Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-13 / 60. szám

1929 március 13. DÉLMAI. \ AKUKSZAÜ 3 á Porosz szén.„t, bécsi'gázgyári koksz Kapható KELEN^bank telepén: Boldogasszony sugárul 4Q. m UaMáNu! nagyszerű színmüve: „A Noszly fiu esete Tólh Marival" iilm S^IIRSZaSn narsanyi változata hódító körútján csütörtökön ér el hozzánk s itt a Belvárosi Moziban ünnepi külsőségek mögött kerül bemutatásra. A nagyszerű színmű, mely az összes színpadokat sikerrel járta be, ragyogóan sikerült filmen is. Eseménye lesz városunknak a tiszta magyar levegő|ü film előadása. A címszerepeket Ivor Novelló és Evelyn Holl alokitlák. A főszerepekben a kitűnő Verebes Ernő, Székely Ibolya, Szőreghy Gyula, Tároy Ferenc és Sarkadi Aladár nyu|tanak felejthetetlent. A film, amely Európa minden nagyobb városában nagy sikert ért meg. nálunk is nagy érdeklődés előzi meg s minden bizonnyal zsúfolt házak lógják a magyar film diadalmas utján ékesen bizonyilani. A film nagyszerű témáját stílusos magyar muzsika és a legkitűnőbb cigányzene fogják aláfesteni. A pazar szépségű filmet egy gyönyörű természeli film: a „Giecserek világa" vezeti be. Szeged halóid és ieltómadóső írja: dr. Szabó László XXIII. A pesti mentő-expedíciók gazdasági iskolákra van szükségűnk és nekünk a népegészség ügyébe mélyen belemarkoló klinikai kórházakra van szükségünk. Ezért kezdtük az 'építkezéseket a klinikákkal, mert elsősorban a nemzet testi egészségének, a világháborúból betegen hazatért beteg emberek testi egészségének helyreállításának gondolatával kell foglalkoznunk. Nem akarunk csak keretváros maradni, hanem a meglevő kereteket élettel akarjuk kitölteni, gazdasági tartalommal és kulturálissal. Főidényi László, a városi szinház művésze ¡szavalta el most Juhász Gyula remekművű ódáját szárnyaló művészi hévvel, rendkívül nagy hatást keltően. Dr. Dézsy Lajos az egyetem rektora az árviz utáni szegcdi irodalmi megújhodásról emlékezett meg, Mik' száth Kálmánról, aki »a görbe ország« után felfedezte az Alföldet, Pósa Lajosról, aki annyi szeretettel kapcsolta szivéhez a gyermekeket, Sebők Zsigmondról, a »Dörmögő Dömötör« és »Maczkó ur utazásaidnak bájos elbeszélőjéről, Papp Zoltánról, akinek dalai Dankó Pista megzenésítésében először nyiltak a szegedi lányok nótázó ajkain, Gárdonyiról, Lipcseyről, Tömörkény Istvánról, akit megragadott a tanyai nép élete és müveiben megelevenítette a Halbür Förgeteg Jánosokat és a Kis Börcsök Jánosokat, Móra Ferencről, »akiről magam sem tudom, hogy mint lírikus, vagy elbeszélő nagyobb-e «. — A valóság az, hogy Móra ma a legnagyobb magyar irők egyike. Meleg szavakat mondott még a rektor J.uKász Gyuláról és Palotás Fausztinról. A kedves modorban előadott tanulmányt a közönség meleg elismeréssel köszönte meg a tudósnak, aki után dr. Szalay József Mára Ferencnek „Szivárvány a viharban" cimü novelláját olvasta fel. A csillogó humorral, csodálatos és bájos közvetlenséggel megirt és állandó derűt fakasztó novella a közönség felfokozott tetszését váltotta ki. Az ünnepély utolsó pontjaként Vigh Gyula társulati főmérnök árvízi emlékeit olvasta fel. A katasztrófa agg szemtanuja elérzékenyült hangon adott annak a reményének kifejezést, hogy ilyen veszedelem nem fog többé a városra zudulni. Díszelőadás a színházban Az ünnepségek befejezése a szinház díszelőadása volt. A díszpáholyban foglaltak helyet Klebelsberg kultuszminiszter, dr. Aigrier. Károly, dr. Somogyi Szilveszter, Várhelyi prelátus, a páholysorokban hölgyek és a városban szerepet vivő közéleti férfiak. A' díszelőadás Herczeg Ferenc rövid prológusával kezdődött, amelyet Főidényi László szavalt el nagyon hatásosan. Utána előadásra került a Dorottya első felvonása, a Szibéria első felvonása, végül az Aida második felvonása. A Dorottyát teljesen kiegyensúlyozott előadásban láthattuk viszont, hatásos volt a Szibéria és szívesen fogadott produkció az Aidából letört felvonás is. Megjegyezni valónk azonban csak egy leune: Mi köze mindennek az \árvízhez? A keddi nap Szeged tragédiájának és felépülésének emlékünnepe volt, ebbe a szinház olyképen is belekapcsolódhatott volna, hogy az emlékezés hangulata a Tiszával, vagy Szegeddel legyen kapcsolatos. A szegedi szinliáz azonban vizsgaelőadást rendezett a szezon három jól sikerült darabjának részletbemutatásával. Nem volt az ügyhöz méltó elgondolás, túllépett a célon, amelynek szánva volt; az irodalom és muzsika lírai vagy drámai akcentusaival hangot adni a megemlékezés kegyeletének. A közönség mindamellett az előadásokat figyelemmel és tetszéssel hallgatta végig. Szeged város hírneves fia, Osztrovszky József március 9-én vasárnap, felkereste Kamermayer Károlyt, Budapest polgármesterét, közölte vele, hogy Szeged pusztulását elkerülhetetlennek tartja és kérte, hogy a főváros legelsősorban az emberek életének megmentésében legyen segítségére Szegednek. A polgármester azonnal a városházára hivatta a csónakázó egyesületek és a tornászok vezetőit cs felszólította őket, liogy menjenek Szegedre. Znbovics Fcdor szolgálatonkivüli viszonybeli honvedfőhadnagy vállalkozott az expedíció megszervezésére és vasárnap az ő vezetése alatt indult el az első mentőcsapat Szegedre. Ezekről a segitő expediciókról legendás dolgok vannak elterjedve. Bár a legenda mindig szebb, mint a történelem, — ezúttal maradjunk csak a történelmi tények felsorakoztatása mellett. Zubovics Fedőt* nagyon lehetséges szervező volt; legelőször Pcchy Tamás közlekedési miniszterhez fordult, aki ajánló levelet adott neki az Osztrák Államvasút Társaság üzletvezetőségéhez. Az üzletvezetőségnél azután kieszközölte Zubovics, hogy akik a nála levő ivre, mint »önkéntes mentők« feliratkoznak, azokat a vasút ingyen szállítja egészen az árviz területéig. Vasárnap; estig harmincötén iratkoztak fel Zubovicsnál: fiatal atléták, egyetemi és műegyetemi hallgatók. Másnap, hétfőn reggel 6 órakor kellett az expedíciónak indulnia a nyugati pályaudvarról, ahova a bucsuztatásukra kiment Mr. Ball, az Egyesült 'Államok konzula is. Az első napon jelentkezett harmincöt ember közül azonban igen sokan hiányoztak. Meg lehet azonban állapítani, hogy ebben az első expedícióban résztvettek a kővetkezők: Zubovics Fcdor főhadnagy. Porzsolt Gyula, Gcrster Lajos főmérnök, a Ferenc Csatorna Társulat ügyvezetője, Kacsóh Lajos, a Tiszavidéki Vasút titkára, gróf Vay Ábris, Lisznyay Tihamér, Hcrtelendy Ferenc, Augusz Zsigmond, Barabás Béla jogász, Méhely Lajos műegyetemi hallgató és még néhányan. A társasággal lement Szegedre Mr. Cross, a Daily News egy idő óta Budapesten időző munkatársa is. Félegyházán csatlakozott a társasághoz Fogaxasy honvédíőhadnagy. Innen