Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-01 / 50. szám

VH> • , ML . iJiJ mdLÍCj.U£> A. Belekapcsolódott azonban a témába dr. Csonka Miklós adóügyi szenátor. •— A város nagyon sok pénzt elkölt — mondotta • - a szinészszerződésekkel szerződési illetek ci­méD, pedig a jelenlegi rendelkezések alapján eze­ket az összegeket megtakaríthatná. A megtakarí­tásnak az lenne a módja, ha a város nem kötne formális szerződést, hanem egyszerű tanácsi hatá" rozattal alkalmazná a színtársulat tagjait Ez a i tanácsi határozat pótolja a szerződést és illeték­mentes. A tanácsnak és a polgármesternek is az első pillanatban nagyon megtetszett az ügyes adóügyi ötlet, de később, néhány percnyi megfontolás után a polgármesternek mégis elment a kedve tőle. Hátha pörre kerül a sor? így azután nem spórolja meg a város jövőre sem a szerződési illetékeket. Or. Szlávik Péler főorvos meréiaylőiémek megvizsgálják elmebeli állapotát A dühöngő fiatalember az ügyészségi fogházban is zavartan viselkedett (A Délmajgarország munkatársától.') Dr. Szlávik Péternek, a Társadalombiztosító főor­vosának merénylőjét — mint már megírtuk — rendőrségi kihallgatása közben letartóztat­ták és az igycszség fogházába kisérték át A' merénylő, Szegő Imre, már a rendőrségen ís olyan izgatottan és idegesen viselkedett, hogy kihallgatását félbe kellett szakítani. Szegő még a kihallgatást végző rendőrtisztet is sértegetni kezdte, amire a kapitányság veze­tőjének utasítására Szegő Imrét letartóztatták és az ügyészség fogházába kisérték át. Az ügyészségi fogházban Szegő ismét dű­höngeni kezdett. Tört, zúzott, nekirohant őrei­nek, úgyhogy kényszerzubbonyt kapott. Az ügyészség elnökének intézkedésére a dühöngő • Szegő Imrét a Csillagbörtön elmemegíigyelő I osztályába szállították. SE kevemesi forgalmi adóhivatal sikkasztó főnökét négynapi tárgyalás után két és félévi börtönre ítélte a törvényszék (A Délmagyarorszáy munkatársától) A szegedi törvényszék Vtfef-tanácsa négynapi tárgyalás után csütörtökön délben hirdetett Ítéletet Wickl Ist­ván volt kevermesi forgalmi adóellenőr hivatali sikkasztási ügyében. Wickl István 1924-ig a makói péuzügy igazgatóság tisztviselője volt, amikor azzal a megbízatással küldték ki Kevermesre, hogy ott állítsa fel a forgalmi adóhivatalt. Wickl István eleget is tett megbízatásának és két esztendőn át vezette is a hivatalt, amikor egy váratlan rovancsolás alkal­mával rengeteg visszaélést fedeztek fel. A vizsgálat adatai szerint Wickl körülbelül har­mincötmillió koronával károsította meg a kincs­tárt. A sikkasztásokat ugy követte cl Wickl István, hogy a forgalmi adótömbők egyes lapjait meg­hamisította, eltüntetett egész tömböket is és szán­dékos elszámolási hibákat követett el. A vizsgá­lat során Kevermesen kidobol tatták, hogy akinek birtokában forgalmi adókirovásról szóló blokk­lap van, az szolgáltassa át a vizsgálatot vezető hatóságoknak. A kevermesi polgárok többszáz ilyen másolatot vittek be. A másolatokat később össze­hasonlították az eredetiekkel és igy kétségtelenül megállapították, hogy Wickl a legnagyobb arány­ban követte cl a sikkasztásokat. A törvényszék a négynapos tárgyalásou kilenc­ven tanút ha[lgatott ki, akik mindenben igazol­ták a vád megállapításait A véd- és vádbeszédek utáu a törvényszék Wickl Istvánt két cs félévi bör­tönre itéltc. Az itélet ellen ugy a vád, mint a vé­delem felebbezést jelentett be. II kiüldözött szabadkai magyar birok megünneplik bebörtfinüztetésük 10 éves évfordulóiát Dr. Zombory Ien8 ffiiigyészfeelyeltes a Dé Magyarország nwnkafársának elbeszélte a szabadkai tragikus eseményeket ('.