Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-08 / 56. szám

SZEGED: SrcrkesitősÉg: Somogyi ucea 22. Lem Telelőn: 13-33. ' Klndóhlv«t«l, kOlcsOnkOnyvtai 6« (egylroda i Aradi ucca 9. Teleion? 300 ^ Nyomda > Löw tipAl ucea ta. Telefon • ÍO 34. «»«•«• Péntek, 1929 március 8 V. évfolyam 34. szím MAKÓ: SzerkpsztAtég éJ kiadóhivatal i Url ucca 6. Telefon: 131- izAm.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkeutfitég ét kiadóhivatal: Andr&uy ucca 23. Telefon: 49 »tóm «» « » <a » «» « Előfizetési ara havonta 3-2U vidékei ft® a №varo«ban 3 o KUlfUldOn 0-40 pene >. Eflye» »*4m ló. vníftr. Ünnepnap «4 ilHér Chamberlain ur, törölje meg a monoklijai! A már megindult angol választási küzdel­mek előcsatározásában használta ezeket a sza­vakat Lloyd George, a brit közéletnek ez a párt nélkül is egész pártot jelentő kivételes vezérlő egyénisége. Ritka élességgel ment neki annak a konzervatív politikának, amely a konzervativizmust nem szorítja a szigetország területére és a belső viszonyokra, hanem böl­csesége abban merül ki, hogy a kontinentális szövetségesek és volt fegyvertársak kedvéért megrögzíteni igyekszik a párisi külvárosi bé­kék által teremtett állapotokat Európa száraz­földjén. Kifelé ennek a politikának a szikár külügy­miniszter a reprezentánsa, akinek monoklija lugy nő bele a történelembe, mint Bismarck három hajaszála, vagy Ferenc József szakálla. Monokli nélkül az angol külügyminisztert már elképzelni sem lehet. Bizonyára azért van szüksége rá, hogy jobban lásson és a jobb meglátás révén tisztább ítéletet tudjon al­kotni a dolgokról, melyeknek intézését a vég­zet a kezébe fektette. És most előáll a párt nélküli-vezér, akinek súlyát nem a hatalmi gépezet és nerh a mögötte ülő képviselők so­kasága, hanem csak saját impetuozus egyéni­sége adja meg és felszólítja Chamberlaint, a brit világbirodalom primheg^üsét, hogy törölje meg a monokliját. Törölje meg a mo­nokliját, hogy tisztábban lásson. Abból ugyan­is, ami a világpolitikában történt az utolsó esztendők alatt, Lloyd George azt a következte­tést vonja le, hogy Chamberlain nem látott tisztán. Ebben pedig csakis a monokli lehet a hibás. A walesi választók előtt tartott beszédében Lloyd George felsorolta a jelenségeket, ame­lyek erre a következtetésre vezették, sőt a következtetéseket megerősítette még azoknak a körülményeknek az ismertetésével is, me­lyek tisztánlátást követelnek meg a brit bi­rodalom külügyminiszterétől. Ha a külügy­miniszternek homályos a monoklija, akkor nem láthatja meg, hogy Európa keletén egy­általán nem megnyugtatók az. állapotok. Ha pedig ezt nem látja meg és nem vesz tudo­mást azokról az erőkről, amelyek a végleges­nek tervezett, de véglegesítésre egyáltalán nem alkalmas párisi világrendezésnek a fel­bontására törekszenek, akkor az angol poli­tika idegen érdekeknek a járszalagjára kerül. Már pedig Angolország nem provinciája egyik kontinentális hatalomnak vagy érdekcsoport­nak sem és az angol politika csakis a maga jól felfogott érdekeinek az útját járhatja. Elmultak már régen azok az idők, mikor Angolország megelégedhetett a splendid iso­lation, a ragyogó elszigeteltség állapotávaL A világgazdaságnak ezer meg ezer érdekszála megannyi érzékeny ideg módjára rezegteti meg a legkülönbözőbb országok gazdasági, társadalmi és politikai viszonyait. Ha a chicagói tőzsdén emelkedik a gabona ára, megdrágul az angol munkás megélhetése. Ha Szovjet-Oroszország bezárja kapuit a brit be­vitel előtt, az angol szénbányász és vasmunkás válik munkanélkülivé. Ha Európa keletén bi­zonytalanok a politikai viszonyok, megromla­nak az angol tőke kereseti lehetőségei és nyug­talanságra van okuk ugy Lloyd George, mint Chamberlain^ választólnak. Ezért követeli Lloyd George olyan sürgetően, hogy Chamber­lain törölje meg a monokliját. A megtisztított monoklin átvillanó tekintet­nek pedig ide kell szőseződni Európának arra a csücskére^ ahol a lecsökkentett Magyarország küzködik léte előfeltételeinek megteremtéséért, a mozgás szabadságáért és több levegőért Ez az a csücsök, amelytol Lloyd George a világ békéjét és az angol választók nyugalmát félti. Itt van felhalmozva az a gyújtóanyag, amelyet nem elhordani, hanem feltornyosi­tani igyekeztek a békék szerzői, akiknek poli­tikai bölcseségét a híres svéd kancellár ne­vének első két betűjével lehet a legtalálóbban jellemezni. Nekünk kevés vigasztalás, de annál nagyobb igazolás, hogy ma ugyanaz a Lloyd George áll a fennálló világrend éles kritizálóinak sorába, aki maga is olt volt a big four, a hatalmas négy között, akik parafálták azokat a szerző­désnek nevezett diktátumokat, melyeknek su­lyát nyögi ma egész Európa. A fontos ab­ban, amit mond, az, hogy 8 ma az angol érdekek szemüvegén keresztül látja tartha­tatlannak a viszonyokat. Mert eggyel tisztá­ban kell lennünk. Mindaz, amit mi eddig a saját speciális szempontjaink szerint, közjogi alapon, ezeréves hagyományokra valö hivat­kozással elmondottunk a trianoni béke tart­hatatlanságáról, idegen volt a külföldi, de főleg az egocentrikusan beidegezett ango1 gon­dolkodás számára. Amig csak rólunk volt sző, esetleg számíthattunk 4 an rokonszenvre, aminő megnyilatkozott a znhn":,S'í''harc ulán Kossuth iránt, de nem remélhettük pozitív, eredmények elérését De ha megszólalnak az angol közéletnek vezető egyéniségei és azt mondják, hogy angol érdekek vannak oes c­delemben, ha Anglia továbbra is másokkal vezetteti magát kontinentá'is po'i'ákájában, ak­kor hihetjük egy nagy' horderejű változás derengését Ezért lesz a most meginduló angol válás-;, tási mozgalomnak nagy jelentősége a maj» ar politika szempontjából is. A meginduló vá­lasztási harc két egymással szorosan össze­függő kérdésnek a jegyében fog lefolyni. Az egyik a munkanélküliség és a vele kapcsolatos szociális problémák, a másik ped g Angliq nemzetkőzi politikájának őrientáh'idása vagy a nyugtalanság stabilizálása, vagy pedig st tartós béke alapjainak lerakása irányában. És akármilyen lesz is a választási harcnak az eredménye, nem lesz angol államférfiú, aki ennek a két kérdésnek nyomása alól kJ tudja vonni magát Anglia ugyanis sajátságos ország, melyncti viszonyai nem egy vonatkozásban lényegesen eltérnek a mi állapotainktól. Nálunk felülről; a kormány csinálja a közvéleményt, ott alul­ról, a közvélemény teremti a kormányokat Mest folyik a harc egy olyan közvéleménynek a megteremtéséért, amely uj atmoszférát akan teremteni egész Európában. A magyar jövő ezen a ponton lesz függvénye a walesi vá­lasztók előtt tartott bestédnek, Chamberlain monoklija pedig igy vonul be a magyar po­litika ténvezőinek sorába. A mexikói kormánycsapatok Veracruznál döntő győzelmet arattak a lázadók felelt Callez főparancsnok szerint a lázadás vége (elé közeledik Mexikó City, március 7. A kormány a késő éjszakai órákban jelentést adott ki, amely­ben beismeri, hogy a forradalom egyre na­gyobb arányokat öli és tegnap az északi tar­tományokban további tízezer reguláris katona csatlakozott a lázadókhoz. A forradalmárok tegnap este Guagmas sonorai kikötővárost is megszállották, úgyhogy a felkelés most már a kaliforniai öböltől a mexikói öbölig terjed. Durango kormányzója csapatok élén elin­dult Zacatecas felé, amely az el pazo-mexikői fővonal mentén fekszik, Mexikó Citytől alig 600 kilométerre északnyugatra. A felke'őkhöz egyre nagyobb számban csatlakoznak az in­diánok is. Sinaloa tartományban hatezer gacqui-indián harcol a felkelők oldalán. Védik az Egyesüli Államok halárát Washington, március 7. A hadügyminiszté­rium parancsot adott Lassiler tábornoknak, hogy vonuljon fel hadseregével a mexikói ha­tárra és s-.állja meg a határon átvezető utakat, mert félő, hogy a mexikói felkelők a kormány­csapatok üldözése elől amerikai területen ke­resnek menedéket Az amerikai csapatok min­den lázadót ie fognak fegyverezni, aki átlépi a határt. Escobar főparancsnok menekül Mexikó, mári ^s 7. A kormány közli, hogy «¡o- atai IgtEscobar tábornokot a fel­, A kelők főparancsnokát Coahjdla állaasSan '¿«j a tábornok meneküL Döníő győzelem Veracruz előtt London, március 7. A Britisch United Press jelenti, hogy a mexikói kormánycsapatok ma hajnalban döntő győzelmet arattak a lázadód fölött Veracruz előtt Több, mint húszon négyj óráig tartott a véres és elkeseredett csataj amely azzal végződölt, hogy a felkelők vissza­vonultak és sietve menekültek Veracruzbót A kormány_ csapatai reggel bevonultál; a vá-! rosba. (Budapesti tudósítónk telefon jelentése."} Newyorkből jelentik: Callez volt elnök, a fel­kelők ellen küldött csapatok főparancsnoka ugy nyilatkozott hogy a kormánycsapatok ál­tal elért döntő sikerek következtében a láza* dás vége felé közeledik. Veracruz körűi a kor­mány teljes győzelmet aratott. A lázadók el­menekültek a városból, katonáik pedig fegy­verszünetet kértek. Veracruzért a harc egy] napig tartott és a véres harcokban igen sokan elestek. London, március 7. Mexikóból jelentik: A' kormány kijelentése szerint a felkelők minde­nütt vereséget szenvedtek és soraikban pánik tőrt ki. Orizaba, Cordoba és Jalapa város is-! mét a szövetséges csapatok kezére került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom