Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

IUa.j iíuruar iü. Katto- m^mcv bécsi lég szeszéén koksz m№ POrOSI SZeii és tűzifa Telefon 66 és 2-62. Telep: Boldogasszony sugáiui 40. Siegel holá írja: Szabó László XVI. n peíresi mmmms Petres, ahol a gátszakadás bekövetkezett, D6c és Mártély vonalába esik, cppen a középre. Az elszakadt töltéstől körülbelül egy ¡kilométer távolságra északra esik a percsorai keresztgát, melyet a védekezés szempontjából a legfontosabbnak tartottak. Szegedtől légvonalban, mintegy lrusz kilométer távolságra fekszik ez a töltés és hogy éppen itt történt a baj, azt egyszerűen a földrajzi helyzetből nem lehet megmagyarázni. A Tisza egyik átmetszése húzódik a töltés mellett s a nox"mális meder és a töltés között öt-hatszáz méteres árterület van. Az átmetszés mögött egy óriási nagy, több mint tiz kilométeres kanyarulat van, mely a semmiképen sem védett körtvélyesi rétet veszi körül. A folyó széles medre, továbbá Körtvélyes és az alatta levő, szintén nem védett bárci-rét tömérdek vizet befogadhatott. Mindenki, aki az 1879-iki árvízről irt, csodálkozik azon, hogy éppen Petresaaél szakadt cl a töltés, ahol egészen uj volt, mert csak 1877—78-ban épült. Nem veszik ;figyelembe, hogy a töltés minél régibb, annál jobb, mert az uj töltésbe a víz könnyebben | .beszivárog. Továbbá az uj töltés hamarjában készült, téli munka volt. A téli fagyos rögökből szép, magas töltést hamar lehetett csinálni, de abban a töltésben nem lehetett bizni, mert a fagy végre is enged s a víz ott marad a töltés anyagában. Az elszakadt töltés igen szép épitmény volt, s a koronája mintegy fél méterrel emelkedett ki a legmagasabb vízállás felett. Várady Ignác, aki a percsorai gáttal együtt a petresl töltést is védte, erősítéseket sürgetett, még pedig a Tisza felőli oldalou, ugy okoskodva, hogy ott kell pótolni az anyagot, ahol fogy. A mérnökök azonban jobbnak vélték, hogy belülről erősítsék a töltést, még pedig nem a töltés lábát, hanem a töltés koronáját. A töltés lábával ugyanis baj volt: a töltés nyugati oldalán is hol egy méternyi, hol másfél méternyi viz volt. Erre azt mondták, hogy »talaj-víz. * Pedig valószínűleg már a Tisza Auíé és Gépkereskedelmi Vállalat Szekule»z és Vészlts üzletéi Kígyó ucca 1. szám alól, megnagyobbítva Kölcsey ucca II. szám (Fekeíesas ucca és Kölcsey ucca sarok) alá helyezte át. \ Magyar Gazdasági Gépayár és a Magyar Fiat Automobil Müvek Délkerületi Képviselet cséplek, CŐSC traktorok, veíőgepek, rifflt szemesgkocslk, teherkocsik, pneumatlkok, alkatrészek, kerekpárok. 49 Minden typus raktáron megtekinthető. vize volt az, — a töltés alatt erősen szivárgott át a viz és a töltés testéből már csak az volt száraz, ami a vízből kiemelkedett. Reizuer János »Szeged Történetében«, nyilván megbízható hallomás alapján, igy irja le a töltés-szakadást: Várady este 7 órakor az egész szakaszt szemle alá véve, a petresi töltésen sem észlelt semmiféle gyanús körülményt. Alig távozott Várady két kilométernyire, midőn az őrjáró katona vészlövéseit hallotta. Rögtön visszafordult s azt tapasztalta, hogy a töltés mintegy husz ölnyi hpsszaságbaa egészen eltűnt és a nyíláson a Tisza iszonyú erővel és robajjal ömlik a percsorai rétre. A 3 öles magasságú vízoszlop mindinkább szélesedett, ugy hogy a szakadás elzárására még gondolni is teljesen képtelenségnek látszott A szerencsétlenség egyedüli tanuja, az őrjáró katona, a színpadi tüneménynek is beillő jelenetről azt adta elö, hogy a töltés átszakadt részén csak néhány perccel elűbb vonult keresztül s anélkül, hogy valami történt volna, 7 óra körül a töltés önmagától egyet fordult és egész tömegével a mélységbe zuhant, amire megadta a vészjelet Szeged pusztulása után nyomban elrendelte a kormány a vizsgálatot annak a kiderítésére, hogy mi okozta a petresi töltésszakadást. Ez a bizottság, melyben »szakértők vettek részt, a katasztrófa valóságos okairól csak igen kevesett tudott megállapítani, noha egészen május 23-ig foglalkozott az üggyel. Az itt következő adatok, csaknem szórói-szóra a bizottság Jelentéséből vannak véve: A bizottság kihallgatta Várady Ignác urat, Hegedűs