Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-20 / 65. szám

« 2 • , 3ÉLMAGYAR0BSZAG Kaszab Aladár kél palotái hagyott Irodalmi és tudományos célokra Budapest, március 19. Púlmay közjegyző irodájában ma bontották fel Kaszab Aladár végrendeletét, amely szerint a Teréz-körut 37. számú házat a Magyar Tudományos Akadé­miára hagyta. Dijjal kell jutalmazni ebből a legjobb szépirodalmi munkát, valamint azt* aki a tudomány haladását legtöbbel vitte előre, aki legjobban szolgálta az emberek közötti (faji, felekezeti) békét és aki legjobban szol­gálta hazánk felvirágozásának ügyét. Alapítványt hagyott a Kereskedelmi Akadé­miára, az Iparegyesületnek, á Hírlapírók Nyugdíjintézetének, valamint alapítványt je­lölt meg a külföldön tanuló diákoknak, amed­dig a numerus clausus jentáll. A numerus Clausus megszűnése után felekezetre való te­kintet nélkül külföldi tanulmányútra kell az összeget fordítani. Kaszab Aladár a Szabadság-tér 15. számú házat a Pesti Izraelita Hitközségnek, a Poli­klinikáknak és néhány felekezeti kulturális intézménynek hagyta. - - - 1-929 március 26P ­nek végig az uccákon, akkor nem támadnak m 1 rájuk, mint a munkásokra. Esztergályos János: Kozákmódra rohantak ráiuk_ Görgey József: Hány sebesült meg? Nagy vihar támadt erre a közbeszólásra. A szocialisták felugrálnak a hclvcikről és uey kiállt­nak Görgey felé. Kéthly Anna: Kevesli a sebesülteket! , Reisinger Ferenc: Milyen cinikus pofa1» Az elnök rendreutasítja Reisinger Ferencet Még tart a viharos lárma, amikor Sztranvavsjdcv Sándor államtitkár emelkedik szólásra: — A belügyminiszter ur tényeken alapuló vála­szát megadta. Nagy lárma tör fel erre, a szocialisták kóru»*: ban kiáltják; — Nem tényeken, hanem a jelöntéseken alapulót! Sztranyavszky; Nekem_ alloa ^hozzátenni valóm nincsen. ­Propper Sándor: Hazug jelentcsen alapul! Éles csengetés vágja ketté a szót. Az elnök hatósági személyek megsértéséért rendreutasítja Propper Sándort. Még tovább tart a zajongás, Azt várják a kép-! viselők, hogy az elnök felolvastatja az interpellál, cj.ós könyvet, de ehelyett az elnök Matta Árpádot szólítja fel nyilatkozattételre. Matta Árpád tudva­levően a tegnapi ülés folyamán Farkas István egy közbekiáltására sértő kitétellel válaszolt Matta Árpád: Tegnapi közbeszólásomat kívánom" rektifikálni. Farkas István azt kiáltotta az egy­séges párt felé: Az önök sorából csalásért került oda... erre kiáltottam vissza: az ilyen embert, kl kell zárni. Megint lárma támad a teremben. Farkas István: A naplóban az áll, Hogy Matta képviselő ur igy kiáltott közbe: — Ki kell zárni az ilyen gazembert. Ha a kép­viselő ur most ezt letagadja.. Az elnök csenget és rendreutasítja Farka»; Istvánt. j Farkas azután így fejezte be beszédét: — Ezt annak a szellemnek tudom be. amely az egységes pártban megnyilvánul. Esztergályos János: Egységespárti modor. Az ülés 2 órakor ért véget Elkobozták a Népszava keddi számát Budapest, március 19. A vasárnapi szocia­lista népgyülésről három oldalas cikkben szá­molt be a Népszava ma reggeli száma. . Az ügyeletes sajtóügyész ugy rendelkezett, hogy a Népszava mai számát, annak negye­dik oldalán lévő cikke miatt el kell koboz­tatni. Az elkobzást az ügyészség utasítására a rendőrség sajtóosztálya hajtotta végre. »Nem a közönség érdeke a fontos hanem az Irodai ügyek elintézése Budapest, március 19. A képviselőház mai ülésén a közigazgatási reformjavaslat tárgyalását, foly­tatták. Fáy István után Horváth Mihály hangsúlyozta, hogy ellenzéki érzületét sérti a javaslat, mert a kormány előbb megcsináltatta az uj házszabályo­kat, hogy letörhess« az