déli tizenkét órakor az expedíció vasúti kocsiját egy mozdony levontatta a Szatymaz közelében volt 308. számú őrházig, ahol a pesti városligeti tóról pár nappal előbb odaszállított csónakok már várták őket a viz szélén. Az expedíció a Rácok kertje táján találkozott az első szegedi emberrel, egy összeomlott tanyának a tetején. A csónakok délután négy órakor értek a Makkos-erdő mellett az Alföldi Vasút töltéséhez s ott partraszállva bementek a városba. Bögtön a Tiszához m.entek és olt alkalmuk volt mindjárt véghezvinni a legnevezetesebb tettüket. A szegedi színtársulat ugyanis éppen 10-én délután akart elmenekülni Szegedről egy gabonaszállító hajón; ez a hajó beleütközött a vasúti híd egyik lábába és léket kapott. Az éppen kéznél lévő pesti mentők az összes színésznőkéi es színészeket kimentették a sülyedö hajóból a partra. Túlzás volna azt mondani, hogy. Szegeden a pesti mentő-expedíciót nagyon szívesen fogadták; nem kergették el ugyan a pestieket puskalövésekkel, mint a dorozsmaiak, de Lukács György hivatalos jelentést táviratozott róluk a kormánynak, hogy tétlenségre vannak kárhoztatva, mert nincs elég csónak. Március 11-én délben, tizenhárom órával a katasztrófa előtt a Hétválasztóban, ahol ebédeltek, Herricli Károly miniszteri tanácsos azt mondta nekik, hogy egész bátran visszamehetnek Pestre, mert most már nincsen semmi veszedelem. A katasztrófa utáni napon a fővárosnak egy küldöttsége is Szegedre érkezett; e küldöttség vezetőjének, Horváth tanácsnoknak a jelentései szerint Pálfy Ferenc polgármester panaszkodott, hogy »az egyetemi ifjúság, mely a fővárosból megfelelő mentőeszköz és csónakok nélkül indult le, bár készsége igen elismerésreméltő, csak terhére van a hatóságnak, mert nem mentbel semmit; a hatóság, melynek a menekültek ellátása úgyis elég gondot okoz, még az ő ellátásukról is gondoskodni kénytelen.«: Ezzel szemben Lázár György visszaemlékezései arról tanúskodnak, hogy a pesti ifjak nagyon derekasan kivették részüket a küzdelemből és Zubovics is nagyon dicsérte följegyzéseiben különösen Porzsolt Gyulát és Kacsóh Lajost. Nagyon eredményes munkát végeztek a 12-én Szegedre érkezett pesti tűzoltók Krause Waldcmár vezetése alatt. Az egyévi önkéntesek hires expedícióját Lázár György irta le, még pedig kétségtelenül Hegedűs Pál szegedi reáliskolai tanár elbeszélése alapján. A budapesti gyalogsági önkéntes iskolában mintegy kétszáz fiu volt a Iíussevits és a Schmerling ezredből; az egyik ezredben Schertl György hadnagy, a másikban pedig Egger Róbert hadnagy, volt az önkéntes-osztály parancsnoka. Egy borsodmegyei önkéntes, Lekky István joghallgató említette Schertl hadnagynak, hogy az önkéntesek legokosabban tennék, ha lemennének Szegedre, hogy részt vegyenek a mentésben. A hadnagy tanácsára Toeply von Hőhenfest ezredestől Lekky engedélyt kért az önkéntesek számára, hogy Fiuk, lónyok T Csak párosan szép az élet... 10 neveltető felvonásban bizonyltja ezt az utolérhetetlen HflRRY LIEDTKE srerrfán ulollára a Belvárosiban. KORZÓ MOZI Március 13., 14-én Szerdán és cstttSrtUkfln Óriások völgye. Dráma 10 felvonásban. Főszereplő- MILTON SIIXS. Azonkívül: | Elcseréli menyasszonyul Vígjáték 8 felvonásban. Főszereplő: EDNA MCKPlft'. Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- él ünnepnap 3, 5, 7, 9 árakor |