Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-03 / 52. szám

DSLMAGYlfiO^ZAG 1929 március H Nyolc napra Ítélték lopásért, de a tárgyalás közben letartóztatták CA Délmagijarország munkatársától.) Tóth Lajos vasúti pályamunkás lopással vádolva állott dr. Ráday László járásbiró előtt A vád szerint Tóth Lajos volt vadházastársától néhány darab fehérneműt vitt volna el. A jelentéktelennek látszó lopási ügy azért került a bíróság elé, mert az asszony összekülönbözött Tóth Lajossal. Elvált tőle, majd bucsuzásul lopás miatt feljelentette. Tóth Lajos a rendőrségi kihallgatása alkalmával a lopás elkövetését tagadta. Az elvitt ruhanemüeket ő vásárolta. A rendőrség beszerezte Tóth Lajos erkölcsi bizonyítványát is. Az Országos Bünügyi Nyilvántartó jelentése szerint Tóth ellen a kaposvári törvényszék négy évvel ezelőtt köröző levelet adott ki, de Tóth Lajos közben ismeretlen helyre költözködött és igy nem tudták elfogni. A járásbíróságon Tóth Lajost szombatra idézték meg, hogy a lopási ügyet letárgyalják. Tóth bizva igazában és bizva abban is, hogy zavaros előélete nem kerül nyilvánosságra, megjelent a tárgyaláson és szinte büszkeséggel mondotta be nevét. Dr. Klein Béla ügyészségi megbízott, amikor a vádlott erkölcsi bizonyítványába beletekintett, szó nélkül kiment a tárgyalóteremből, telefonált a rendőrségre, detektívet kért és a mit sem sejtő vádlottat a tárgyalóteremben letartóztatta. Tóth első meglepetésében tiltakozott a váratlan események miatt, de amikor felolvasták előtte a kaposvári tőrvényszék köröző levelét, megtört és mindent beismeri. A kis intermezzo után a tárgyalás a vádlottra nézve rossz eredménnyel végződött. A járásbíróság a kihallgatott tanuk vallomása alapján beigazoltnak vette, hogy az eltulajdonított ruhadarabok nem Tóth Lajosé voltak és ezért a vádlottat nyolcnapi jogházra itélte. Az itélet kihirdetése után Tóth, Lajost bőrtönőrök vették őrizetbe és az ügyészség intézkedésére Kaposvárra szállítják, ahol régebbi bűneiért vonják felelősségre. iicücd halála c madása Írja: dr. Szabó László XX. Az ezflstszlntt szörnyeteg Mái* március 8-'án, szombaton reggel jelentették is a lapok, hogy »a tápéi kapunál több méter szélességben utászok átmetszik a töltést, hogy az Algyő felől hömpölygő ár levczcltessék... A Maty gátjainak áttörésére és a hid felrobbantására készletben van a dinamit. A robbanás után az alsóvárosi erő kiszélesitendi a lefolyás útját.« Azonban »Boross tervez, Herrich végez!« Hcrrich miniszteri tanácsos nem engedte meg a töltés átvágását és még korainak tartotta a Maty-hid felrobbantását. A töltés-átvágást csak másnap, szombaton délután hajtották végre.. Amikor a szill$ri töltés és a tiszai töltés között a viz színe már csak öt cs fél hüvelykkel volt alacsonyabb, mint a Tiszában, Boross Frigyes, aki a Makkos-erdő mellett intézkedett, meghagyta, hogy tegyék őt ladikba és vigyék a tápéi kapuhoz, a vizén át.. Borosst annyira kínozta ¡1 reuma, hogy képtelen volt talpra állni és egy lépést se tudott tenni, ölbe vették tehát és ugy tették a ladikba, de oly szerencsétlenül, hogy eltörték a lábát. De bármennyire szenvedett is Boross, követelte, hogy a töltés átvágásához azonnal fogjanak hozzá. Délután háromkor kezdődött és este nyolckor ért véget az átvágás, amelyen át azonban a viz egyelőre nem mozdult se kifelé, se befelé. Borosst csak ezütán vitték kórházba, hol sinek közé tették a lábát, — de Boross nem maradt kórházban, hanem éjjel-nappal szállíttatta magát oda, ahol intézkednie kellett. A vízvédelmi bizottság március 8-iki ülésén mindenekelőtt megállapították, hogy az eddig tett intézkedésekkel a várost megmenteni nem lehet: a kirendelt közerő nem elegendő... Obláth Lipót azt ajánlotta, hogy Hódmezővásárhelyről kellene hozni ezer kubikost. A bizottság azonnal megbizta Obláthot, hogy menjen Vásárhelyre és fogadjon fel ezier kubikost. Hogy azután Obláth el tudott-e jutni Vásárhelyre, annak már nincs nyoma. Szekerke József azt indítványozta, hogy rendszeresebbé kell tenni a munkát s e célból a következő intézkedéseket ajánlotta: 1. A töltéseken minden kétszáz ölre egy városi képviselő állittassék őrzőül, mellé pedig rendeltessék tíz munkás, egy katona (hogy lövéssel adjon jelt, ha segítségre van szükség), busz darab kilenc láb hosszú karó, tiz három hüvelykes palló, husz-husionöt zsák föld, ugyanannyi födő anyag és elegendő szalma. 2. Rekvirállassanak halászhajók és állíttassanak a töltések mellé, szintúgy ladikok is. A halászhajókkal a netán bekövetkezendő szakadásokat be lehet tömni, ha pedig a töltés megcsúszik, akkor a ladikoknak nagy hasznát lehet venni a karika-töltések készítésénél. 3. Éjjeli őrszolgálatra azonnal ki kell rendelni a városi képviselőket. Ezeket az indítványokat vita nélkül elfogadta a bizottság. Szóba hozták azt is, hogy kevés a katonai munkaerő; Taschler főkapitány erre közölte, hogy a töltéseken egyelőre 1176 katona dolgozik. Mielőtt a bizottság szétoszlott volna, Taschler felhívására mindenki becsületszavára megfogadta, hogy az éjjeli szolgálatból nem vonja ki magát. Ujabb intézkedést tett a kormány is: március 8-án félhivatalosan jelentették, hogy »a MmmMm Ihree Sfars Keverék... 7« kg. P 3*20 Mágnás keverék 7« kg. P 2'SO Sao Paolo keverék ... 7« kg. P 270 1.6 Szeped, Klauzál tér 2, belügyminiszter ur Lukács György teljhatalmú kormánybiztos hatáskörét Algyő és Tápé községek, Hódmezővásárhely város, valamint" Makó város területére is kiterjesztette; továbbá elrendelte a kormány, hogy Szeged és Vásárhely városok védelmére, szükséghez képest kényszermunka Csanád- és Csongrádmegyék: közel eső községeiből is igénybe vétethessék.« Ugyanezen a napon a főváros is érdeklődni kezdett Szeged sorsa iránt. Az 1876-iki árvízveszedelem alkalmával Szeged segítette Budapestet; Kamermayer polgármester most viszonzásra készen, táviratozott Szegedre, hogy mire van szüksége a városnak? Pálfy pol| gármester azt válaszolta, hogy egyelőre csóna; kokra van szükség. Kamermayer erre a Duna1 gőzhajózási Társasághoz küldőit, hol azt mondották, hogy negyven csónakot már elküldtek, többet a kormány engedélye nélkül nem adhatnak. Kamermayer erre magánosoktól szer* zett csónakokat, azokat vonatra tették és száz darab fáklyával együtt lekülték Szegedre. . Férfi és női ruhák, függönyök, szőnyegek, bútorszövetek, ottomántakarók stb. vegyileg tisztítása és minta utáni festése SS SSSflfcSF"** Lucza József feetaefeslő, végyti szilié és ágyíoüJIsziltó ipartelepén, SfttóSft Ilaktanya közt.) Telefon 10—75. Fióküzletek: Kazinczy u. 11. (az evangélikus templom mellett.) Telefon 0—94. Gizella tér 3, telefon 10—55. Kiskunfélegyháza, Kossuth ucca 15. ITíiílAMllaMAC!C!&n* Agytolltisztitás előzetes bojelontés után meg is várható. — Ruhákat |«L!ai^IfiaeCj|eS»ÖÜ|Jj. elhozatjuk és haza is küldjük. 194 JfOONSAOOK. LAJOS: ANGYALFÖLD A legnagyobb modern magyar iró szenzációs regénye Budapest külvárosi életéről és a proletár-sorsban élő omber megható élményeiről Ar* tl)7vc P 660 Aranyozott v£sz"nk<№iben P S"8i KÁROLY SÁMDOR: AZ 500-IK EMISLET "Modern fantasztikus regény, amely a, technika, és az emberi tnuaka <üa<íal4t hirdeti A newyorki milliomos nők szerelmi életének; a tőzsde- és péas'világnák vakmerő riportja Ara ¡űzve P 4«o KT Aranyozott váizonMttsben P 6-an