Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-12 / 59. szám

1029 március 12. DELMAGYARORSZAG 13 hozott és a szükséges óvintézkedések megtétele mellett működését az utolsó percekig feutartotta, a szerencsétlenség bekövetkezte után pedig az igaz­gatóság egyedüli gondját azok az intézkedések képezték, melyek az aiott szomorú viszonyok kö­zött az intézet és számos ügyfele érdekében szük­ségesek voltak. Az adott viszonyok között kettős feladat hárult ez intézetre; egyrészről biztosítani a betétek za­vartalan visszafizetését, másrészről pedig adósait a legmesszebbmenő módon kímélni. Hogy e fel­adatoknak az intézet megfelelhessen, iov.. 4 ve­zető pénzintézetekhez kellett fordulni s u helybeli társintézetekkel közös bizottság, melyben a Sze­ged-Csongrádi Takarékpénztár részéről Fodor Ist­ván alelnök és Vass károlv vezérigazgató voltak képviselve, néhány napi tárgyalás után azzal ér­kezett vissza a fővárosból, hogv 1 200.000 forint, 5 százalékos, minden fedezet nélküli folyószámla­kőlcsőnt szerzett, melyért minisztertanácsi határo­zat értelmében, a kormány állott jót. Ezen köl­csönből az intézetre 600.000 forint esett. Hyként a kitűzött és a zavartalan üzlet" menet biztosítva volt s intézet működését 1873 ¡április 7-én újból megkezdte, még pedig rendes özieti helyisége viz alatt állván, székházának ссш> leü részében helyezkedve cl ideiglenesen. A bankbelyiségek megnyitása után váratlan for­dulat következett be. Bár a betétek rendesnél na­jgyobb, de a rendkívüli viszonyok között nem várt Csekély arányban követeltettek vissza, úgyhogy azok felmondás nélküli visszafizetésére az intézet saját pénzkészletei nemcsak elégségesek voltak, hanem feleslegek iö mutatkoztak, nem volt szük­séges hitelt igénybe venni s betétfeleslegek állot­tak tartalékul rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban az üzletkör másik része is Kedvező irányban haladt. Az adósok — az intézet íájtal fiyujtott kedvezmények folytán kötelezettsé­geik teljesítésében segítséget kapva: — elismerésre méltó pontossággal kezdték eszközölni tartozásaik rendezését s mi sem jellemzi jobban városunk lakosainak becsületességét, pjiiit azon ipertjpdás, mellyel a válságos helyzet közepette, öpként és számos esetben távoli vidékekről, ahova mene­külni voltak kénytelenek, igyekeztek sietve eleget tenni kötelességeiknek, valamint azon körülmény, hogy az év végén leirt veszteségek jelentékeny része későbbi évek folyamán befolyt. A viszonyok ezen kedvező alakulása melleit nemsokára minden korlátozás nélkül állhatott ren­delkezésre az intézet s ezen szomorn év ered­ményeképen, a veszteségek teljes leírása után, még 25 forint osztalékot is űzethetett részvényeseinek. Most, amikor az ¡50 év előtti habok helyén »árosunk gyönyörű templomai, palotái, magán­házai emelkednek, a környékező falvak és telepek szép fejlődését látjuk, ugy véljük, hogy ennek a már igen hatalmas intézetnek nagyon sok szerepe van az újjáépítésben, mert nemesen gondolkozó vezetőségét mindenkor ott láttuk és látjuk, ahol В város fejlődése, polgáraink boldogulása érde­keit kejl szolgálni. A történeti hűség kedvéért is, de meg a kurió­zum kedvéért is fel kell még jegyezni, hogy az intézetnek 80 év alatt mindössze három igazgatója voltés pedig 1843-tól 1876-ig Szivessy József, dr. Szi­vessy Lehel ügyvéd nagyapja, utána Vass Károly, majd Koós Elemér. 1227-ben leveltü Kozma Ferenc főtanácsost hivták meg az intézet élére vezérigaz­gatói minőségben, aki a szegedi öreg takarékot a régi szellemben, do uj erővel és a mai viszonyok­hoz alkalmazva vezeti­Л Ssegedi 1KésmüvesbanR mely 1873-ban alakult és Szeged városának sor­rendben a harmadik pénzintézete, szintén átszen­vedte a katasztrofális árviz borzalmait. Az inté­zet akkori helyisége a mai épület földszintjén volt, ahová a törtető víztömegek hamarosan utat találtak. Cscrmetéayi Iv4P elnökre, Mozgay Károly alel­nökre és Horváth Lajos, az intézet clsö vezérigaz­gatójára nehezedtek az árvíz utáni hónapok és évek súlyos gondjai A bank vezetősége, mely már abban az időbea is jónevü iparosokból és gazdálkodókból rckrutálódolt, amilyenek д Rainc­rek, Thomayak, Fouruierck, Pálfyak, Kiss Gyulák, Schützék, ördögök, Tcmcsváryk, Huszták, Kato­nák voltak, buzgón segédkeztek az intézet teljes talpraállitásában. A kormány áldozatkészsége is segítségére jött a szegedi bankoknak, amiért a KézmüVesbank 1880- évi közgyűlése Kéri János indítványára kimondotta, hogy: »a m3gas kor­mánynak ezen hazafias nemes tettéért az clösmerés cs a mélyen érzett köszönet szavaztassák*. Ugyan­ebből a jegyzőkönyviből az is kitűnik, hogy »zo­шогц körülményekre« megállapítja, hogy a bir­lapilag közölt 1879- évi zárószámadások szerint a veszteség csekélynek mondható és az elért ered­mény a többi azelőtti számadási éveknek ered­ményétől nem nagyon különbözik...с A Szegedi Kézmüvesbanknak, amely mintaképe a csendben dolgozó szolid pénzintézeteknek, ezidő­szerint Telbisz György a vezérigazgatója, aki 1901­ben lépett az intézet kötelékébe és 1909. óla áll az élén. Sszegedi Kereskedelmi és Iparbanlc Kiss Dávid tekintélyes szegedi kereskedő kczdemű­nycz.csére alakult 1867-ben 400.000 forint alap­tőkével. Kiss Dávid volt az intézet első elnöke, aki azonban helyét rövidesen Gál Ferencnek adla át. 1890-ben Csányi János lett a bank titkára, akit azonban rövidesen vezérigazgatónak léptettek elő és az is maradt 19}5-jg. Az elnök 1899-ben történt elhunytával Vajda Jakab Fülöpöt választották meg utódául, de miután 1902-ben ez is elhalálozott, Szarvady Lajps jött a helyébe. Csányi János el­nök ugyancsak haláláig, 1915-ig tartotta meg el­nöki pozícióját cs Sipcki Balázs Zoltán vette át és vezette 1922-ig a bank ügyeit és őt váltotta fel a, jelenlegi igazgató: Grosz Marcel. A lezajlott hat­vanegy év alatt a Szegcdi Kereskedelmi és Ipar­bank csak annyiban ment át változásokon, hogy állandóan fejlődött. 1897-ben egy államsorsjegy, gyei í50.000 forintot nyert cs ezzel, valamint a tar­talékokkal tőkéje 540.000 pengőre emelkedett, míg 1905-ben a Magyar Altalános Hitelbank 400.000 ko­ronás tökebetétével 1,600.000 koronára. Legutolsó mérleg szerint az intézet tekéje 1,200.000 pengő. Az idők folyamán Baján és Kikindán fiókintézeteket létesített a bank, amelyek azonban a megszállás folytán elvesztették összetartozandóságukat az anyaintézettel. A Szegcdi Kereskedelmi és iparbank kezdettől fogva főleg a kereskedők pénzintézete volt és igen sok ipari cs kereskedelmi vállalat köszpnheti lé­tét ennek az intézetnek. A S&t. György-téri gyógy­szertár