Istvánt, a percsorai ármentesitő társulat igazgatóját, Nóvák József főügyészt, Szekerke Józsefet, Radenich algyevi uradalmi igazgatót, a gyevi kasznárt és Csejtey dorozsmai szolgabírót. (A gátőrök, munkások cs katonák közül senkit sem hallgattak ki.) A kihallgatott tanuk mind részt vettek a védelemben s részben vezetői voltak a védelemnek; véleményük az volt, hogy Kende Kanut percsorai kormánybiztos késedelmes és hiányos intézkedése okozta a petresi szakadást. »Midőn február hő második felében a Tisza rohamos áradásnak indult, a szegedi közönség még nem sejtette a vész közelségét, sőt a vészbizottság első ülésében, midőn Taschler főkapitány a helyzet komolyságát jelezte, a bizottság többsége részéről csaknem kinevettetett. Az itt keringő hirek szerint a Felsővidéken csekély havazások voltak a télen s igy vizártól félni nem al:art senl;i.i Csak akkor kezdett Szeged népe hinni a veszedelem valóságában, mikor a Tisza óriási szökésekkel néhány nap alatt megközelítette az 1876-i legmagasabb vízállást, de ekkor azután meg is történtek a várostól telhető legerélyesebb intézkedések. Elsősorban a percsorai töltés-vonalak védelmére és jókarba helyezésére gondoltak. A percsorai társulat kormánybiztosa, Kende Kanut, noha a vész-bizottság táviratilag felszólította, nem jelent meg a veszedelem helyszínén; ezt ós Kende egyéb mulasztásait a bizottság megállapította. A Szegedi Napló azonban, mely különben mindig támadta Kende Kanutot, nem engedte, hogy most minden mulasztásért és hibáért Kende Kanut legyen a bűnbak. Abból, irta a Napló, hogy Kende elhanyagolta a védelmi ügyet, még nem következik, hogy 6 okozta a katasztrófát. A percsorai vész-bizottság, melynek élén Nóvák József kilünő főügyészünk állt, me'ynek mérnöke Várady volt, kl 187^-íkl hősies védelmével a közelismerést kivívta, melyben működött a fáradhatatlan Szekerke József, — megtette kötelességét minden irányban, s többet Kend a Kanut sem tehetett volna, bár éjjel-nappal együtt védte volna is velük a töltés-vonalat A Tisza rohamos árjával nem küzdhetett volna meg senki, aki a veszély nagyságát jó előre nem látta. Hogy Kende Kanut so nem szakértő, se nem figyelte meg a Tisza sajátságait évtizedeken át, hogy a vészt előre nem lítta és hogy akkor sem látta volna, lia lejön az első távirati meghívásra, abban senki sem kételkedik. Kende Kanut nem okozta tehát a petresi szakadást, hacsak azon megbocsáthatatlan, de sajnos, nálunk mindennapi hibájával nem hogy vállalkozott oly hatáskörre, melyhez nem ért, sflt melynek terheit és fáradalmait elviselni sincs semmi hajlandósága. A közvélemény sürgette, hogy vizsgálják meg Herrich Károly ós Hicronymi Károly szerepét is, mert a minisztériumban ők irányitolták a Tisza-szabályozás összes ügyeit s igy a technikai intézkedésekért, illetve azok elmulasztásáért nekik kellett viselni a felelősséget. Nem tetszett Szeged közönségének az sem, hogy azok a szakértők, kik a vizsgálatban részt vettek, a Tisza-szabályozáson dolgoztak s igy a kérdésben érdekelve voltak, sőt a kormánnyal többá-kevésbbé függő viszonyban voltak. Szeged azt óhajtotta volna, hogy külföldi szakértők vizsgálják felül a Tisza szabályozását, s ez a közvélemény kívánságára később meg is történt, bár a vizsgálat nem sok gyakorlati eredménnyel járt. A Tisza-szabályozási társulatoknál eddig is az volt az uralkodó vélemény, hogy Iíende Kanut kinevezése ugyan hiba volt a kormány részéről, de Szeged nem azért pusztult el, mert a Tiszát rosszul szabályozták, hanem azért, mert a város rosszul védekezett. imi jp •vllégkilrU selypinhorlHiyAk ¡rinden létezd divatszinbsn, 129 szavatolt trinS'é» oyÄrl rokiÄr P>oll^l£ Tesivérel&nél Cíckonlcí UCCQ és Széchcay! tér i „»uflonln" 282 gyógysicrl&rAlíiir» Dut30nlc®-l£r (Szegedi Napló höz) ksphalo 'a felülmúlhatatlan hatású is a Pirlsban Kitüntetett 99 IÄ Mindazon rokonoknak, jóbaráloknak és ismerősöknek, akik drága |ó feleségem és édes onyánk elhunylával részvétükkel fájdalmunkat enyhíteni igyekezlek, ezulon fejezzük ki köszönetünket. 4?7 iőwy Soir.a és gyermekei. wmmmm\ S?< olcsó, lar'ó*. Lerakat LUSZTIG Széchenyi tér 2. M i n tí e n párért «saraméi