Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-02 / 51. szám

1929 március 2. OfcLM^GVAÍ^SZAG MérséfeelSen hideg időt Jósolnak ' A Mclccrologiai Intézet Jdentése: Hazánkban a hideg fokozódott. A hőmérsékleti minimumok tulnyomórészben a —10 fok Celsius alá sülyedtek. Kaposvárról —13. Magyaróvárról is —13 fok Celsiust jelentettek. Tegnap a hőmérséklet már nappal sem igen emelkedett a fagypont fölé, országszerte erős északi «elek vannak, dc a havazás már mindenütt megszűnt Budapesten délben a hőmérséklet — 1 fok Celsius volt. Jóslat: Túlnyomóan derült és főleg éjjel Igen hideg idő a szelet gyengüléséül A Meteorología! Intézet este 10 órakor • kővetkező jelentést adta ki: Hazánk déli részén az esti órákban némi havazás indult meg. Az idő egyébként inkább derült és még hideg. Jóslat: Erős éjjeli fagy,nappal túlnyomóan derült, csendesebb, mérsékelten hideg idő várható. Nyolc és félfok hideg volt Szegeden A szegedi egyetem földrajzi intézetének meteorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy pénteken I Szegeden a hőmérő legmagasabb állása —3.0 fok • Celsius, legalacsonyabb pedig —8.6 fok Celsius volt. Kétnapos szünet után megnyílt a bécsi forgalom (Budapesti tndósitónk telefon jelen, tése.) A Budapest—Bécs közötti vasúti forgalom pénteken délután kétnapos szünetelés után njból megindult. Budapestről délután elinditc.tták a menetrendszerű vonatokat, mert Bécsből értesítés érkezett, hogy a vonalon lévő akadályokat elhárították. Bécsből délután négy óra öt en perckor indult el az első vonat Budapest felé. Ezen a vonaton jöttek haza az Operaház Nürnbenrgben szereplő tagjai A túlzsúfolt vonat egy órás késéssel futott be a Keleti-pályaudvarra, ahol az érkezőket a nyugtalankodó hozzátartozók nagy örömmel fogadták. A Duna—Száva—Adria vasutigazgatóság közli hogy az időjárás javulása következtében a vonalakon a forgalom is megjavult. Egy-két vonal kivételével a vasutvonalakon hóakadály nincs i közegészségügyi bizottság heves viták és összecsapások után ugy határozott, hogy általásios gyermekkórház tentartását javasolja állást fosialt a bizct?ság a sinylödö tüdőbetegek kórházának terve ellen is és egy nagy tüdőbeteg körház létesítését sürgeti (A Délmagyarország munkatársától.) Pénteken délután ült össze dr. Kooáts József főorvos elnökletével a városháza bizottsági termében a közegészségügyi bizottság, hogy letárgyalja a rövidesen felszabaduló gyermekkórház jövendő sorsának problémáját és állást foglaljon dr. Darányi Gyula egyetemi tanár ismeretes indítványa ügyében. A kérdést négy órától hét óráig megszakítás nélkül tárgyalták a bizottság tagjai és az ülésre meghívott szakértők. A vita sokszor igen szenvedélyessé vált, gyakran személyi élt is kapott, a végén pedig a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a városnak az alapítványi gyermekkórház épületét a közkórház gyermekbetegosztályaként kell tovább fcnlartania. A közegészségügyi bizottság ülésen a tagok szinte teljes számban jelentek meg, de szép számban megjelentek a meghívott szakértők is. Ott volt dr. Debre Péter, a közkórház igazgató főorvosa, dr. Ilainiss Elemér egyetemi tanár, a gyermekklinika igazgatója, dr. Darányi Gyula egyetemi tanár, az egyetem közegészségügyi intézetének vezetője, dr. Kovát* Ferenc egyetemi magántanár, a tüdőbeteggondozó vezetője, dr. Pálfy József tanácsnok, dr. Turóczy Mihály tiszti főügyész és még sokan mások is, úgyhogy a bizottsági terem szinte zsúfolásig megtelt a résztvevők, kel. Az ülést dr. Kováls József főorvos nyitotta tneg és üdvözölte a bizottság uj tagjait, valamint a meghívottakat. Felkérte dr. Wolf Ferenc tiszti főorvost a napirendre tűzött kérdés ismertetésére. Wolf Ferenc több, mint egy órás beszédben tárta a bizottság elé azoknak a harcoknak az előzményeit és történetét, amelyek a Gréí-féle gyermekkórház épülete körül keletkeztek és folynak körülbelül három év óta. Elmondotta, hogy a gyermekkórház épületét a Gréf házaspár adománvozta a városnak kifejezetten gyermefcközk őrház céljaira. Majd ismertette dr. Darányi Gyulának a polgármesterhez intézett beadványát amelyben a közegészségügy professzora azt kéri, hogy a gyermekkórházból, ha azt a klinika visszaadja a városnak, tüdőbeteg gyermekek számára létesítsen kórházat a város. Indítványozza továbbá, hogy a közkórház Pnltz-ueeai épületében, amelyet jelenleg az idegklinika használ, a sínylődő cs menthetetlen tüdőbetegek számára rendezzen b? kórházat és indítson mozgalmat a város egy tüdőbeteg kórházfvsanatórium létesítésére Is. Darányi professzor indítványait azzal indokolta r "g, hogy Szegeden a tuberkulózis rettenetes méretű pusztításokat végez és a betegség elleni védekezéshez szükséges intézményét hiányzanak. Hogy lökést adjon a megindítandó társadalmi mozgalomnak, a maga részéről háromezer pengőt adományoz a létesítendő tuberkulótikus szaru tórium céljaira Darányi professzor. A tiszti főorvos ezután elmondotta, hogy a tüdővész elleni védekezés frontjának kiépítéséért hosszú évek óta harcol a főorvosi hivatal is és azok a javaslatok, amelyek tüdőbetegkórház és szanatórium felállítására vonatkoznak, nem uj keletűek. Cáfolni igyekszik Darányi professzor adatait és állítását, amelyek szerint Szegeden feltűnően nagy arányú a tuberkulózis pusztítása, nagyobb, mint más városokban. Statisztikai adatokat ismertet amelyek szerint a tuberkulózis szempontjából Szeged a törvényhatósági városok között a legjobb helyen áll. mert a halálozási arány szerint itt pusztul cl tuberkulózisban a legkevesebb ember, ezer lakosra 3.01 esik, ezzel szemben Pécsett 4.2, Baján 42, Miskolcon 12, Budapesten 4.1, Kecskeméten 3.07, Sopronban 3.05, Debrecenben pedig 3.02 a halálozási arány. Pedig Szegeden tízezer pincelakás van és a város fekvése igen mély. Megállapítja, hogy • szegedi tanyákon igen gyönge az emberanyag és kijelenti, hogy a szegedi kórházban nem kilenc, amint Darányi profeszszor állította, hanem 24 ágy áll a tuberkulótikus betegek rendelkezésére. Ezután azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy a város berendezhet-e speciális tüdőbeteg gyermekkórházat a gyermekkórház épületében. Véleménye szerint a város ezt nem teheti meg elsősorban azért sem, mert az alapítólevél intencióival kerülne ellentétbe. de azért sem, mert a városnak éppen ugy szüksége van általános gyermekkórházra is a klinika mellett, mint ahogyan szüksége van közkórházra. Ismerteti az alapítólevél idevonatkozó pontjait amelyek kifejezetten ugy rendelkeznek, hogy, a város köteles a Gréf-féle épületben közkórház jellegű gyermekkórházat fentartant De nem járulhat hozzá ahoz sem, hogy a város a közkórház Pultz-uccai épületében a sínylődő tüdővészesek számára rendezzen be kórházat, mert ennek az épületnek más a rendeltetése. Szegeden nincsen elkülönítő járvány kórház és az egyetem belgyógyászati klinikája sem tartct'a bo azt a megállapodást, hogy a várostól kölcsönkapott harminchat ágyat a szegedi járványos betegek »¡rámára tartsa fenn. Volt eset rá, hogy szegedi beteg nem is kapott helyet a belgyógyászati klinika járványos osztályán. Da szociális és emberi szempontok is ellenzik a sínylődök kórházának berendezését mert nem lehet még közvetett uton sem tndtára adni a betegnek, hogy menthetetlen. Akit pedig ebbe a kórházban helyemének el, az tudná, hogy gyógyíthatatlan. Hivatkozott ezután a főorvos azokra a régebbi tárgyalásokra, amelyek a város és a betegpénztár között megindultak a Csengelén építendő tüdőbeteg-szanatórium felépítése ügyében. A város felajánlott erre a célra hnsx hold erdői cs negyven hold termőföldet, de azután valahogyan megfeneklett a szép terv. Ma már nem ajánlaná, hogy Felsőtanyán építsék föl a járványkórbázat, mert Alsótanya, ahol kiépült a kisvasút sokkal alkalmasabb erre a célra. A szanatóriumot a Társadalombiztosító Intézet nélkül ma már nem is csinálhatja meg a város. Wolf Ferenc végül azt indítványozza, hogy n bizottság vesse el Darányi professzor indítványának a gyermekkórházra és a sínylődök kórházára vonatkozó részét, de mondjon köszönetet, amiért háromezerpengős adományával megindította a mozgalmat,amelynek csak üdvös eredménye lehet. H jogászok véleménye szerint a város csak általános gyermekkórházat tarthat fenn a Gréf-féle épületben Kováts József elnök felkérésére ezután a jogászok nyilatkoztak arról a kérdésről, vájjon az alapítólevél lehetővé teszi-e a gyermekkórház tüdőbetegkórházzá való átalakítását. Először dr. Taróczy Mihály tiszti főügyész feitette ki véleményét Kijelentette, hogy az alapító levél ötödik pontja világosan és félreérthetetlenül rendelkezik. Az ötödik pont értelmében a város köteles a Gréf-féle épületben akár a közkórház egyik osztályaként, akár külön intézményként körkórház jellegű gyermekkórházat fenfartani, amely válogatás nélkül felvesz minden beteg gyermeket. A kórházat tehát specializálni nem lehet, mert ebben az esetben az alapítók leszármazottai visszapörölhetnék az énűletet a várostól. A bíróság pedig nyolcvan-kilencven percent valószínűség szerint a leszármazottak javára döntene. A város ilgsn kockázatos pöröket nem provokálhat. Dr. Kertész Béla teljes mértékben azonosítja magát a főügyész jogi véleményével, azt azonban még alátámasztja azzal, hogy az alapítólevél kérdéses paragrafusában perdöntő jelentősége van a hangsúlyozott »közkórház« szónak. A kőzkórház fogalmát tételes törvények állapítják meg. A törvény szerint közkórtláznak az olyan Intézmény tekintendő, amely minden beteg befogadására köteles, a magánkórház viszont csak olyan betegek befogadására kötelezhető, amilyenekre berendezték. Ha tehát a gyermekkórházból kifejezetten tüdőbeteg gyermekkórházat csinálna a város, akkor ez a kárház elveszítené közkórház jellegét és így a város ellentétbe kerülne az alapítólevél rendelkezéseivel. Ezzel a város a kérdést teljesen bizonytalan jogi talajra vinné. A jogászok nyilatkozatai tulajdonképen már el is döntötték a vitát, amely azonban még csak most szélesedett ki teljesen. Dr. Halnlss Elemér egyetemi tanár, a gyermekklinika igazgatója szólalt föl. Az egyetem orvosi kara nevében köszönetet mond a város hatóságának, amiért végre lehetővé tette, hogy belekapcsolódjon az egyelem is a közegészségügyi kérdések megvitatásába, mert eddig hivatalosan asm szól-