltatta le. A bizottságban képviseletet kapott a bérautósok érdekeltsége, a kereskedelmi és iparkamara és az I. fokú iparhatóság. A bizottság megállapította, hogy az ajánlatok között csak kettő van olyan, amely alkalmas a további tárgyalásokra, nevezetesen Kéry Béla szegedi vállalkozó és a Debreceni Autóforgalmi Részvénytársaság ajánlata. Kéry Béla a taxaórák mindenkori budapesti bérénél 20 százalékkal kevesebb bért kért am! jelenleg kilenc pengő havi bérnek felel meg. Kéri ezenkívül a várostól öt évig tartó monopóliumot is, ami azt jelentette volna, hogy a város őt éven belül nem adhat engedélyt más gyártmányú taxaméterek használatára A Debreceni Autóforgalmi Részvénytársaság ajánlatában súlyosabb feltételek szerepeltek. A debreceni vállalat 12 pengő havi bér engedélyezését kérte, de az öt évi monopóliumhoz szintén ragaszkodott. Abban mindkét ajánlattevő ajánlata megegyezett, hogy külföldön gyártott taxamérőkkel kívánta ellátni a szegedi bérautősokat, a debreceni vállalat egy német gyár taxaméterjeivel, a szegedi cég viszont egy francia gyár képviseletét vállalta volna el. Mindenki azt találta volna természetesnek, ha a város tanácsa az olcsóbb, az előngösebb szegedi ajánlatot fogadja el. Azonban nem ez tőrtént. zt tanács a debreceni vállalatnak adta oda a pálmát még pedig azzal az Indokolással, hogy a szegedi autófuvarozók letárgyalták a két ajánlatot és a nagy többség a debreceni vállalat ajánlata mellett foglalt állást pedig ez az ajánlat husz százalékkal nagyobb terhet ró a szegedi bé^utófuvarosokra. Az érthetetlennek látszó állásfoglalás hátterében a konkurrenciától való félelem húzódik meg. A szegedi bérautósok attól féltek, hogy Kéry Béla, aki szintén bérautófuvarozó, igen megerősödik ezzel az uj vállalattal. Ezért vállalták inkább el a súlyosabb terheket jelentő debreceni ajánlatot És a tanács határozatával honorálta ezt az álláspontot A Délmagyarország munkatársa kérdést Intézett ebben az ügyben dr. Pálfy József tanácsnokhoz, aki a következőképen indokolta meg a tanács határozatát: — A bérautófuvarosok szinte egyhangúlag Kéry Béla ajánlatának elvetése és a debreceni ajánlat elfogadása mellett foglaltak állást. Ez volt a határozat egyik indoka. A másik pedig az, hogy n debreceni vállalat a taxamérők azonnali leszállítására kötelezte magát viszont Kéry Béla csak néhány hét múlva szállíthatta volna le ezeket a taxaórákat. Akárhogyan is történi, annyi bizonyos, hogy a tanács ezzel a határozatával nem szolgálta a szegedi ipar, a 'szegedi vállalkozás érdekeit. Tífusz-, vörheny- és spanyoljárvány Bukarestben Bukavest, március 8. A városban egyszerre három veszedelmes járvány ütötte fel a fejét. Az egyik a kiütéses tífusz, mely a beállott száraz idő dacára is elég vehemensen terjed. Naponta 3—4 megbetegedés fordul elő. Rendkívül elterjedt a vörheny járvány, amelyben tegnap 27-en betegedtek meg. A spanyoljárvány méretei szintén állandó növekedést mutatnak. Az egészségügyminiszter tegnap értekezletet hivott össze, hogy a védekezésről intézkedhessenek. -TZAlf^ ^ _ RUM LIKŐR KONYAK