engedélyokirata lS69-böl száraink. Az egészség­ügyi »bizottmány« azon indokolással hozta javas­latba a gyógyszertár felállítását, hogy: »a né­pesség részéről az orvosi gyógykezelés és a gyógy­szerek használata iránt régebben tanúsított bizal­matlanság és idegenkedés »általyános« örvende­tesen tapasztalt elenyészése, a műveltségben tett nevezetes előhaladásánál fogva, a meglevő gyógy­szertár arányban nem áll«- A gyógyszertári jogot Szuló Béla nyerte, később Csikós Nagy József, majd Szántó József vették át a gyógyszertárat, 30 év óta pedig Franki Antal birja az általáno­san »felsővárosinak« nevezett gyógyszertárat«. Szent István gyógyszertár a hivatalos neve, de inkább Alsóvárosi patiká­nak, Bencsik-patikának, vagy Salgó-patikának ne­vezik a mindenkori tulajdonos neve szerint. En­gedélyokirata 1870-ből származik és azt sedeni Ambrózy Ferenc nyerte. Az eisö tulajdonosról nem maradt fenn semmiféle adat, do annál több az utódjáról, Bencsik Lajosról, aki sokat szereplő tevékeny férfin volt és tagja Szeged város tör­vényhatósági bizottságának is. 1912-ben vette át a gyógyszertárat Sajgó Péter ayógyszerész és vezeti ma i s. WinUler TestvéreK fakereskedők és gőzfürcsztelepe országos viszony­latban is legnagyobb és legjobb hirü volt már évtizedekkel ezelőtt. A vállalat, amelyet 1873-ban Winkler Bernát alapítóit, fakitermelés volt a fő üzletága és hatalmas erdőségeket szerzett meg Krassó-Szörénymegyében, Polyana-Mörulban, Ma­ros-Tordamegyében Gödc-Mestcrházán, Aradmcgyé­ben Alvácán. Mindenütt iparvágányokat építettek és gőzüzemű iparvállalatokat létesítettek. Ezek az értékes ingatlanok és beruházások, sajnos ma már idegen fenhatóságok alá kerültek. A vállalatba 1879-ben beléptek az alapító fivérei: Mór és József is. Az évek folyamán a szegcdi vállalat is állandóan gyarapodott és bővült- A telep eredetileg a Sina-udvarban, a jelenlegi tiszti pa­villon helyén volt. 1882-beu helyezték át a tele­pet jelenlegi helyére, az Alsótiszapart 15. szám alá. Az eredetileg kétholdnyi terület a vállalat foko­zatos fejlődésével hét holddá terjeszkedett. A cég alapitói, akik közül ma már csak Mór él, a város társadalmi életében is jelentékeny szerepet ját­szottak és mindenkor köztiszteletben álltak. A vál­lalatot ezidőszerint az alapító fiai: Mihály, Andor cs Hugó vezetik és pedig tradicionális alapon- A város és a környék faszűkségletét jelentékeny rész­ben ma is ez a cég bonyolítja le, sőt at utóbbi évek viszonyaihoz alkalmazkodva, egyéb fűtőanya­gokra is kiterjeszkedtek, nevezetesen szénre és kokszra, amiben természetesen ugyancsak verseny, képesek. Akiknek a szívműködése rentiellen, er51ködés nélkül ugy érhelnek el könnyű széke­lést, ha naponta regge! éhgyomorra megisz­nak egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. Szivsrafcorvosok megállapították hogy a fereiSC JÓZSCl viz súlyos billentyű­hibáknál is enyhén, biztosan és mindig kelle­mesen hat. Kapható gyógyszertárakban, dro­gériákban és íűszerüzletekben. B^ jf ff tfá^ Wtl/1!? Ke<Id' Rőm- kath' L Gerely P­•«.