Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-14 / 61. szám

D*í MVr.YARORSZAG 1929 március 1*4. — A dohányjövedéknél 4.4 millíő, a sójövedék­nél 0.7 millió, az autóadónál 0.5 millió, a beteg­ápolásánál 1.3 millió pengő emelkedés mutatkozik. 13.6 millió emelkedés mutatkozik a honvédelmi tárcánál, mert a honvédség létszámát a trianoni békeszerződés értelmében fokozatosan emelni kí­vánjuk. A beruházásoknál 30 millió pengő emel­kedés mutatkozik az egyes tárcáknál és üzemeknél. Ezzel szemben a költségvetés 52 millió pengő felesleg­gel zárni. — Ami a bevételeket illeti, ».5 millió az cgye­nesadóra esik. A forgalmiadónál csökkenés mu­tatkozik, 5 millió pengő, mert, mint a tegnapi hivatalos lapban megjelent, a 3 százalékos pótlé­kot, ami tényleg horribilis, 1 százalékra és az évi pótlékot 12 százalékra szállítottam le. Az illetékek­nél 15.4 millió pengős emelkedés mutatkozik. Az illeték fizetése terén általános enyhítést tartal­mazó tőrvényjavaslatot fogok még a mai nap folyamán beterjeszteni. A fogyasztási adónál 18.9 millióra emelkedett a költségvetési tétel. — A Nemzeti Bankkal szemben fennálló tar­tozásunk csökkent 16 millióval. Remélem, hogy el­érkezik mihamarabb az az idő, amikor mi is az arany kifizetést vehetjük fel. Eartergályos János: Ez a kormány nem él már addig. Wekerle Sándor pénzügyminiszter: A minisz­terelnökség kiadása növekedett, Ide kellett be­venni a hirlapirók nyugdíjintézetének tételét is, melyet 70.000 pengőről 100.000 pengőre emeltünk, hogy a hirlapirók nyugdíjintézete, amely a há­ború és a gazdasági krízisek következtében egész vagyonát elvesztette, legalább a minimális nyug­dijat tndja fizetni. A rendőrség költségeinél egy­millió pengő többlet mutatkozik, ami összefügg a rendőrségi őrr.zemélyzet illetményeinek emelé­sével. , A népjóléti tárcánál a betegápolási költségek 1,700.000 pengővd emel­kedtek. Ebból 0.7 millió pengőt az elhagyott gyer­mekek ellátására és megmentésére fordítunk. A Társadalombiztosító kiadásai 3JS millióval emel­kedtek. A kultusztárcánál j a lelkészi kongruára és családi pótlékokra 5.4 » milliót kellett felvenni. Egyetemi és klinikai elő- 1 adások terhei kétmillióval emelkednek. Természet­tudományi kutatásokra az eddigi 40.000 pengőt l-fO.OOO pengőre emeljük, testnevelési célokra pe­dig 350.000 pengőt fordítunk. Az igazságügyi tárca keretében a bírák 3, illetve 6 százalékos pót­lékának beállítása egymillió pengővel emeli e ki­adásokat. A: ügyvédi ngugdij és gyámintézet szub­vencióját 200.000 pengővel emeljük. (Helyeslos.) A postai beruházások keretében el tudjuk v^ezni az automat&Áózpon­tok építését, az internacionális kábelek lefekte­tését, de meg lehet oldani a vidéki telefon- és távíróhálózat kiépítését is. — A Máv-ra térek most át. (Halljuk, halljukt — az egész Házban.) A Máv. bevételei fokozatosan csökkentek. - „-• Felkiáltások: Hogyan lehetséges ez? Wekerte Sándor: A Máv. jövőévi költségvetése csak 6.6 millió pengő tényleges fölösleget mutat A fölöslegek csökkenésének legfőbb oka a tulnagy személyzeti kiadás és a nyugdíj teher. Felhívom a figyelmet arra a körülményre, hogy a személyzeti kiadás a költségvetés 53 százalékát (eszi ki. Ez a szám arra int bennünket, hogy minden sze­mélyzeti és fizetési szaporítást a legszigorúbban mellőzzünk. — Törvényjavaslatokat leszek bátor előterjesz­teni, amelyek nem annyira adóenyhítéseket Jelen­tenek, mint inkább azt célozzák, hogy az adó kezelésénél méltányosabb eljárás lépjen életbe. Felhatalmazást kérek, hogy a régi adóhátralékokat megbízható, esetleg nyugalmazott tisztviselőkkel vizsgáltassam egyenként meg és ennek értelmében mérsékléseket, r,őt tőrléseket fogok eszközölni. Ez a javaslat, amit benyújtok, arra is felhatalmazást ad, hogy a hátralékos adók kamatját leszállít­hassam. A Jövedelmi és vagyonadó évi bevallását ósszes terheitől és sallangjaitól meg akarom sza­baditani. Azt akarom, hogy az adófizető előre tudja, hogy mennyit tud fizetni. Az adónak havi résztelekben való fizetését a jövőben Is fenn aka­rom tartani és méltányos esetekben ezt a kedvez­ményt mindig meg fogom adni. A zálogolást csak akkor kívánom végrehajtani, ha a kincstár ér­dekei tényleg veszélyben forognának. A transz­ferálásnak pedig teljes mellőzését kívánom. — Áttérek ezután a forgalmiadóra. ax ország 328.000 forgalmiadé fizetésére köteles egyéne közöl 223.000et már átalányoztam. Ezek között van körülbelül 80.000 törpe adófizető. Ugy szeretnem, ha ezek a törpe adófizetők minden további forgalmiadó alól felmentetnének és mini­mális átalányt fizetnének, amelyet a rendes adó­val együtt szedetnek be. (Zajos helyeslés.) A for­galmiadó átalányozása általában nagyon bevált Lehet, hogy hibák csúsztak be, de ezek is rövi­desen kiküszöböltetnek. A fényűzési adó kezelését illetően már eddig is enyhítéseket nyúj­tottam. Ahol lehet, az árukat magában a gyárban, vagy ha behozatalról van szó, a vámnál adóztatom meg. A legfontosabb kérdés az állatforgalmi­adó ügye. Éppen ezért a kormány ugy határozott, hogy j az állatforgalmiadót teljesen eltörli!:. Az állatforgalmiadó eltörlése után, amit most be­jelenteni volt szerencsém, elvárom, hogy legalább 4 százalékkal re­dukálják most az érdekeltek a husáratat (Lelkes nagy helyeslés az egész Házban.) A zaj állandósult és ugy a jobboldalon, mint a baloldalon nagy vitatkozás folyik. Házadómentesség — A ma beterjesztett törvényjavaslattal Indít­ványozom a házadómentességet is. (Taps a jobb­oldalon.) Ennek az a lényege, hogy a 30 évi adómentesség terjesztessék ki a közmüvekkel el­látott területen építkezőkre. Kiterjesztem ezt az adómentességet azokra a vidéki városokra is, ahol az építkezési propaganda kívánatos, továbbá " gyógyfürdőkre. — A földbirtokot és a házat a jövedelem- és vagyonadó aránytalanul sújtja. Javaslatot terjesz­tek tehát a Ház elé, hogy a földadót az 1909-es 20 százalékra méltóztassék leszállttant — Közgazdasági állapotunkat akarom megtár­gyalni. Indusztria! i zálódásunk örvendetesen növe­kedik. A külföldi behozatalt csökkenteni kell. A 60 mülíö pengőt kitevő szénimportot feltétlenül le kell szállítani a hazai szén megfelelő propagá­lásával. A gabonakivitelünkről szólva hangsúlyozza, hogy a legújabb kísérletek segítségével sikerült már olyan standard búzát termelnünk, amely a külföldi piacok igényeinek megfelel. — Szólnom kell még az ország hitelviszonyairőL Folytatni kell azt a munkát, amelyet a hitelviszo­nyok javítása tekintetében meg kezdtünk, mindent meg kell tennünk, hogy a tőke itt jól és bizton­ságban érezze magát Fel kell hagyni minden nyUt, vagy burkolt tökeellenes támadással, mert a tőke oda, ahol támadják, nem megy és ahol tá­madják, onnan kivonul. Még sokáig külföldi tőkére fogunk szorulni. Ki kell jelentenem egyébként hogy ezidőszerínt semmiféle tárgyalások állami nítel, vagy Beruházási Mtel felvétele tárgyában nem folynak. — Mi nem oktrojálhatjuk a vevőkre, amit ter­melünk, hanem azt kell termelnünk, amit a kül­földi piacokon értékesíteni 'tudunk. Nekünk a vál­tozott viszonyokkal számolnunk kell és át kell ala­kítani egész termelésünket. Tisztán látszik, hogy pusztán mezőgazdaságból nem élhet meg az or­szág. Indnsztriallzálni kell az országot. — En optimista vagyok. Kétségtelen, öogy ba­jok vannak, de bízom Magyaroraág gazdasági jövőjében. Hiszem, Ismét virágzó ország lesz Ma­gyarország. Ezután egymásután terjeszti be a javaslatokat, az állami költségvetést, majd a rendkívüli házadó­mentességről szóló törvényjavaslatokat azután a földadó, vagyonadó és közadók kezelésére vonat­kozó javaslatot, ezt követi a tulajdonváltozások és ingatlanátruházásokra vonatkozó javaslat végül pedig az állatforgalmiadó eltörléséről szóló javas, latot nyújtotta be. Szünet után áttértek az interpellációkra. Kruy István báró interpellálta meg először *> honvédelmi minisztert a külföldön élő katonai nyugdijasok ügyében. Kétségtelen — mondotta —, hogy ez a kérdés erősen nyugtalanítja a köz-i véleményt. Különösen a menekült tisztviselőkot keseríti ez el. Fábián Béla: Es a rokkantak talán őrülnek nekil Kray István báró: A nehéz pénzügyi helyzet» ben nem adhat a magyar állam a menekülteknek nyugdijat, különben is gátat kell vetni a mene­kültek áradatának. Nagyon elkeserítő az, hogy számos katonatiszt külföldön költi el nyugdiját Csáky Károly gróf honvédelmi miniszter nagy, érdeklődés közepette válaszol az interpelláöóraí Pontos számadatok vannak. A külföldön 662 pol­gári nyugdíjas és 88 katonai nyugdíjas él.. AZ összes katonai nyugdíjasok között kettő van, aki nem tud magyarul. Az egyik közülük külföldön ét, a másik Szegeden. — Arz báró vezérezredes esete a kővetkező. (Halljukl Halljuk!) Apja Kolozsvárott, anyja Szász-, városon született Az összeomlás után román ál­lam polgárságát tartotta meg. Arz később vissza­honositotta magát Magyarországi*. Felkiállások: No lám! Csáky miniszter: De nem volt pénze költöz­ködni, Bécsben kellett tehát maradnia, mindé» ellátás nélkül. Kegydijat kért tőlünk, amit nem lehetett megtagadni. A független magyar hadsereg felállításában nem vett részt, mert meggyőződé, sével ellenkezett az. Emiatt azonban nem dönt­hetünk abban a kérdésben, hogy éhenhaljon-e vagy sem. (Mozgás.) Knidy István báró tudomásul veszi a miniszter: válaszát és reméli, hogy az utó ¿államokban is ilyen gavallérosan fogunk viselkedni Az ülés háromnegyed háromkor véget ért.. Véres féltékenységi dráma egy lembergi mulatóhelyen Dombranslcy gróf agyonlőtte tiszttársai, inert szerelmes volt a menyasszonyába (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: Lembergi jelentés szerint a hétfőre virradó éjszaka a Bolvedere-variete­ben véres féltékenységi dráma játszódott le. A varieté egyik páholyában négy személyből álló társaság foglalt helyet Marievszky kapi­tány a menyasszonyával és két tiszttársa. A hangulat egyre emelkedőbb lett és amikor egy isme* t komikus lépett fel, a tisztek páho­lyában revolverlövések dördültek el. óriási pánik tőrt ki, az előadást félbeszakították!, Hamarosan megállapították, hogy Marievszky kapitányt az egyik tiszttársa, Dombranskggórf két revolver lövéssel agyonlőtte, mert évek óta szerelmes volt a kapitány menyasszonyába. 'Amikor az eljegyzés megtörtént, elhatározta, hogy megöli a kapitányt A gyilkos ellenszegü­lés nélkül adta át revolverét A gyilkosság egész Lengyelországban, különösen a lengyel arisztokrácia körében nagy feltűnést keltett5 Ötezer pengői sikkasztott Héjjas Sándor segédjegyző (A Délmagyarország' munkatársától'A! mindszenti járáshoz tartozó Kiskirályság köz­ségben a pénztár rovancsolása alkalmával na­gyobb ösözegü sikkasztást fedeztek feL A fel­fedezés után vizsgálat indult meg, amelynek során megállapították, hogy a község segéd­jegyzője, Héjjas Sándor 5—6 ezer pengőt adó- és illetéktartozások fejében nem fizetett be az adóhivatalba. A megtévedt segédjegyző ugy próbált elébe vágni a vizsgálat következ­ményeinek, hogy lemondott állásáról. A vizs­gálat azonban ennek ellenére a legnagyobb eréllyel folyt tovább és megáll sipították, hogy, Héjjas Sándornak nem volt joga semmiféle közpénz felvételére. A járási főszolgabíró a megtévedt segéd­jegyzőt állásából azonnal felfüggesztette és a vizsgálat iratait áttette a szegedi ügyészséghez^ Legjobb teák, rumok, savanyított fehérrépa kapható <m Danner Mihálynál. Szécheniy téc,

Next

/
Oldalképek
Tartalom