esetleges obstrukciót. De obstrukrió nem lehetséges, hiszen nincs ellen­zék. Megígértük a népnek a titkos választójogot, de az igérelet nem tudjuk beváltani. A nők hí­ven teljesítették kötelességüket a háborúban. Miért helytelenítik a túloldalról azt, hogy a nők konku. renciát csinálnak a férfiaknakt Miért ne tegyük szimpatikussá ezt a mi nemzetünket azzal, hogy a nőket is bevonjuk az álkotmány sáncai közé. A felekezetek képviselőjének kvótaszerinti bevitele a törvényhatóságokba olyan intézkedés, amely csak káros következményekkel jár. A javaslat intézkedései fenyegetik a felekezeti békét. Berki Gyula inditványát nem fogadhatja el, mert ez a pálfordulás alatt történt. (Derültség,) Ez a javaslat beleviszi a politikát a törvényhatóságokba. Kéri a belügyminisztert, hogy vonja vissza a ja­vaslatot és a bizottságban tárgyalgassa le újból. Szapáry Lajos gróf az érdekképviseleti rend­szert birálja. Nagy baj — mondja —, hogy ma már túlteng a bürokrácia a megyében is. Már nem a közönség érdeke a fontos, hanem az iro­dai ügyek elintézése, hogy a központi hatalom ne találjon kifogásolni valót. Bródy Ernő sajnálja, hogy a törvényjavaslat egy vágányon halad, a vármegye és a város ügyét egyült tárgyalja. A vármegye nevelő iskolája volt mindig a magyar tehetségeknek. A tehetségek ha­talmas galériája az. amelynek élén ott ál Széche­nyi, Kossuth és Deák, akik pályafutásukat a vár­megyénél kezdték. Az 1848-as szellemei homlok­egyenest ellenkezik az, hogy vagyona alapján le­gyen valáki tagja a törvényhatóságnak. Nem le­het egy törvényt egy párt testére szabni. A nők részére egyenlő jogokat követel a férfiakkal. Propper Sándor: Az országházban helyet fog­lalhatnak, de a bugaci községtanácsban már nem. Propper Sándor javasolja, hogy a Ház holnapi ülésének napirendjére tűzzék ki a belügyminisz­ter tegnapi beszédét. — Tisztázni kell a kérdést, van-e Magyarorszá­gon jogegyenlőség és egyenlő elbánás. A vasárnapi bosszúállás folytatódik. A Népszava mai számát elkobozták. Tagadhatatlan, hogy a vasárnapi mun­kásünnepélyt súlyos rendőri brutalitás zavarta meg. A tömegbe belelovagoltak a rendőrök és ok nélkül kardot rántottak. A közönség tudja, hogy más tüntetések alkalmával nem jelentkezett ez a rendőri szigor. Láttunk egyszerű színházi tünte­tést, amelynél a rendőrség tudott napokig türel­mesen várni, nem volt türelmetlen. Malasits Géza: És tudott elkésni (Zaj és nyug­talanság a jobboldalon.) Propper Sándor: Farkas István megállapította, hogy a rendőrség vérbe akarta fojtani a munkás­ünnepélyt. Malasits Géza: Ötven ember sétált a korzón és karddal rontottak reájuk. Propper Sándor: Amikor ellenforradalmi alaku­latok rezesbandával, lovasbandériummal dübörög­ULTONIA cau Kivándorló hajó törtenete Irta Tonelli Sándor, IV, Barátaim _ 5 A nagy hálóteremben az ágyak hatosával és nyolcasával voltak csoportosítva, ami ugy ér­tendő, hogy három vagy négy ágy volt lent és ugyanannyi fent. Az ágyak között keskeny folyosók, — olyan keskenyek, hogy két ember alig tudott kitérni egymásnak, — futottak végig. Ezeket a folyosókat a kivándorló nemzet utcák­nak keresztelte el. Harmadik, negyedik napon, ahogy az egyes emberek kezdtek kiválni a szürke tömegből, az utcáknak nevet is adtak. Bódis János utcája, a Deutsch zsidó utcája, ribások utcája. A ribások utcája onnét kapta a nevét, hogy v>enne lakott két bosnyák, akik valahányszor egy-egy delfin kivetette magát a tengerből, nagy örömujjongással üdvözölték; — Riba, riba! Hal, hal! őket elkeresztelték ribásoknak, folyosójukat oedig ribások utcájának. A hálóterem ágyainak berendezése mind egy­forma volt: szalmazsák, durva lepedővel le­takarva, szalmával kitömött fejalja és vastag pokróctakaró. Mégis az egyes helyek jóságát különbözőképen Ítélték meg. Legrosszabb volt a terem közepe, mert ott volt a legsötétebb és ott volt legnagyobb a büz. Jobbak voltak a hajó fala mentén levő ágyak, melyeknek csak egyik oldalukon volt folyosójuk. Még jobbak a felső oldalágyak, melyek az ökör­szemek, a kinyitható kis kerek ablakok mellé estek. Ezeknek gázdája, ha akarta, szabad levegőt is szávhatott. Legértékesebb volt az az ágy, amely ezenfelül sarokba is esett, mert egész otthonosan be lehetett rendezkedni. Én egy ilyen hatos ágycsoport ablak melletti, felső ágyára kerültem, persze nem egészen véletlenül. Mikor bevonultunk a hajóra, az egyik hajópincér az iparos külsejüeknek taksált embereket bizalmasan félrehúzta: — Ha nem sajnálnak az urak tőlem egy koronát, a legjobb ágyakat szerzem meg maguknak. Nem sajnáltam a koronát és megkaptam az ökörszem melletti felső ágyat a nagy terem legsarkában. A körülményekhez képest nagyon kényelmes hely volt talán a legkényelmesebb az egész fedélközön. Az ökörszem nagyon ma­gasan volt a hajó oldalán, majdnem a korlát alatt és csak hagy hullámjárásnál kellett be­csukni; igy mindig szívhattam friss levegőt. Éjszaka is csak kissé kellett felemelkednem, hogy lássam a hullámok játékát és a csillago­kat. Ehhez a kis kerek ablakhoz nagyon kelle­mes emlékeim fűződnek. Mégis egy kellemet­len emlék az, amit erre az ablakra való emlé­keztető gyanánt viselni fogok, amig csak élek. Az ablak vastag vaskeretbe volt foglalva és befelé nyílt. Egy délután rövid időre elaludtam és a fejem épen a nyitott ablak alá került. Valami zaj felébresztett és hirtelen felkaptam a fejemét. A jobb halántékom belevágódott az ablak megerösitésére szolgáló csavarba és el­öntött a vér. A ssb nyomát'még ma is hor­dozom: amerikai utamnak egyetlen látható emléke. Emlékezetemben ma is látom a hálóhelyemet és megjelennek előttem a szomszédaim, akik azóta talán hazakerültek, vagy szétszó­ródtak az Egyesült Államokban. Talán meg* vannak még, talán már el is pusztultak. Mióta1 elváltam tőlük, nem hallottam róluk semmit A jegyzeteimben sorra olvasom a nevüket. Balról közvetlen szomszédom volt Bux Jakab borbély Nagyváradról, rajta tul Molnár Henrik szatócs Jolsváról, alattunk Mayer Béla óbecsei suszter, Benkő István Szeged vidéki köteles­mester és Varga László cukrász. Másnap reggel, hogy kissé otthonosak lettünk a hajón, Bux Jakab indítványára beszedtünk a kantinban néhány üveg sört és brúdert it­tunk. Azután kölcsönösen elmeséltük egymás­nak a históriánkat és jövendő terveinket Ezzel telt az első délelőttünk a hajó*. Bux Jakabnak egy nőrokona volt férjnél Perthamboyban és azzal biztatta, hogy állást szerez neki Amerikában. Bux Jakab állítólag a feleségével együtt utazott ki Amerikába. Hogy miért állítólag, azt könnyű megérteni abból a körülményből, hejgy az asszony ott volt ugyan a női osztályon, de az útlevelében nem Bux Jakabné néven szerepelt. Ezt a fontos adatot titokban Molnár Henrik közölte velem; ő e hajó tolmácsától hallotta, aki viszont a purSer, írnokára hivatkozott forrás gyanánt. Bux szomszéd a fedélközön az intelligencia képviselői köz® tartozott, amit azzal is bizonyí­tott, hogy az felső nap délutánján meginvitált egy parti kalláberre, természetesen slberrel, szőrös majoirrimal, uhuval és Fedák Sárival. Igen uri allijirjei voltak, de kettőjüknek az asszonyával ®gyüít négy dollárjuk hiányzott a partraszálláshoz szükséges összegből. A í I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom