Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-02 / 51. szám

1929 mSrríus 2. —BagtwmiiMKa DfXM A r,V» "ORSZÁG J5_ la HOSgliE egyetlen Ide' film«». • lic'if n én kedden a Korzó Moziban. agényvérjPfóbaházasság Phillip Haver uj filmje | hétfő, kedd a Be!város:ban 1 alála é§ iclíáiii@dá§i irta - dr~ SzabA László M ezüsfszintt szdriigcieg XX. Algyő és Tápé pusztulása után a szó szoros értelmében a város Iiaiuin kopogtatott a veszedelem. A szilléri és az alföldi vasúti töltés már nem a város birtokát, hanem magát a várost védelmezte. Mint valami búcsújáró helyre, ugy járt a nép fel a városháza erkélyére A Felsőváros és Rókus akkor alacsonyabban feküdt, mint most s a földszintes hazák teteje fölött messze el lehetett látni Március 7-éről igen hangulatosan irja a Napló, hogy »a városháza tornyáról tekintve a rónát, a szem már megpillanthatja az ezüstszínű szörnyeteget, mely lomhán látszik közeledni felénk a messzeségből.« Valóban a helyzet olyan drámai volt, hogy nagyon hatott azokra, akikben volt valami irói véna. Kovács János, aki akkor postatiszt volt s ¿ki igen értékes emlékeket örökített meg a szegedi népéletből (később a Dugonics-Társaság elnöke lelt), szintén igen hangulatos tudósításokat írt a Pesti Naplóban az árvíz kőzeledtéről. Az összes fővárosi lapok közül a Pesti Napló foglalkozott legtöbbet Szegeddel. Kovács küldte a költői leírásokat, Horváth Lajos irta a kormánybiztosok ellen irányuló támadásokat, mig a jajveszékelő riportokat a lap kiküldött munkatársa, Sasvári Ármin irta, ki rendszerint azzal fejezte be táviratát, hogy »Isten kezében van az életünk.« Nyilvánvaló, hogy az egész városban Sasvári volt legjobban megijedve, — de néhány nap alatt kiderült, hogy rémülete teljesen jogosult volt. Ugy a nagy eseménynek, mint írójának emlékezetére álljon itt Kovács János tudósítása március 7-ről: Ott, hol a délibáb enyelgve űzte tündérjátékait s a fákon a nemesebb izlés gyümölcsei értek, jaost vad moraj kőzött fut gyilkos áradat s mindent, de mindent elborítva, óceáni leplet von a szorgalom és munka százados eredményeire. Ai annyira rettegett és védett percsorai töltés szakadása után látható volt, hogy népes faliakat elpusztítva, akadálytalanul jő városunk alá a dühöngő elem. Ide is ért, dübörögve, zubogva, követve a jajgató anyákat és sirő gyermekeket Még az erásebb idegzetűnek is borzongás futotta át ereit, midőn végigtekintve a Tápé s Algyő közt elterülő sikon, meglátta messziről azt a csillogó ezüst csíkot, mely oly borzasztóan •".épen jelezte a v&zlovon nyargaló dühös elemet Előbb csak locsogva folydogált a szillérhegyi Bzőlőföldek utjain keresztül, majd hogy szélesbült, az alföldi vasút töltésén keresztül tört szakadáson zuhogva ömölt Tápé felé, honnan pár nap óta már folytonoosan költözködtek a szegény lakosok városunkba, s ma három óra tájt már a tápéi házak ablakain kandikált be a víz, mig a tető reá nem szakadt Ezerekro menő tömeg jár le s föl a Szeged teleti oldalán elterülő baktó-macskási töltésen, aggódó arccal nézve, mint közelget városunk alá a zuhogó elera. 1/4 4-kor már ott volt a gyártelep mellett elhúzódó töltés tövében, s lassan betöltve a medret, mindinkább emelkedék fölfelé. maga alá temetve a legszebb szőlőhegyek gyümölcsfáit 6 házait Itt egy baglya tetőn még a Kfl tb' szűköl, de a végsőig nem akar távozni; ott már csak a esacs látszik ki a dúcból, de azért egymás hátán kapaszkodva ülnék a ház galambjai, — egy erős viztolulás: a duc eltűnik, s a galambcso port a ^izek fölött kerengve keres más tanyái. Mit lehet tenni az ilyen helyzetben? Boross Frigyes, aki legtöbbet értett a vízügyekhez, megmondta, hogy mit kell csinálni: utal. kell engedni a víznek. Közvetlenül a város felett, a tápéi kapunál át kell vágni a töltést, hogy az árvíz visszafolyhassék a liszába, a nyugat felé áramló vizeket pedig a város alatt kel! visszavezetni a Tis:ába s e célból a Maty-ér, hídját, mely a lefolyást akadályozza, fel kell robbantani ffirele FIT Szombat. Róm. kalh, Szímpl. pk. Protestáns Lujza. Nap kél 6 óra. 40 perckor, nyugszik 5 óra 48 perckor. A Somogyi-könyvtár nyitva délelőtt 10—l-ig, délután 4—7-ig. A mazeum nyitva délelőtt 10—i&l-íg, délután zárva. Egyetemi Könyvtár (központi egyetem L emelet) nyitva & a. 8—l-ig, d. o. 3—7-ig. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Barccay Károly, Széchenyi tér 12. (Tel. 270.) Franki Antal, Szent György tér 6 (Tel. 118.) Gergely Jenő, Kossuth Lajos sugárul 31. (Tel. 62.) Lőbl Imre dr., Gizella tér 5. (Tel. 819.) Moldványi Lajos, Újszeged. Vedres u. 1. "(Tel. 846.) Selmecry Béla, Somogyi-telep. (Tel. 5.) Egy kivándorló hajó regénye Tonelli S&ndor: Ultonia Tonelli Sándor, a szegedi kereskedelmi és iparkamara főtitkára, busz esztendővel ezelőtt, mikor legerősebb volt nálunk as amerikai kivándorlás, egy kivándorló hajónak a fedéjközén, mint munkás tette meg az utat Fiúméból Newyorkba. Azért választotta az utazásnak ezt a sajátságos és kellemesnek nem mondható módját, hogy együtt éljen a kivándorlókkal, belelásson az életükbe és olyan adatokat szerezhessen egy hivatalos jelentés számára, amilyenek el vannak rejtve a normális statisztikai és szociológiai adatfelvételek szerzői elől. A hivatalos jelentés azóta teljesen elvesztette az aktualitását. Amerika a világháború után bezárta kapuit az idegen bevándorlók előtt és a nemzetnek ez a vérvesztesége a megcsökkent kis Magyarországnak már nem problémája. A hajón azonban, amelyen Tonelli Sándor ezerháromszáz kivándorlóval együtt kelt át az Óceánon, élő emberek voltak, telve örömmel és bánattal, vágyakkal és reménységekkel. Száz meg száz regény- és novellatému amely mindig élő, friss és eleven marad. Husz esztendő előtti naplója alapján Tonelli Sándor most könyvet irt »Ultonia. Egg kivándorló hajó története« címmel. Ez az elbeszélés formájában megirt könyv azt tartalmazza, ami utjának eseményeiből, képeiből nem muló emberi értéket képvisel. A könyv gazdagon illusztrálva a jövő hónapban jelenik msg a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda kiadásában. A Délmaggarország szerkesztősége megállapodott a szerzővel, hogy a könyvalakban való megjelenés előtt kéziratát közlés céljából rendelkezésünkre bocsájtja. Ugy véljük, hogy szolgálatot teszünk olvasóközönségünknek, ha ezt a nagyon érdekes és irodairól értékkel biró munkát először vele ismertetjük meg. Az első közlemény lapunk holnapi számának tárca-rovatában jelenik meg. A további közlemények sűrti egymásutánban következnek. RELVÁROSI MOZI írr'us 2. S n Sminta.', vasárnap reginald mnm hriMiárs .Iffiátéka &. nőkSzere m) *>s »'é 7 fe v mfeH n. A z " n « I v 01 Ná&zulasok szállodába. Vidám b ív/ dalmait 7 elvonásban Pészerepiö: Oerothy Omliver. E'*aV türdoíf 5. 7 0 vasár- és flnnepnao 3. 5. 7. 7 6ra»or vsm KORZÓ MOZI 2, 3"- STombít, vasárnap H/in-KV flEDTKE Praereaitgével: 4 szerelem ellenőre. Egy vidám Tii4>e*»vafeó *al»nl»i 9 (elvonásban. — Aionkfrü!: Ördögi »zerelem. jiqu 3 de tlaronce.l) nagy filmregénje 7 teiv. Fflsi: Chsrles Vans' Elftad'üok fcerdete 5, 7, 9. vat*r- él ünnetmap 3. 5, 7, 9 <5raki.r — Tizennégy centimétert árad! ismét a Tlszs. A Tisza vízállása pénteken ismét emelkedett. A aivó elérte a —54 centimétert, ami tizennégy centiméteres áradásnak felel meg. A zajlás meg mindig nem indult meg sem a Tiszán, sem pedig a mellékfolyókon. /* — Móra Ferenc szabadsága. Móra Ferenc muzeumigazgatónak, aki múlt évi szabadságát a muzeumi ásatások miatt nem vehette ki, a polgármester hatheti szabadságot engedélyezett, amelyet a múzeumigazgató Spanyolországban és Franciaországban fog eltölteni. Móra Ferenc ma reggel utazott el. Helyettesítésével a polgármester dr, Sebestyén Károlyt bízta meg. — Móricz Zsigmond felolvasása Szegeden. A Lorántfy Zsuzsána Egyesület szeretetvendégségének, amely vasárnap délután 5 órakor kezdődik a Tisza-szálló nagytermében, kimagasló száma lesz Móricz Zsigmond felolvasása. Szeged közönsége nagy várakozással tekint az országos nevü iró vasárnapi szereplése elé. A szeretetvendégség műsorán Móricz Zsigmond mellett értékes művészi számok vannak. Dohnányi C-moll Zongoraötösét előadják dr. Belle Ferenc, Erdélyi János, Perényi Pál, Kollár Pál és Biedl Endre. A szeretetvendégségre beléptijegyek tcaj eggyel együtt 2.50, illetőleg 1.50 pengőért előre válthatók Csanádi Imre könyvkereskedésében, Takaréktárucca 8. szám. — A városi tisztviselők karácsonyi előlege. A városi tisztviselők egyesülete elhatározta, hogy beadványt intéz a közgyűléshez és uj határozatot kér az 1927. évi karácsonyi előlegek elengedése ügyében. A belügyminiszter, mint ismeretes, nem hagyta jóvá a közgyűlésnek azt a határozatát, amellyel a tisztviselőket fölmentette az előlegek visszafizetésének kötelezettsége alól. Az egyesület most azt kéri, hogy a közgyűlés irjon fel a bel-, ügyminiszterhez és kérje sérelmes rendelkezésének megváltoztatását — Vágó József előadása elmarad. Vágó József, a Pester Lloyd közgazdasági rovatvezetője, akinek a Szegedi Lloyd Társulatban tartandó előadása szombaton estére volt kitűzve, arról értesítette a Lloyd Társulat elnökségét, hogy betegsége folytán nem jöhet le Szegedre. Ennek következtében a ma estére hirdetett előadás és társasvacsora elmarad. Vágó József előadását előreláthatólag márdus 16-án, szombaton este fogja megtartani. x ETöhnllám járja át a testet, ha valóban jó hamisítatlan babkávét élvezünk. Ez elsősorban n coffeinnek, ennek a csodálatos anyagnak a hatás.i a kávéban, mely azt oly értékessé teszi. Meinl Gyula Rt — A Szegedi Kaszinó közgyűlése. A Szegedi Kaszinó saját helyiségében március 10-én, délután 5 órakor tartja évi rendes közgyűlését Amennyiben fentjelzett napon az alapszabályokban előirt, számban a tagok nem jelennének meg, a kőzgyü lést március 17-én, délután 6 órakor fogják megtartani a tagok számára való tekintet nélkül. — Márciusban tárgyalják Veér Imre pürét. Budapestről jelentik: Veér Imre ismert köztársa sági agitátor ellen, aki 1S27. végén önként jelentkezett a magyar hatóságoknál, az ügyészség kormányzósértés, a királyság intézménye elleni bűntett, az állami és társadalmi rend felforgatására irányuló bűntett címén adolt ki vádiratot Ügyét március 13-án kezdik tárgyalni a budapesti büntetőtörvényszéken a Tőreky-tanács. Az ügyészség as Emberi Jogok Ligája magyar csoportjának több tagja ellen is vádat emelt párisi szereplésük miatt. Ezek között van többek kőzött Károlyi Mihály gróf, Garami Ernő, Kunffy Zsigmond, Já» szí Oszkár, Ho.ck János és Linder Béla.