Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

1929 március 31 Nyolcvan év előtt vették be Szent-Tamás sáncait a szegedi önkéntes nemzetőrök Földváry parancsnok adományföldjei és Kocsis János aranyműves érdemérmei (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged számára ez az esztendő mindenféle tekintetben jubileumot jelent. Mintha a végzet rendezte volna igy, az eseményeket. Ebben a hónapban érkeztünk el az 1879-iki árvíz ötvenedik évfordulójához és ebben az esztendőben lész azoknak a részben győzelmes, részben elvesztett ütközeteknek a nyolc vanadik évfordulója, amelveket Kossuth Lajos katonái vívtak meg 1849-beu. Szeged mai vezetősége azonban nem kedveli a Jubileumokat Az árvíz félszázados lordulóján is minden nagyobb ceremónia nélkül siklott keresztül, sőt az a mód, ahogyan emlékezett inkább beillett volna tüntető hűség fogadalomnak a kultuszminiszter iránt, mint emlékezésnek a félszázados pusztulás retteneteire, tanulságaira és hőseire. Nemrégen a város hatóságához átirat érkezett a Magyar Történelmi Társulattól. Ez az átirat udvarias figyelmeztetés volt az 1849. évben lezajlott szegedkörnyéki csaták nyolcvanadik évfordulójára. A Történelmi Társulat szerény kívánság formájában megkérdezte a város hatóságát, hogy a nevezetes esemény évfordulóját miképpen kívánja megünnepelni. Nem tudjuk, hogy a város tanácsa válaszolt-e és mit válaszolt ha válaszolt a Történelmi Társulatnak, annyi azonban bizonyos, hogy mindezideig semmiféle jel nem .mutat arra, mintha a város magisztrátusa készülne a jubileumra. Szegeden valahogy divattá vált az elmúlt, a porladó hősök emlékének elsikkasztása. Szegeden csak a hatalmon lévő elevenek érdeklik az illetékeseket, ezért lett' pohárköszöntő az árviz évforduló cmlékbeszédekből is. Pedig nyolcvan évvel ezelőtt nagyon forró napokat élt át Szeged népe és a magyar história sorsa is a szegedi határban bujkált. Reisner János Szeged története cimu munkájában igy ir: »Az 1849. év Szeged történelmében nemcsak politikai tekintetben, de közművelődési szempontból is korszakalkotónak mondható. Ez j átvonult a nemzetőrség 13-án és kiverte Szőrcgről a szerbeket. A két siker nagyon feltüzelte a támadási kedvet ugy a lakosság, niint a nemzetőrség körében és egyre hevesebben sürgették a menekülő szerbek üldözését. A parancsnokok azonban igen tartózkodóan viselkedtek és hallani sem akartak a támadás megkezdéséről. Perczcl Mór tábornok március 15-én érkezett Szegedre és már hét nap múlva megtámadta a Szőreg és Szentiván közölt elsáncolt szerb csapatokat. Az űtközel reggel 8 órakor kezdődött és délig tartott A szerbek elkeseredetten védekeztek, de azután megkezdték a visszavonulást FSéba felé. A nemzetőrök szinte lépésről-lépésre szorították viszsza őket és március utolsó napjuiban Szeged egész környéke megszabadult az ellenségtől. Perczel tábornok Bácsmegyébe indult és április 3-án bevette Szenttamás sáncait Szenttamás ostrománál Földvári őrnagy parancsnoksága alatt a szegedi önkéntes nemzetőrök szerezték meg a diadalt Földvári Sándor maga vezette a csapatát amely első volt a sáncokon. A szegedi csapat tűzte ki a nemzetiszínű zászlót a bevett sáncokra. A város közönsége április 15-éu tartott közgyűlésen Földvári Sándornak száz lánc földet adományozott jutalomképpen örök tulajdonul és a város díszpolgárának is megválasztotta. Ezt a birtokadományozást később az abszolút .kormány megsemmisítette. ÍS61-ben a hatóság ismét megújította az adományt, de n felsőbb hatóság azt a közgyűlési határozatot is megsemmisítette. Földvári ekkor tulajdonjogi pört indított és azt 1865-ben a legfőbb itelőszéken meg is nyerte. Rövid idő múlva azonban eladta a birtokot Gerle Antalnak, örökösei később pört indítottak a város ellen és a Száz lánc adomanyfőldnek 1819— 1865-ig terjedő időre. járó jövedelmeit követették. Az örököseket azonbani keresetükkel elutasították, mert a föld tulajdonjogát. Földvári Sándor formálisan és jogerősen csak az 1865. cvi bírói évben január elsejével indult meg az első szegedi j határozattal szerezte meg. hírlap >Tiszavidéki Újság« cím alatt — (még egy ( A szenttamási diadal nyomán támadt lelkeseelszalaszfett jubileum, az első szegedi újság meg- dés szaluialáuga hamar kihunyt Az öröm első indításának nyolcvanadik évfordulója) — melynek szerkesztője, kiadója Molnár Pál főjegyző, főmunkatársa Szabó Mihály volt.« Reisner János jegyzet formájában megírja, hogy az első szegedi lap címlapján fametszetben ja testvériség eszméje — föur, iparos és pór kezetfogva, az ország cimere korona nélkül, a tudomány, ipar kereskedelem és földmivelés jelképeitől környezve — ^olt ábrázolva.' Szeged lakossága komoly aggodalommal figyelte A csataterek eseményeit. A délvidékről visszavonult a magyar katonaság és a szerbek erősen készülődtek a támadásra, amelynek célja Szeged megszerzése volt Kossuth Lajos Debrecenből intézett január első napjaiban figyelmeztető levetet a város közönségéhez, de kitartásra, bátorságra buzditották a lakosságot Szeged országgyűlési követei is, Osztrovszky és Rengey. A város népe felkészült a védekezésre. Január végén Baudisz József térparancsnok kihirdette a szigorú ostromállapotot Február közepén, pontosan február 10-én a szerb sereg elöcsapata Szőreg alá ért és azt néhány ágyulövéssel elfoglalta. A kis magyar helyőrség visszavonult Szegedre. Szegedeu ez a jelentéktelen esemény nagy lehangoltságot keltett és a polgármester Kossuth-hoz fordult rögtöni segítségért Kossuth Lajos február 13-án válaszolt a polgármester levelére és gúnyos hangon korholja a városi, amelynek népe egy évvel előbb még a haza megmentésére tett fogadalmat és most ugy érzi, hogy néhány ezer szerbtől nem tudja megmenteni a várost. Vigasztalásul közli azonban, hogy Damjanich tábornokot egy erős brigáddal Szegedre küldte az ellenség elűzésére. Február 11-én a szerb elöcsapat Újszegedre vonult be és onnan ágyúzni kezdte a várost. A szerb ágyuknak a maStyar ágyuk válaszolgattak a szegedi vár faláról, de a golyók sem itt, sem ott nem tettek semmi kárt. A Tisza jege olvadóban volt. A városparancsnok halálbüntetés terhével tiltotta meg a jégen való átke- j lést A felsővárosi nemzetőrök azonban megun- s ták a várakozást és neknndultak a túlsó partnak és a szakadozó jégen mintegy kétszáz nemzetőr át is vergődött Újszegedre. A szerbeket oldalba támadták és az előcsapat eszeveszetten futott meg. Hetven halottat hagyott a szerb csapat az ujszegedi csatatéren, mig a nemzetőrök közül kettő esett eL Az ujszegedi győzelem lelket öntött a lakosságba és egyre hevesebben égette a vágy a Szőregen állomásozó szerb hadtestek megtámadására. . Közben elkészült a Ti*za-hid; amelyen keresztül 1 mámorában jó sziwei szavazta meg a birtok adományt a közgyűlés, de amikor a földet, amelynek Budapesti Nemzetközi Vásár 1929 május 4-Ш május 13-ig I maovar ínar egységes bemnteWa. ——EllM4W.HH8—BB—Hl IIHIHI.Il. utazási kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazoiván; f kapható Budapesten: a Vásárirodánál V„ Alkotmány ucca 8. '-t&í Szegeden: Kereskedelmi és Iparkamara. (A vásárigazolvány ára 3 pengő 20 fillér.)! A szenttamási diadalnak volt még egy másik áldozata is, Kocsis János szegedi aranyműves mester. Battháng Kázmér kormánybiztos a szenttamási harangok töredékeit Szegedre küldte, hogy a város verettessen belőlük hatezer darab érdemjelvényt az ütközetben résztvett szegediek számára. Osztrovszky segédkormánybiztos Kocsis Jánost bízta meg az érmek elkészítésével, aki a munkát darabon kint három ezüst garasért el is vállalta és az anyagot átvette. Munkást nem kapott, maga készítette el mind a ha'tezer darab érdem jelvényt, mim munkájával elkészült a kormány már átköltözött Szegedre. Kocsis többször sürgette az érdemrendek átvételét és munkadijának kiutalását, ele abban az időben a kormány nem bíbelődött ilyen csekélységekkel. Kocsis eltette az érmeket, nyugalmasabb napokra várt. A nagy várakozásban egyszer csak azt vette észre, hogy a kormány elmenekült Szegedről és a császári hadak bevonultak. Az érmeket elásta és senkinek sem bes-zélt róluk, petulajdonába Földvári . Sándort ünnepélyesen be dig a császáriak erősen követelték tőle. Évekkel is iktatták, az abszolutizmus visszaadta a városnak és igy aunak a hasznát a város élvezte, már nem is tekintették a szegediek a szabdrsapat egykori parancsnoka tulajdonának és jogi formulák alapján nem adták ki örököseinek a száz holdas birtok jövedelmét, amelyet a város kasszája mégis csak az abszolutizmusnak köszönhetett. később az érmeket egy harangöntőnek adta át aki azokból készítette a rókusi harangokat. Kocsis felesége 25 darab jelvényt eldugott. Ezek közül adtak át egyet Perczel tábornoknak, mikor a kiegyezés után 1868-ban látogatást tett Szegeden. A tiszteletére rendezett banketten díszítettek fel vele. A n. é. közönséget ezúton vagyok bátor figycO-mPzJJ Kióltl KiKnüát nem kfóztteh. A nem közvetlenül tőlem Átvett munkák csak az esetben tőlem valók, ha védjegyemmel vannak ellátva. — Az általam átvett mértékutáui munkák után teljes felelősséget fS^f-m ^irfm 'őrli fehérnemű készítő vállalok. Tisztelettel aAtMMM % JL Jy KZK 0 Fefcefe.tus u. 21. Ausländer Testvérek Ä' Szeged, Vár ucca 7. (Főposta melleit.) B. M. W. New. Motorcycle és Puch motorkerékpárok kerületi képviselete. Autó-, motor- és kerékpár- _ ... .. - . alkatrészek. Kerékpárlerakat. JaVStOmilfieiy. Angol ruhabérleti osztály SCHATZ M. FIAI s* 1 Kölcsey u. 4. Telefon S—IS. Legfinomabb angol és skóí szövetek és béléséruk diis raktára. Bécsi női kalapufdonsógokkal megérkeztem. Erber, LIebmann síb.-féle modellu|donsógok megtekinthetők SCniltelnél Széchenyi tér 2. szám. Kárász ucca 15. szám.