<£>» Protestáns Gergely. Nap 1$1 G óra 20 perckor, nyugszik 6 óra — perckor. A Somogyi-könyvtár nyílva délelőtt lt^—1-fg, dél­után 4—7-ig. A múzeum nyitva délelőtt, 10— Vsl-ig, délután zárva. « Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. eme­let) nyitva d. e, 8—l-ig, d. u. 3—7-íg, Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tar­tanak: Apró Jenő, Kossuth Lajos sugárut 59. (Tel. 996.) Borbély József, Tisza, Lajos körút 20. (Tel. 126S.) Gerle Jenő, Klauzál tér 3. (Tel, 359.) Moldvány Lajosj Újszeged, Vedres ucea 1. (Tel. 846.) Nagy György,- Boldogasszony sugárut 31. (Tel. 1125.) Selmeczy Béla, Somogyi-telep. (Tel. 5.) Az árvízi ünnepségek programja Délelőtt tíz órakor az összes templomokban ünnepi istentisztelet lesz. A fogadalmi templom­ban dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, Rókuson Breisach Béla, Alsóvároson P. Schaeider Vencel, FélsővárOBon Papp Béla mond. hálaadó misét. Az evangélikus templomban Katrss Kálmán, h re­formátus templomban Bakó László prédikál. A görögkeleti templomban üijiirgyeuits István, a zsidó templomban ErMKel Jenő mond emlék­beszédet. Délben fél 12 órakor, a törvényhatósági bizott­ság a városháza közgyűlési termében díszköz­gyűlést tart. Délután négy órakor, a városháza közgyitíésa termében a Dugonics-Társaság rendezi meg emlék­ünnepét. öt órakor kegykép koronázás az alsó­.városi templomban, este a színházban díszelő­adás lesz. ! — Peidi Gyula délelőtt fél 11 órakor érkezik Szegedre. Peidi Gyula, Szeged országgyűlési táp­viselője kedden délelőtt fél tl órakor érkezik Szegedre, hogy a törvényhatósági bizottság dísz­közgyűlésén résztvegyen. A képviselőt a pálya­udvaron a szociáldemokrata párt fogadja. — Dr. Széli Gyula: felsőházi tag. Dr. SzvM Gyula, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, akit annak idején a felsőházi tagok választásánál mint a vidéki kamarák póttagját küldtek ki, most felső­házi tag lett, miután Szuly János, a pécsi ügy­védi kamara elnöke meghalt. Szuly volt eddig a vidéki kamarák felsőházi képviselője. — Árvizistentisztelct a régi zsinagógában kedden délelőtt 9 órakor lesz. A beszédet dr. Frcnkcl Jenő rabbi mondja. — A IJoyd-TársuIat közgyűlése. A Lloyd-Tár­sulat vasárnap délelölt tartotta évi rendes köz­gyűlését székházának nagytermében. A népes köz gyűlésen Bokor Adolf elnökölt, akinek megnyíló beszéde után dr. Baseli Ferenc, a társulat titkára terjesztette be nagy alapossággal szerkesztett évi jelentését, amely a tagok tetszésével találkozott. A pénztárosi, számvizsgálói jelentések utau meg­történt a választás, amely újból a mult évi liszli­kart és választmányt bízta meg az ügyek vitelével. x Del-Ka újrarendezett cipökirakaiai kellemes feltűnést keltenek. Jó minőség, olcsó ár és tartós ság — ez jellemzi a Del-Ka-gyártmányt. Fiók: Kárász ucca 14. 671 —• A szegedi zsidóság képviselői a budapesti nagygyűlésen. Kedden kezdődik Budapesten a zsi­dók országos nagygyűlése. A nagygyűlésen Szeged­ről dr. Lő w Immánuel felsőházi tag, NVinímcr Fülőp és Varga Mihály vesznek részt. Dr. Biedl Samu családi gyásza mialt a nagygyűlésről távol marad . — A kultúrpalota árvízi kiállítása. A Somogyi­könyvtár és a Városi Múzeum árvízi kiálliüísa kedden délelőtt 10 órakor nyilik meg, a képtári nagyteremben. Arvizi egykorú fényképek, nyom­tatványok, hírlapok töltik meg a tárlókat. A ki­állítás 8 napig marad nyitva. Belépés díjtalan. x Járványok ellen legbiztosabb Ordofi Vince Lom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom