Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-14 / 61. szám

A DELIMЛ<,Il ЛКОИМ Aü * rcí us 14. Pénteken PETŐFI szelleme a Korzóban Minden előadásban BflRDOCZ RÓZSA színművésznő elszavalja a „Nemzeti dali" A szegedi Ítélőtábla helybenhagyta az ítéletet Kovacsics főispán és Major Simon pőrében Rágalmazás! pör egy bizalomnyilvániíás körül (A Déhnarjijarország munkatársától.) Isme­retes a nyilvánosság előtt az az éles közéleti harc, amely hosszú hónapok óta folyik Gyu­lán Kovacsics Dezső főispán és dr. Major Simon ügyvéd, megyebizottsági tag között A harcból több pör keletkezett, amelyek a föleb­bezés során rendre a szegedi Ítélőtábla elé kerültek. Szerdán délelőtt is egy ilyen pör­ben tartotta meg a felebbviteli tárgyalást a szegedi Ítélőtábla Scultéty-tanácsz. Kovacsics főispán sérelmére elkövetett fölhatalmazásra üldözendő rágalmazás vétsége miatt emeltek vádat dr. Major Simon ellen. Az ismert megyebizottsági tag Békés vár­megye elmúlt évi áprilisi közgyűlésén szólásra jelentkezett akkor, amikor a főispánnak bi­zalmat akartak szavazni. Dr. Major Simon a bizalomszavazás előtt ismertetni akarta azt u panasziratot, amelyet Rábai Imre ¿s társai, vésztői árvízkárosultak készítetlek és amely­ben többek között felemlítették, hogy Kova­csics főispán 1200 pengő segélgt kapott a tiszt­viselői alapból. Az árvízkárosultak panaszkod­tak az iratban, hogy három tél óta szenvednek és hálára vannak kötelezve azok iránt, akik segítségükre jönnek. Az árvízkárosultak szá­mára kiutalt húszmilliárd hovafordításáról van szó, jó volna ebben az ügyben vizsgá­latot tartani. A panasziratban megemlítettek azt is, hogy harminc árvízkárosult a népjóléti miniszterhez is nanasszal fordult ebben az ügyben. A közgyűlésen azonban az alispán nem en­gedte meg a panaszirat felolvasását azzal az indokolással, hogy a főispán nincsen jelen. Dr. Major Simon erre letette a megye aszta­lára a panasziralol. Ezért rágalmazásért pörbe fogták, mint a panaszirat állításainak hiresz­telőjét. A gyulai törvényszéken tárgyalták először ezt az ügyet, amely elé nagy érdeklődéssel néztek. Gyulán dr. Major Simont bűnösnek mondották ki és 2000 pengő pénzbüntetésre ítélték. Dr. Major felebbezése folytán tárgyal­ta az ügyet a szegedi Ítélőtábla, ahol az ira­tok ismertetése után dr. Major kijelentette, hogy ő nem »híresztelte« a panaszirat állí­tásait, csupán az irat jelzetét olvasta fel. A bizalomszavazás előtt pedig mint megyebizott­sági tagnak »joga és kötelessége volt a főispán ellen hangozíalott panaszokat szóvá tenni. Az ítélőtábla rövid tanácskozás után hely­benhagyta a gyulai törvéngszék ítéletét azzal az indokolással, hogy az iratnak a megye asz­talára való letevésével dr. Major híresztelte a panaszirat tartalmát. Dr. Zomborg Jenő főügyészhelyettes, valamint dr. Major Is sem­miségi panaszt jelentett be a Kúriához. Meg&ali asz öreg borbély, vendége kifosszioíía a f>olítesiei (A Dilmaggarorszúg munkatársától.) A Honvéd­tér egyik elhagyatott bódéjában vasárnap dél­előtt nyolc órakor halva találták meg Koreck Miklós 78 éves borbélyt Az öreg borbély szom­baton még vigan borotvált. A szegények borbélya volt Mindenki ismerte a környéken és váratlan halála szegényes elhagyatottságában mély rész­vétet is keltett. Vasárnap reggel egy munkás em­ber kopogtatott a rozzant bódé ajtaján. Kopog­tatására senki sem felelt. Amikor benyitott az njtón, szalmák között megfeketedve feküdt az öreg borbély. Már-már bűntényre gondoltak és csak a helyszínre kiszállott orvosi bizottság álla­pitotta meg, hogy az öreg Koreck Miklós termé­szetes halállal halt meg. Holttestét a törvényszéki bonctani intézetbe szállították be, a kis bódé ajta­ját pedig lepecsételték. A váratlan halálesettel kapcsolatban a rendőrség erdekes lopási ügyben kezdte meg a nyomozást Vasárnap délelőtt tőrtént ugyanis, hogy Róth •lózsefné Londoni-körúti zsibárusnőnél megjelent egy középkorú asszony és egy dunnahuzatot kí­nált eladásra. Róthné a huzatot meg is vette, majd az ismeretlen asszony alig egy óra múlva dunnát, paplant és párnát hozott hozzá. Ekkor gyanút fogott és jelentést tett a rendőrségen. Az üzletbe detektívek mentek kt Az ágynemüeket árulgató asszony Lévag Antalnő menhely! ápolt­nak nevezte magát és elmondotta, hogy az ágy­nemüeket Koreck Miklós Honvéd-téren lakó bor­bélytól kapta. Elbeszélése szerint az öreg bor­bélyt már régen ismerte. Szombaton is beszélt vele. Panaszkodott neki, hogy a menhelyen na­gyon hideg van, amire az öreg borbély felaján­lotta szállását, ö elfogadta a szives invitálást és a szombatról vasárnapra virradó éjszakát Koreck Mik­lós bódéjában töltötte.Reggel felkelt, de az öreg szegé­nyes vackán nem akart megmozdulni. A halálról beszélgetett és azt mondotta, hogy a végét érzi, mire nekiajándékozta az összes ágyneműit Lévag Antalné kihallgatása közben a rendőr­ségen megtudták, hogy Koreck Miklós meghalt A helyszíni orvosi vizsgálat alkalmával a holt­testen már foltokat találtak, úgyhogy a rendőr­orvosi jelentés szerint az öreg borbély vasárnap reggel már régen nem volt életben és ezek sze­i rint az sem lehetséges, hogy Lévayné vasárnap reggel még beszélt volna vele. így merült fel azután az a gyanú, hogy Lévay Antalné, amikor az öreg borbély meghalt, annak értékesebb da­Qélmagyarország jegyirodája. Tnlefnn HABM0N1A hangrersenyrendezO ICICIUIJ TftUdlal Szeged. - Igazgatósáé: : 3-06. Zrínyi ucca 5. sz. Telefon : 12-38. esle 8, Tiszában VII. bérlet. HOLNAP Waldbauer—Kerpely vonósnégyes hangversenye, Jetfoek a DéimagQarorszéü tegulrotSálában. Telefon: 306. Wienből megérkezve fazonokat készítek az eredeti párisi РммцП Mi§«áiwn№ nőidivatterme modellek után jutányos árban. 830 sWiliieB^yiie Kelemen ucca 3. rabjait magához vetfe és hogy bűnét palástolja, kitalálta az ajándékozás meséjét. Az asszony azonban tagadta a lopás elköveté­sét A boncolás eredménye fejtette meg azután az ajándékozás meséjét A boncolás adatai sze­rint Koreck Miklós szivszelhüdésben halt meg és még szombaton éjféltájban állott be a halál. Lé­vay Antalné védekezése ezzel megdőlt, amiért is a rendőrség az asszonyt szerdán délelőtt az ügyész­ségi fogházba kísérte át. Ellene lopás címén indulf meg az eljárás. A felsőház ülése Budapest, március 13. A felsőház ülésén Wlassics Gyula báró elnökölt. Az elnök elő­terjesztése során elparentálta a felsőház el­hunyt tagjait Csekonics Endre grófot, Bre­zovay Lászlót és Szuly Jánost Jelentést tett, hogy Gasparri és Mussolini megköszönték a Vatikán és az olasz állam megegyezése alkal­mából küldött üdvözlő táviratokat Az igazoló bizottság jelentésének elfogadása után a hivatalos statisztikai szolgálatról szóló törvényjavaslat következett Szterényi József báró: örömmel üdvözli azt a kezdeményezést, amely a statisztikai egy­ségének biztosítására szolgál. A miniszterelnök figyelmébe ajánlja, hogy a központi statisz­tikai hivatal gyakorlati főiskolája lehetne azoknak a fiatal tisztviselőknek, akik később az egyes minisztériumokba kerülnek, mint gazdasági referensek. Teleki Pál gróf után Bethlen István minisz­terelnök szólal fel. A közélet ma már értékeli a statisztikai munkát Jellemző, hogy az utód­államok kunststüekökhöz folyamodnak, hogy más számokat hozzanak ki. A centralizáció szükséges, mert két-három ellentétes felvétel is történt különböző bázisokon. Készséggel hozzájárulok ahoz, hogy a kereskedelmi mi­nisztérium ne szenvedjen további amputádót — Teljesen helyeslem Szterényi őexoellen­ciájának a magasépitkezés centralizálására vo­natkozólag fölvetett tervét Az egészséges ösz­szevonás nagy megtakarítást jelent A felsőház a javaslatot általánosságban és _ részleteiben egyhangúlag elfogadta. A statisztikai javaslat tárgyalásit után a kon­• védség legénységi állományú egyéneinek ellá­4 tására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásán») került a sor. Kolozsvárg Mihály: Uj honalapítás előtt ál­lunk, a régi hont kell visszaszereznünk és ebben a honvédségnek részének kell lenni. Csáky Károly honvédelmi miniszter emel­kedett szólásra. Részletesen ismerteti, hogy, milyen nagy súlyt vetnek a legénység erkölosi nevelésére. Ma a hadseregnek erkölcsös egyé­nek alapjára kell felépítve lennie. A hadse­regnek ma az a hivatása, hogy a magyar katonai erényeket, az ezeréves magyar vitézsé­get sűrített kivonatban foglalja magában és fejlessze. Az erkölcsi nevelés mellett a szellemi nevelés is fontos követelmény. Végül a trianoni rendelkezésekre térve át kijelentette a miniszter, hogy meg kell uyilnia annak az útnak, hogy a kétoldalú szerződés bizonyos pontjainak nem teljesítése folytán a másik szerződő fél is szabadkezet kap. A javaslatot ezután általánosságba^ majd részleteiben is elfogadták. A felsőház ezután vita és hozzászólás nél­kül általánosságban és részleteiben is elfo­gadta először a birói végrehajtási reformról, azután a szőlögazdálkodásról és hegyközség­ről szóló törvényjavaslatot, majd a gyógy­fürdőjavaslat tárgyalására tért át A vita első szónoka József Ferenc főherceg volt. Fontosnak tartja, hogg a fürdő olcsóbb leggen és hogy egy idő múlva egyenlegbe jus­son a külföldre vitt és a külföldről behozott pénz összege. Fürdőkórház építését javasolja. Fontos dolognak tartja azt is, hogy ne tá­maszkodjunk annyira a nyugatra, hanem in­kább a keletre és a keleti kis országok für­dőző közönségét csalogassuk ide. Némethg Károly: Budapest idegenforgalma örvendetes javulást mutat, mert tavaly csak, a szállodákban 110.000 igazi külföldi lakott, akjk- itt több mint 25 millió pengőt költöttek. A felsőház legközelebbi ülését csütörtökön délelőtt tíz órakor taríia.

Next

/
Oldalképek
Tartalom