Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-05 / 53. szám

!>£» IW * r.V i Afi 192a március 5. Ma U«5&o@U öasxaúHoa GERL" szerdán és csülSrISkftn Klfjyó 'PaiiRáhól Nevető esték belül huszonötezer holdon termelnek kukoricát Ezenkivül szám'tmí lehet a Pallavícini-uradalom­ban termelt ':oricaszár.',^\ cgyrészérc vala­mint a többi ' örnyékbcli uradalmakra, "bbek között a mez/ egyesi állam, uradalomra is tehát nem probtem- t'kus, hogy a g ár be tadja szerezni a papír gyártáshoz szükséges kukoríeaszármennyi­séget. Pálíy tanácsnok javaslatára elhatározta a tanács, hogv ezeket az adatokat közli a Schiffer és Grün­wald céggel és közli azt is, hogy a város minden rendelkezésére álló eszközzel elősegíti a gyár­táshoz szükséges nyersanyag összegyűjtését, szűk­ség esetén megfelelő propagandát szervez a sze­gedi gazdák között és gyűjtőhelyeket állit fel. Válfy tanácsnok elmondotta még, hogy a vál­lalat a kukoricaszárért a cukorrépa mindenkori árát fizeti meg a gazdáknak, ami azt jelenti, hogy a szár értékesítése holdankint körülbelül másfél mázsa bnza értékével növeli a föld hozadékát. A szegedi gazdák körében a kukoricaszár értékesítésével kapcsolatban erős konzervativiz­must tapasztalt Pálfy tanácsnok. A gazdák arra hivatkoznak, hogy a kukoricaszárat eddig takar­mányi célokra használták fel, a kórójával pedig fűtöttek. Éppen ezért valószínű, hogy kezdetben a gyár csak nehézségekkel gyüjtlicti majd össze a nyersanyagkvantumot, de később, amikor fel­ismerik majd a szár értékesítéséből remélhető előnyöket, ezeket minden bizonnyal kí is fogják használni annál is inkább, m;rt a gyár a kukorica­szárnak azt a részét, cm?ly takarmánycélokra szolgál, nem használhatja, csupán a meztelen szár­ra van szüksége. Egy katasztrális hold kukorica­föld kóró terméséért a mai cukorrépaárak mel­lett körülbelül ötven-hatvan vengSt kaphatnak a gazdák. A budapesti vállalat egyébként ötszázezer dollárt kíván befektetni a papírgyárba és az építkezést kedvező feltételek esetén már most, tavasszal meg­kezdené, a gyár üzembehelyezése alkalmával pe­dig azonnal körülbelül száz munkást foglalkoz­tatna. A gyár a kukoricaszái-kvantum garantálásán kí­vül a Tisza partján ötven katasztrális hold föld ingyen való átengedését is kéri. A tanács kimon­dotta, hogy ezt a feltételt is elfogadhatónak tartja és hogy értesiti a vállalatot erről a határozatáról azzal a kéréssel, hogy a lehető legrövidebb időn belül küldje le Szegedre megbizottait, a meg­felelő terület kiválasztása érdekében. A gyár nem kizárólag papírgyártással foglalkoz­na, hanem kiterjesztené üzemét a nátronlúg és klór gyártására, valamint cirokból való műtrágya gyártására is. Ezeknek a gyártásához a gyár nagy­mennyiségű nádat is felhasználna. A gyáralapitás jelentőségét a tanács abban látja, hogy a papír­gyár olyanfajta papirt gyártana, amelynek gyár­tásával magyar gyár nem foglaUr/>zik, igy első­sorban újságpapír gyártásával. Éhínség egy horvát faluiban Zágráb, március 4. A napokig tartó kemény idő­Járás és havazás miatt csak most lehetett meg­közelíteni a hegyek között elterülő községeket A nagy hó valósággal betemette Zavalja falut is, ahonnan most borzalmas eseményről érkozett je­lentés. A falut a hózivatarok teljesen elvágták a külvilágtól és igy élelmiszereket sem lehetett el­juttatni a nagy nyomorban szenvedő lakosság­nak. Amint megindult a vasúti forgalom, Zavaljc község elöljárósága értesítette a tartományi fő­ispáni hivatalt, hogy a község lakói közül sokan éhenhaltak. Ha idejében nem érkezik segítség, ak­kor az éhínség áldozatainak száma emelkedni fog. J A kiszállott bizottság megdöbbenve állapította meg, hogy a község lakói közül huszonötén éhenhaltak. A szerencsétlen emberek kétségbeesésükben faké­rcgrjcl próbáltál; enyhíteni éhségüket. öt liter vélelnél uj zöldes fehér a —'7fi SIU. rt szikra-siller á l'OO „ KliUnő minőség. VüronlciadAknali 'ermelöl Arak. 30 IllertOl vidéki azülilás. VWCE. K4Ivárün ucca 16. g magyarorszSg (egyfrodája. Telefon rá-Oö. IMRMONIA hengTerscnyrCDúeiA | TftDalal Szeged. — Igazgatósáé: I Ziínyi ucca 5. sz. Telefon: 12—38.1 Ma este 8 órakor Tiszában IBI. kamarazeneeslse. Jeggeh a Délmaguarország SegíjlrotSágában. Teleion: 306. Szegedre kísérlek a szentes! kereskedőt, akli a közjegyző cigarettáinak ellopásával gyamasiíaeak (A Délmagyarország munkatársától.) A Délma­gyarország beszámolt arról, hogy Szentesen né­hány nappal ezelőtt letartóztatták Luyossy Endre kereskedőt, akit azzal gyanúsítanak, hogy Csala Sándor szentesi közjegyzőnél sorozatos lopásokat követett el. Lugossy a nyomozás során tagadta a lopások elkövetését. Tudni sem akart a Csala közjegyzőnél eltűnt különleges cigarettákról, pén­zekről és okmánybélyegekről. A nyomozás azon­ban olyan bizonyítékokat szolgáltatott, hogy a szegedi ügyészség rendeletére letartóztatták és hétfő délelőtt az ügyészség fogházába kísérték át A letartóztatást nemcsak a nyomozás adatai, ha­nem amiatt is elrendelték, mert Lugossy nem magyar állampolgár, akinek tartózkodási enge­délye éppen most járt te. Két évvel ezelőtt a szentesi rendőrség az egész ország területéről ki­tiltotta Lugossyt és ezt a kitiltást a szegedi kerü­leti főkapitányság is jóváhagyta. Később a bel­ügyminiszter megváltoztatta a döntést és igy Lu­gossy ideiglenes tartózkodási engedélyt kapott, amely most a napokban járt le. fi tábla ötévi fegyházra enyhítette a pusztamérges; legényhíboru egyik résztvevőjének büntetését (A Délmagyarország munkatársától.") A mult év augusztus 28-án történt, hogy Puszta­mérgesen bál után Meszes Péter több társá­val ellenséges viszonyba került a halasi le­gényekkel. , A bál utáni hangulatban a két csoport megvárta egymást. Először szóharc keletkezett, majd elcsattant az első pofon. A legények egymásra rohantak és a dulakodás hevében Meszes Péter is több ütést kapott Azután előkerültek a bicskák is és az első bicskaszurás is Meszes Pétert érte, aki dühé­ben szintén előrántotta zsebkését és vaktában Gazdag Balázs halasi legéng felé szúrt. Gazdag Balázs életveszélyes sérülést szenvedett. A kés a sxtve burkát érte, néhány órai szenvedés után meghalt. Meszes Péter ellen szándékos emberölés el­men indult meg az eljárás. A szegedi törvény­szék Meszes Pétert büuösnek is mondotta kl és ÍO évi fegyházra itélte. Az itólet ellen be­nyújtott felebbezések folytán a tábla Kovács­tanácsa hétfőn délelőtt tárgyalta Meszes bűn­ügyét. Az iratok ismertetése után dr. Kersch Fe­renc védő siólalt fel. A tábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta és a vádlottat erős fel­indulásban elkövetett emberölésben mondotta ki bűnösnek és ezért öléui fegyházra ítélte. Az ítélet indokolásában kimondotta, hogy Meszes Pétert a viaskodások során több késszurás érte és igy ő efeletti elkeseredésében kapta elő zsebkését és követte el a bűncselekményt. Az itélet ellen benyújtott semmiségi panaszok folytán a bünügy végső fokon a Kurii. elá kerül. HiáKRongresssBUS Szegeden Bem-ünnepély a színházban (A Délmagyarország munkatársától.) A 1 Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Or­szágos Szövetségének kétnapos szegedi kong­resszusa vasárnap este fejeződött be. Szomba­ton egész napi tanácskozások voltak. Este a városháza közgyűlési termében díszülés volt, amelyen a szövetség országos elnökévé Acsay Lászlót választották meg. Vasárnap reggel a katolikus és protestáns diákszövetségek rendezésében a különböző val­lásfelekezetek templomaiban istentiszteleteket tartottak. A Szegedre megérkezett diákkikül­döltek délelőtt megtekintették a város neve­zetességeit, majd 11 órakor a színházban Bem tábornok emlékezetére nagysikerű matinét rendeztek. A matinén nagyszámú és diszes közönség jött össze. A műsor a katonazenekar lengyel himnuszával kezdődött, majd a katonazenekar eljátszotta a Rákóczi-nyitányt, a Polgári Da­lárda számai következtek. A szegedi egyetemi ifjúság nevében Varga Zsigmond üdvözölte a közönséget Hitvatko­zott a magyar egyetemi ifjúság nagy felada­taira és köszöntötte báró Balázs György tábor. szernagyot, az Országos Bem-bizottság elnökét Ezután báró Balázs György ismertette Bem tábornok érdemeit. Előadásában visszaemlé­kezett első szegedi látogatására, amely ötven évvel«'ezelőtt az árvízkor volt, amikor részt' vett az árvizmentési munkálataiban. Báró Ba­lázs táborszernagy ezután a tapasztalt katona szemével rajzolta meg a lengyel származású magyar tábornok portréját és azokat a tetteit, amelyekkel a magyar történelemben halhatat­lanságot biztosított magának. Kifejtette, hogy a magyar nemzetnek kötelessége a Bem-kul­tuszt pártolni és kívánatos lenne, ha Buda­pesten szobrot emelnének a szabadságharc hősének, A matiné végén vitéz Végh Kálmán Sajő Sándor versét szavalta el. A színtársulat tag­jai pedig Herczcg Ferenc a Költő ós a Halál cimü egyfelvonásosát adták elő. A nagysikerű matiné a katonazenekar Him­nuszával ért véget. Délután hat órakor a Szegedre érkezett diákkiküldötteket a MANSz látta teára, majd az éjjeli vonattal elutaztak Szegedről. BeliJ^.. osl Moa. mt an -TIN-T1N é, 8z Örültek hajója8 erdB csö,ö"ök a Korsóban fm.iTMM

Next

/
Oldalképek
Tartalom