Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-21 / 66. szám

4 itáLMAGYARORSZAG 1929 március '¿1. A felebbezésnek helyt adott és megengedte a magasnyomású viz bevezetését a Mura-uccai leiekre. Nagy vita volt egy kőzszállilási felebbezés körül is. A város könyvkötési munkáira tartolt versenytárgyalást a tanács és a munkát Bur­kus Andrásnak adta ki, aki közel 40 száza­lékkal volt olcsóbb a többinél. A többiek meg­felebbezték a határozatot. A tanács a feleb­bezés elutasítását kérte. Felszólalt dr. Kószó István, Wimmer Fülöp, Iloffcr Jenő, dr. Sö­reghy Mátyás, vitéz Máriaföldi Márton és Kiss Ferenc, végül elutasították a íelebbezést. A tanács ezután a bajai mOut kiépítésére tett előterjesztést. Fajka Lajos indítványára elhatározta a köz­gyűlés, hogy a város mindhárom képviselőjé­hez is elküldi a kormányhoz intézendő felter­jesztést és felkéri őket, hogy a bajai münt építésének sürgős befejezése erdekében inter­veniáljanak a kormánynál. A városi tisztviselők karácsonyt előlegéi tárgyalta ezután a közgyűlés. A tanács azt ja­vftsolta, hogy a közgyűlés irjon fel a bel­ügyminiszterhez és kérje az előlegek elengedé­sét, illetve a megsemmisített közgyűlési hatá­rozat jóváhagyását, mert más városok tiszt­viselői is kaptak karácsonyi segélyt. Dr. Kormányos Benő elfogadja a tanács ja­vaslatát, de indítványozza, hogy addig, amig a belügyminiszter nem dönt ismét, ne vonja le a város a tisztviselők fizetéséből a rész­leteket. Dr. Bodnár Gcza Hasonló értelemben szólal fel. Hivatkozik arra, hogy 1927 óta a közszük­ségleti cikkek ára közel 100 százalékkal drá­gult. . . A közgyűlés ezután a tanács javaslatát Kor­mányos Benő indítványával együtt egyhangú­lag elfogadta Az alapítványok zárszámadásá­nak tárgyalásánál dr. Szivessij Lehel szólalt fel és azt indítványozta, hogy a közgyűlés az elérték­telenedett alapítványok fokozatos restaurálása céljából iktasson minden évben 50.000 pen­gőt a költségvetésbe. A városnak szociális kö­telessége, hogy. — ha nem is egyszerre —, legalább fokozatosan valorizálja ezeket a szo­ciális rendeltetésű alapitványokat. Erre a célra kell, hogy jusson fedezet a költségvetés kere­tében. Pásztor József szólalt fel ezután. Kijelenti, hogy a városnak gondoskodnia kellene már az alapítványok restaurálásáról. Keresztülvihető­nek tartja Szivessy indítványát, hiszen a köz­gyűlés többek között a pálmaházra megsza­vazott kétszerannyit Ez a város szociális téren úgyis nagyon keveset tett eddig. Hiszi, hogy az uj közgyűlés, amelyben uj erők js helyet kapnak, sokkal nagyobb érzéket tanúsít majd a szociális problémák iránt. Indítvá­nyozza, hogy a tanács terjesszen legközelebb pontos kimutatást az alapítványok vagyoni állapotáról és jövedelmezőségéről. Egyik meg­oldási mód lenne az is, hogy csak a kamato­kat, a jövedelmeket restaurálja a város. A polgármester szólal fel. Azt senkisetn mondhatja, hogy a város nem akarja restau­rálni az elértéktelenedett alapitványokat, mert a város restaurálná őket, ha tudná. A tanács azonban a mai Viszonyok között nem járul­hat hozzá egyik indítványhoz sem. A város jövedelmei mindig csökkennek, a bevételek a folyó életre nem elegendők. A város háztar­tásának egyensúlyát ma már csak művészettel lehet fentartani. Lehet, hogy lesz idő, amikor W város valorizálhatja az alapitványokat. Vé­gül arról beszél a polgármester, hogy mi a pálmaház. Dr. Szivessy ¿.ehel a zársző jogán szólal fel. Az alapítványok közvetve nemzeti cé­lokat szolgáltak. Ezeknek a céloknak a szol­gálatára szökséa van ma is. Megköveteli az élet és a haladni vágyó város érdeke. Indít­ványát föntartja. Pásztor József hozzájárul ahoz, Iiogy majd a pénzügyi bizottság ülésén foglalkoznak a dologgal. Ami pedig a pálmaházat illeti, ki­jelenti, hogy addig semmi esetre se építene növények számára melegedő házat, amig vi­zes odúkban senyvedő magyar gyermekek ré­szére nem emeltek meleg otthonokat. A közgyűlés ezután ugy határozott, hogy az Húsvét előtt „Mit vesznek az emberek?" (A Délmagyarorszdg munkatársától.) Szerdán dél­tájban kint jártunk a piacon. A hideg napok után még mindig csendes és szomorú a szegedi piac. Pár ember lézeng a kosarak között, amelyek teli­vannak széppcl-jóval és csalogatnák a vevőt — ha volna. A kofák kosarai teli, a gazdasszonyoké üres. — Nincs itt már mentség — kesereg az egyik kosaras néni. Tizenegy kosár van itt körülöttem, reggel 6 órakor már kint ültem és most 12 óráig összesen egy pengő és nyolcvan fillért^ árultam... A szomszédban jólöltözött hölgy emel meg egy pár csirkét, öklömnyi jószágok. — Négy pöngő ötven. — Jézus Mária, sikoltott fel a hölgy, majd ki* pottyantotta kezéből a csirkét. Vágott taréju kakas bóbiskolt ványadt jércéjé­vel az alájuk szórt szalmapolyván. — Tizenkét pöngő — vágta ki kedélyesen Só­törő Gyömbér Kata kofaasszony. Liba egyáltalában nincs. Kora reggel még volt Élősúlyban három pengő ötven fillért kertek érte (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi ítélőtábla Skultéty-tanácsa szerdán dél­előtt ismét gyulai vonatkozású sajtópört tárgyalt. A vádlottak padján Vermes Ernő gyulai lapszer­kesztő ült, a főmagánvádló dr. Major Simon gyulai ügyvéd képviseletében dr. Pap Róbert jeleni meg. A pört dr. Major Simon sajtó alján elkövetett rágalmazás rimén indította meg Vermes Ernő el­len, aki a Békésmegyei Ilirlap 1928 március 29-iki számában >llamis híresztelések a főispán lemon­dása körüle címmel cikket irt. A cikkből dr. Major Simon a következő mondatokat inkriminálta: — Különösen lecsökkent a hlr komolysága, ami­kor kitudódott, hogy Csele József, az állásából felfüggesztett polgármester és védője, dr. Major Simon ügyvéd kaptak ilyen vonatkozású táviratot. A gyulai törvényszék előtt megtartott főtárgya­láson dr. Major Simon a vádlott megbüntetésén kívül 5000 pengő erkölcsi kártérítést követelt A gyulai törvényszék azonban Vermes Ernő bűnös­ségét nem látta beigazoltnak és bűncselekmény hiánya miatt a vád alól felmentette. Dr. Major Simon a felmentő ítélet ellen felebbezést jelentett | alapítványok valorizálásának kérdését a pénz­ügyi bizottsággal tárgyaltatja le a költségve­téssel együtt. . Nagy kavarodás támadt az adófelszólamlási bizottságok tagjainak megválasztása körül, A polgármester, amikor látta, hogy komp­likált szavazásra kerülne sor, a közgyűlést felfüggesztette és folytatását csütörtök délután négy órára tűzte ki. a hetipiacon - „Lélekzetet, de azt is alig" kilónkint. Néhány darabot hoztak be. Elvittek a korán kelők — húsvétra. Bajok vannak a tojással is, 16 fillér az árai A burgonya kicsúfolja a szegénységet Ami ehető; 34 fillérnél kezdődik. A főzelékekről jobb nem be­szélni Aruk égig nőtt A büszke és fényes káli« forniai alma ára két pengő negyven. Kétségbeesetten alkudozás folyik egy csomó le« vesbevaló zöldségért. — Tizenkét fillérért vigyem — Ide adja nyolcért? — Isten nevében tizértl — Nyolcért? — Kilencnél olcsóbban nem adom« , Egy fillér volt már csak a külömbséö. Nem vette meg a vevő, otthagyta. A gyümölcspiacon az illatozó narancsok csak ugy virítanak. Egy pengő busz kilója, — Veszik-e? — Hogyne, óránkint egy daraboté — Hát mit vesznek az emberek? — Lélekzetet uram, lélekzetet, dc azt is mái alig. be és az ügy szerdán így került az Ítélőtábla Skultéty-tanácsa elé. A táblai tárgyaláson a törvényszék ítéleténél! ismertetése után a főmagánvádló képviseletében dr. Pap Róbert a törvényszék Ítéletének megsem­misítését és a vádlott megbüntetését kérte. A vád álláspontja szerint az inkriminált cikkből aí tűnik ki, hogy a főmagánvádló kapta a táviratol és azzal hamis híreket terjesztett. Kéri a valódi* ság bizonyításának elrendelését, mert igazolni ki« vánja. hogy a távirathoz a főmagúnvádlónak semmi köze nincsen. A vádlott védelmében dr. Burger Béla a tör­vényszék felmentő ítéletének helybenhagyását kér< te. Ellenkező álláspont esetén pedig szintén kéri a valódiság bizonyítását. A tábla ezután Ítélethozatalra vonult vissza ft rövid tanácskozás után a gyulai törvényszék Íté­letét megsemmisítette. A tábla végzésében kimon-1 dotta, hogy a törvényszéknek tisztázni kell, hog? dr. Major Simonnak a hirek terjesztése körül mi­lyen szerepe volt. A valódiság bizonyítását ugy d vádlott, mint a vád is kérelmezte és igy azt a törvény értelmében cl is bellett rendelni. Özv. dr. Berkes Dezsoné «z. Hoümann Erzsébet és gyermekei: Margit, féri. Kroó tmréné, Pál, László, Imre, unokája: Pislika, veje: Kroó Imre, az egész rokonság nevében is fájdalomtól megtöri szívvel megrendülve tudatják, hogy nlnCs többé drága jó apuskánk, nincs többé a legjobb férj és nincs többé a legdrágább nagyapa Dr. Berkes Dezső Szeged az. kir. város tisztiorvosa, m. kir. népf. hadnagy-orvos váratlanul, Budapesten elhunyt. Drága halottunkat hazahozniuk és f. hó 22-én délelőtt 10 órakor lemetJOk a zsidó (emelő cinlerméből. Emlőkét soha el nem múló fájdalommal őrizzük meg. Külön villamoskocsi délelőtt fél 10 érakor indul. 918 Wienből megérkezve fagónokat készítek az eredeti párisi Bmmbbm ¡MIStttÁlavnn nőidifalterme modellek ulán fu»án*os árban. K»^«»*!! WlliTi^ijrKelemen ucca > | A két alkoholista ZORO és HUBU aSKSSSL I II szegedi tábla megsemmisítette az elsőbírósági itélefet Major Simon és a gyulai lapszerkesztő sajtópörében „Hamis hireszte ések a főispán lemondása kflriil"

Next

/
Oldalképek
Tartalom