-1 Déhnagyarország munkatársától j A szerb megszállás előtti szabadkai tőrvényszék volt birói és ügyészei március másodikán Budapesten gyász­ünnepélyt rendeznek. A magyarságukért bebör­tönzött birók és ügyészek e napon meggyújtják az emlékezés mécseseit mert 10 éve lesz annak, hogy a hűségesküt megtagadó birók és ügyészek a legkegyetlenebb cs legmegalázóbb bebörtönzést szenvedték cl. A börtönbe vetett majd kiutasított birók meghurcoltatásuk után a szük határok köze szorított csonkaországban széledtek cl. A törvény­szék nagynevű elnöke, Polgár István a budapesti táblához került. A budapesti ügyészségnél nyert beosztást a büntetőpörökben sokat szerepelt Mis­kolezy Ágost ügyész és több más kiváló bíró és ügyész is. Szegedre került a szabadkai ügyész­ség volt vezetője, dr. Zombory Jenő is, aki előbb Sze­geden az ügyészség elnöke, majd helyettes főügyész lett. A jelenleg Szegeden működő birók közül még dr. XVeisz Aladár, dr. Bistyák Ferenc és dr. Shiczák István táblabírók szenvedték végig a fe­lejthetetlenül gyászos szabadkai napokat. A szabadkai gyásznapok még nem kerültek bele a magyar történelem lapjai közé. Az ott történ­tek felett, az akkori idők robajszerü változásai közben hamar napirendre tértek, pedig a szabadkai magyar birók és ügyészek mártíromsága külön fejezetet követel magának azokból az idők­ből, amikor egyszerre porba hullott minden, ami magyar volt. At elmúlt tíz esztendő távlatából dr. Zombory Jenő főügyészhelyettes, aki maga is aktiv szenvedője volt ezeknek az eseményeknek, olyan frissen emlékszik vissza a szabadkai gyásznapokra, mintha azok csak teg­nap történtek volna. A megszálló szerbek rongyosan cs kiéhezve 1918 november 18-án vonultak be Szabadkára. Ren­dezetlen hordák voltak ezek, akik az első puska­lövésre szétfutottak volna. De hol volt akkor a magyar katonaság. A szabadkai magyarok és bu­uyevácok megdermedten nézték a történteket. Es a s győző« szerbe!: ellenállást nem találva nyu­godtan kezdték meg »átalakító« munkálataikat A magyar hivatalok egyelőre tovább működtek. A megszálló szerbeknek senki sem tett hűségesküt. Az első időkben a szerb katonai hatóságok még nem folytak bele az »átalakítás* munkájába és a magyar tisztviselők tudni sem akartak a naponta megismétlődő szerb ukázok törvényes­ségéről. De ugyanez volt a helyzet a többi dél­vidéki városban is. így teltek azután a hetek anélkül, hogy a bíróságok, vagy a vasút régi magyar adminisztrációja megváltozott volna. A szerbek azonban, amikor látták, hogy hatalmuk megerősödött, először Szabadkán próbálták ki erejűi mindenhatóságát. A kezdet első intézkedése nagyon radikálisnak látszott A szabadkai magyar törvényszék bírói­nak, ügyészeinek és kezelőszemélyzetinek fizeté­sét egyszerűen beszüntették. Ezekben as Ínséges időkben egy szabadkai gazdag földbirtokos annyi pénzt kölcsönzött a törvényszék és a: üaijészséa vezetőiének. hogy abból ki lehetett fizetni a megélhetés bizto­sítására szükséges járandóságokat. A szerbek amih kor megtudták a magyarok segélyezését, más ki­éheztetési eszközökhöz folyamodtak. Az ügyész­ség fogháza részére nem adtak pénzt amire dr. Zombory Jenő ügyészségi elnök Szegedről kért és kapott pénzt a foglyok élelmezésére. A szerbek ezután bizonyos előre meghatáro­zott tervvel dolgoztak. Megszállták az ügyészségi fogházat és dr. Zom­bory Jenőt lemondásra akarták kényszeríteni. A szerbek megbízásából Stojkovics Dusán ny. szerb bíró jelent meg dr. Zombory Jenő előtt, hogy 161« az ügyészség vezetését, átvegye. A nehéz helyzetbe került magyar ügyész vá­lasza egyszerű volt: — Csak a magyar igazságügyminiszter rendelkezésére távozok helyemről, vagy pedig a szuronyok hatalma folytán. — Az előbbit nem tudom teljesíteni, dc az utóbf bit uiajd megpróbáljuk — hangzott el a fenye­gető válasz. A hatalmi kérdés ekkor már nagyon kiélező­dött. A törvényszék teljes ülése mindenben szo­lidaritást vállalt dr. Zombory Jenővel és ugy határoztak, hogy abban az esetben, ba a szerbek dr. Zombory Jenőt vezető állásából el­távolítják, a szabadkai magyar biróságok műkö­désüket beszüntetik. Dr. Zombory Jenő hiualalában azonban méff aznap katonai készültség jelent msg, hogy az ügyészség átadásánál közreműködjön. A kiváló főtisztviselő azonban még ekkor is vonakodott eleget tenni a parancsnak és csak akkor távozott hivatalából, amikor főbelövéssel fenyegették meg. Az ügyészi hivatal átadása könnyek között tör­tént. Mindenki sírt a hivatalban. Dr. Zombotu Jenő ekkor már tudta, hogy mit hoz a holnap. Másnap a vezető ügyész lakásán katonák jelentek i meg és vitték a rendőrségi fogda felé. A fogdából az irattár helyiségébe került, .uncly nemsokára megtelt a letartóztatott magyar bírókkal és ügyészekkel. A magasállásu főtisztviselők két napig a földön aludtak és fejpárnájuk régi iratcsomők 'voltak. A két rettenetes nap után porkoláb kopogtatott az ajtón. A szerb megszálló csapatok tábor­noka azt követelte, hogy a letartóztatott birók és ügyészek adják ki azt a három egyént, akik kölcsönt szereztek a tisztviselői fizetések kifize­tésére. A parancs megtagadása esetén — mcgtizcdelés les? — hangzott a szigorú parancs. A bírák és ügyészek erre összeüllek és ugy ha­tároztak, hogy az összeség érdekében eleget tesz­nek a parancsnalc és még aznap tudomására hoz­ták a tábornoknak, hogy a kölcsönt dr. Polgár István, dr. Weisz Aladár és dr. Zombory Jenő szerezték meg. A kölcsönadót azonban nem ad­ták ki­A szerbek megtorló intézkedése természetesen a szabadkai állomás perronján szorongtak. Egy­a szabadkai állomás perronján szorongottak. Egy­egy tisztviselőnek husz kilónál nagyobb málhát nem volt szabad magával vinnie és mehetett mindenki amerre látott. Dr. Nagy Ödön szabadkai ügyvéd néhány hónap múlva felsőbb megbízásból visszahívta a kitolon­colt magyar birókat ds ügyészeket Szabadkán az uj rendszer az igazságszolgáltatás munkáját tel­jesen megbénította. Dr. Nagy ödön azonban ki­kötéseket tett Dr. Zombory Jenőnek nem taná­csolta a visszatérést, pedig ugy sem válaszolt egy magyar biró sem levelére. A kitoloncolt birók és ügyészek azóta csonka­országban helyezkedtek cl és tiz év után már­cius 2-án ismét összejönnek Budapesten, hogy megemlékezzenek a szabadkai szomorú napokról. (n.) intelligens hölgyeket alkalmazunk tix fizetéssel és külön jutalékkel, akik főbb családoknál kiválóan alkalmas kis részletfizetési eladásnak szorgalmasan utána fámák. Állandó biztos megélhetés! Érdeklődés: a Tisza-szálló oóriásánál. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom