Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-13 / 60. szám

1929 március 13. DÉLMAI. \ AKUKSZAÜ 3 á Porosz szén.„t, bécsi'gázgyári koksz Kapható KELEN^bank telepén: Boldogasszony sugárul 4Q. m UaMáNu! nagyszerű színmüve: „A Noszly fiu esete Tólh Marival" iilm S^IIRSZaSn narsanyi változata hódító körútján csütörtökön ér el hozzánk s itt a Belvárosi Moziban ünnepi külsőségek mögött kerül bemutatásra. A nagyszerű színmű, mely az összes színpadokat sikerrel járta be, ragyogóan sikerült filmen is. Eseménye lesz városunknak a tiszta magyar levegő|ü film előadása. A címszerepeket Ivor Novelló és Evelyn Holl alokitlák. A főszerepekben a kitűnő Verebes Ernő, Székely Ibolya, Szőreghy Gyula, Tároy Ferenc és Sarkadi Aladár nyu|tanak felejthetetlent. A film, amely Európa minden nagyobb városában nagy sikert ért meg. nálunk is nagy érdeklődés előzi meg s minden bizonnyal zsúfolt házak lógják a magyar film diadalmas utján ékesen bizonyilani. A film nagyszerű témáját stílusos magyar muzsika és a legkitűnőbb cigányzene fogják alá­festeni. A pazar szépségű filmet egy gyönyörű természeli film: a „Giecserek világa" vezeti be. Szeged halóid és ieltómadóső írja: dr. Szabó László XXIII. A pesti mentő-expedíciók gazdasági iskolákra van szükségűnk és nekünk a népegészség ügyébe mélyen belemarkoló klinikai kórházakra van szükségünk. Ezért kezdtük az 'építkezéseket a klinikákkal, mert elsősorban a nemzet testi egészségének, a világháborúból bete­gen hazatért beteg emberek testi egészségének helyreállításának gondolatával kell foglalkoznunk. Nem akarunk csak keretváros maradni, hanem a meglevő kereteket élettel akarjuk kitölteni, gaz­dasági tartalommal és kulturálissal. Főidényi László, a városi szinház művésze ¡szavalta el most Juhász Gyula remekművű ódáját szárnyaló művészi hévvel, rendkívül nagy ha­tást keltően. Dr. Dézsy Lajos az egyetem rektora az árviz utáni szegcdi iro­dalmi megújhodásról emlékezett meg, Mik' száth Kálmánról, aki »a görbe ország« után felfedezte az Alföldet, Pósa Lajosról, aki annyi szeretettel kapcsolta szivéhez a gyermekeket, Sebők Zsigmondról, a »Dörmögő Dömötör« és »Maczkó ur utazásaidnak bájos elbeszélő­jéről, Papp Zoltánról, akinek dalai Dankó Pista megzenésítésében először nyiltak a sze­gedi lányok nótázó ajkain, Gárdonyiról, Lip­cseyről, Tömörkény Istvánról, akit megraga­dott a tanyai nép élete és müveiben megele­venítette a Halbür Förgeteg Jánosokat és a Kis Börcsök Jánosokat, Móra Ferencről, »akiről magam sem tudom, hogy mint lírikus, vagy elbeszélő nagyobb-e «. — A valóság az, hogy Móra ma a legna­gyobb magyar irők egyike. Meleg szavakat mondott még a rektor J.uKász Gyuláról és Palotás Fausztinról. A kedves modorban előadott tanulmányt a közönség meleg elismeréssel köszönte meg a tudósnak, aki után dr. Szalay József Mára Ferencnek „Szivárvány a viharban" cimü novelláját olvasta fel. A csillogó hu­morral, csodálatos és bájos közvetlenséggel megirt és állandó derűt fakasztó novella a közönség felfokozott tetszését váltotta ki. Az ünnepély utolsó pontjaként Vigh Gyula társulati főmérnök árvízi emlékeit olvasta fel. A katasztrófa agg szemtanuja elérzékenyült hangon adott annak a reményének kifejezést, hogy ilyen veszedelem nem fog többé a vá­rosra zudulni. Díszelőadás a színházban Az ünnepségek befejezése a szinház dísz­előadása volt. A díszpáholyban foglaltak he­lyet Klebelsberg kultuszminiszter, dr. Aigrier. Károly, dr. Somogyi Szilveszter, Várhelyi pre­látus, a páholysorokban hölgyek és a városban szerepet vivő közéleti férfiak. A' díszelőadás Herczeg Ferenc rövid proló­gusával kezdődött, amelyet Főidényi László szavalt el nagyon hatásosan. Utána előadásra került a Dorottya első felvonása, a Szibéria első felvonása, végül az Aida második felvo­nása. A Dorottyát teljesen kiegyensúlyozott előadásban láthattuk viszont, hatásos volt a Szibéria és szívesen fogadott produkció az Aidából letört felvonás is. Megjegyezni valónk azonban csak egy leune: Mi köze mindennek az \árvízhez? A keddi nap Szeged tragédiájá­nak és felépülésének emlékünnepe volt, ebbe a szinház olyképen is belekapcsolódhatott vol­na, hogy az emlékezés hangulata a Tiszával, vagy Szegeddel legyen kapcsolatos. A szegedi szinliáz azonban vizsgaelőadást rendezett a szezon három jól sikerült darabjának részlet­bemutatásával. Nem volt az ügyhöz méltó el­gondolás, túllépett a célon, amelynek szánva volt; az irodalom és muzsika lírai vagy drá­mai akcentusaival hangot adni a megemléke­zés kegyeletének. A közönség mindamellett az előadásokat figyelemmel és tetszéssel hall­gatta végig. Szeged város hírneves fia, Osztrovszky József március 9-én vasárnap, felkereste Kamermayer Károlyt, Budapest polgármeste­rét, közölte vele, hogy Szeged pusztulását el­kerülhetetlennek tartja és kérte, hogy a fő­város legelsősorban az emberek életének meg­mentésében legyen segítségére Szegednek. A polgármester azonnal a városházára hivatta a csónakázó egyesületek és a tornászok veze­tőit cs felszólította őket, liogy menjenek Szegedre. Znbovics Fcdor szolgálatonkivüli viszonybeli honvedfőhadnagy vállalkozott az expedíció megszervezésére és vasárnap az ő vezetése alatt indult el az első mentőcsapat Szegedre. Ezekről a segitő expediciókról legendás dol­gok vannak elterjedve. Bár a legenda mindig szebb, mint a történelem, — ezúttal marad­junk csak a történelmi tények felsorakoztatása mellett. Zubovics Fedőt* nagyon lehetséges szervező volt; legelőször Pcchy Tamás közlekedési mi­niszterhez fordult, aki ajánló levelet adott neki az Osztrák Államvasút Társaság üzlet­vezetőségéhez. Az üzletvezetőségnél azután ki­eszközölte Zubovics, hogy akik a nála levő ivre, mint »önkéntes mentők« feliratkoznak, azokat a vasút ingyen szállítja egészen az árviz területéig. Vasárnap; estig harmincötén iratkoztak fel Zubovicsnál: fiatal atléták, egye­temi és műegyetemi hallgatók. Másnap, hét­főn reggel 6 órakor kellett az expedíciónak indulnia a nyugati pályaudvarról, ahova a bucsuztatásukra kiment Mr. Ball, az Egyesült 'Államok konzula is. Az első napon jelentkezett harmincöt ember közül azonban igen sokan hiányoztak. Meg lehet azonban állapítani, hogy ebben az első expedícióban résztvettek a kővetkezők: Zubovics Fcdor főhadnagy. Porzsolt Gyula, Gcrster Lajos főmérnök, a Ferenc Csatorna Társulat ügyvezetője, Kacsóh Lajos, a Tisza­vidéki Vasút titkára, gróf Vay Ábris, Lisz­nyay Tihamér, Hcrtelendy Ferenc, Augusz Zsigmond, Barabás Béla jogász, Méhely Lajos műegyetemi hallgató és még néhányan. A társasággal lement Szegedre Mr. Cross, a Daily News egy idő óta Budapesten időző munkatársa is. Félegyházán csatlakozott a tár­sasághoz Fogaxasy honvédíőhadnagy. Innen déli tizenkét órakor az expedíció vasúti kocsi­ját egy mozdony levontatta a Szatymaz köze­lében volt 308. számú őrházig, ahol a pesti városligeti tóról pár nappal előbb odaszállí­tott csónakok már várták őket a viz szélén. Az expedíció a Rácok kertje táján találkozott az első szegedi emberrel, egy összeomlott tanyának a tetején. A csónakok délután négy órakor értek a Makkos-erdő mellett az Alföldi Vasút töltéséhez s ott partraszállva bemen­tek a városba. Bögtön a Tiszához m.entek és olt alkalmuk volt mindjárt véghezvinni a legnevezetesebb tettüket. A szegedi színtár­sulat ugyanis éppen 10-én délután akart el­menekülni Szegedről egy gabonaszállító ha­jón; ez a hajó beleütközött a vasúti híd egyik lábába és léket kapott. Az éppen kéz­nél lévő pesti mentők az összes színésznőkéi es színészeket kimentették a sülyedö hajóból a partra. Túlzás volna azt mondani, hogy. Szegeden a pesti mentő-expedíciót nagyon szívesen fo­gadták; nem kergették el ugyan a pestieket puskalövésekkel, mint a dorozsmaiak, de Lukács György hivatalos jelentést táviratozott róluk a kormánynak, hogy tétlenségre van­nak kárhoztatva, mert nincs elég csónak. Már­cius 11-én délben, tizenhárom órával a ka­tasztrófa előtt a Hétválasztóban, ahol ebé­deltek, Herricli Károly miniszteri tanácsos azt mondta nekik, hogy egész bátran vissza­mehetnek Pestre, mert most már nincsen semmi veszedelem. A katasztrófa utáni napon a fővárosnak egy küldöttsége is Szegedre ér­kezett; e küldöttség vezetőjének, Horváth ta­nácsnoknak a jelentései szerint Pálfy Ferenc polgármester panaszkodott, hogy »az egye­temi ifjúság, mely a fővárosból megfelelő mentőeszköz és csónakok nélkül indult le, bár készsége igen elismerésreméltő, csak ter­hére van a hatóságnak, mert nem mentbel semmit; a hatóság, melynek a menekültek ellátása úgyis elég gondot okoz, még az ő ellátásukról is gondoskodni kénytelen.«: Ezzel szemben Lázár György visszaemlékezései arról tanúskodnak, hogy a pesti ifjak nagyon dere­kasan kivették részüket a küzdelemből és Zubovics is nagyon dicsérte följegyzéseiben különösen Porzsolt Gyulát és Kacsóh Lajost. Nagyon eredményes munkát végeztek a 12-én Szegedre érkezett pesti tűzoltók Krause Waldcmár vezetése alatt. Az egyévi önkéntesek hires expedícióját Lázár György irta le, még pedig kétségtele­nül Hegedűs Pál szegedi reáliskolai tanár elbeszélése alapján. A budapesti gyalogsági önkéntes iskolában mintegy kétszáz fiu volt a Iíussevits és a Schmerling ezredből; az egyik ezredben Schertl György hadnagy, a másikban pedig Egger Róbert hadnagy, volt az önkéntes-osz­tály parancsnoka. Egy borsodmegyei önkén­tes, Lekky István joghallgató említette Schertl hadnagynak, hogy az önkéntesek legokosab­ban tennék, ha lemennének Szegedre, hogy részt vegyenek a mentésben. A hadnagy taná­csára Toeply von Hőhenfest ezredestől Lekky engedélyt kért az önkéntesek számára, hogy Fiuk, lónyok T Csak párosan szép az élet... 10 neveltető felvonásban bizonyltja ezt az utolérhetetlen HflRRY LIEDTKE srerrfán ulollára a Belvárosiban. KORZÓ MOZI Március 13., 14-én Szerdán és cstttSrtUkfln Óriások völgye. Dráma 10 felvonásban. Főszereplő- MILTON SIIXS. Azonkívül: | Elcseréli menyasszonyul Vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: EDNA MCKPlft'. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- él ünnepnap 3, 5, 7, 9 árakor |

Next

/
Oldalképek
Tartalom