Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

DfcLMAGY \HOmSZAC« xsfi'H február ie: Dr. Mészöly Gedeon, a bölcsészei! lehullás dékánja igy nyilatkozott : Mint dékán, kötelességemnek tarlom kijeIenteni, hogy Karunk életében semmi olyan esemény nem történt, mely a felekezeti békét fenyegetné. Állam és város minden felekezet pénzéből tartja, fejleszti egyetemünket, s hazánknak, közelebbről az Alföldnek, minden felekezetű fia, leánya tanul nálunk és sokat alkotott miniszterülik, gróf Klebclsberg Kunó, ki nélkül köztudámos szerint nem állana és nem virágzanék ez az egyetem, soha nem a felekezeti hovátartozás miatt nevezi ki a tanárokat s nem ilyen szempontból Ítélkezik karunk sem a jelöléskor. Nemrégen nevezett ki a miniszter ur több protestánst a szegedi egyetemre, Karunk pedig, mióta Szegeden van, négy esetben hivott meg kebelébe katolikus tanárt, két esetben pedig protestánst. Ennek a felekezetek közti jó egyetértésnek — mondjuk igy: nemzeti egység érzésének — szelleme^ ifjuságunk életében, magaviseletében is megnyilatkozik. Inter arma silent Musae. Egyetemnek béke kell. Mindenkit szeretettel kérek, hagyjanak neki békét Dr. Erdélyi László egyelem! tanár, a köveíkczőkel irla: A Délmaggarország szerkesztősége véleményemet kérte ki abban a kérdésben, amelyre nézve a szegedi református lelkész ur a lap szerdai számában nyilatkozott. Klebclsberg miniszter urank nincs szüksége arra, hogy sokszor kifejtett, lelkes álláspontjainak védelmére siessek. Inkább a közvéleményt kell megvédeni fontos ügyekben elejtett téves adatokkal és felfogásokkal szemben. A magyar kormányt nem kell félteni attól, hogy haszontalanul és felekezeti elfogultsággal szórja a pénzt idegen célokra. Ha tehát katolikus apácák vallásos és hazafias szellemű iskoláira is ad pénzt, az azt jelenti, hogy a kétharmad részben katolikus Csonkamagyarország adóiból nemcsak protestáns eclra jut államsegély, hanem katolikus iskolákra is. Egyébiránt az apácák iskoláira adott ujabb nagy segélyek jórészt katolikus alapokra fölvett kölcsönökből folytak. Megtévesztő lehet az az állítás, hogy mivel apácák is kapnak képesítést a polgári tanárképzőn és az egyetemen, azért kevesebb állás jut a világi katolikus tanárjelölteknek. Az apácák nem hódítottak el állami, városi középiskolákat. Az ő vallásos és kulturális hatásuk nagyrabecsülése miatt csupa uj iskola keletkezett katolikus főpapok és más vallásos jótevők pénzén. Ez mind nyereség a korábbi és későbbi nem vallásos iskolák mellett. Az állami követeléseknek az apácaiskolák nemcsak megfeleltek, hanem a kulturális értékeket még nagy erkölcsi értékekkel is fokozták. Csak az volt a kifogás cllenök, hogy oly drága tanárképző iskolákat nem tudtak fönlartani; amilyenek az állami Pacdagogium és az Erzsébet-főiskola voltak, amelyeknek tudós tanárai egyetemi magántanárokivá lettek s egyetemi tanárokat is adtak. Emiatt az állami felügyelők s a budapesti polgári tanárképző főiskolákból kikerült tanárok fel-felszólaltak. Ezen akar most segíteni a miniszter ur, amikor részben egyetemi színvonalra akarja felemelni az egész polgáriskolai tanárképzést az apácákra nézve is, akiknek kulturáját és vallásos nevelő hatását a miniszter nagyra becsüli. Nagyra becsüli sok nem katolikus szülő is, kik leányaikat apácák iskoláiban és nevelőintézeteiben helyezik el. A törvény végrehajtója a felelős miniszter s amely közegei aj ö irányítását nem fogadják el, azok természetesen kénytelenek koruknál fogva is állásukat elhagyni. Az 1848. évi XIX. t.-c. az oktatás szabadságát abban is biztosítja, hogy »a tanuló szabad választást tehessen arra nézve, mely tant és melyik tanártól kívánja hallgatni«. A középiskolák közt válogathatnak a szülök szabadon. A miniszter ur az egyetemeken is alkalmat akar erre adni, amennyire ez lehetséges éjs kívánatos. A kívánat pedig fölmerült egész testületek részéről: a miniszter ur tehát a törvény szellemében jár cl, mikor a bölcselet, neveléstudomány és irodalom tanulása számára az egyetemen is lehetővé akarja tenni a szabad választást. Ez nem ellenkezik a tudomány érdekeivel, s még kevésbé a tanszabadsággal. Nyugateurópában s Amerikában is vannak vallásos egyetemek, katolikus egyetemek. Strucpolitika volna tudomásul nem venni, hogy van keresztény bölcselet, katolikus nevelés és katolikus irodalom. Ezen speciális tudományok értékeit föltárni és bemutatni még a másvallásuak számára sem fölösleges, hogy méltányosan ítélhessék meg, s éppen nem közömbös a katolikus müveitek, tudósok számára, kiknek e részben kötelességeik is vannak. Az egymást temető filozófiai rendszerek romjai közt a katolikusok őrök értékeket kereső és folyton épitő bölcselete nem akar a nihilizmusba temetkezni. Megbecsül minden igazi értéket az uj filozófiai rendszerekben, ezeket kiválogatja, megvitatja s megtisztítva beleilleszti a philosophia aeternaba, az örökbecsű bölcselet rendszerébe. Természetesen van még több tudomány, amelynek volt és legyen tanszéke minden Mindennemű ut és használt legmagasabb árban vásárol ágyfioíi és gyap'uklvfósii fiáz ROSNERÖDÖM Szeged, Petőfi Sándor suflörul lüiá. Telefon 14—47. Mérey ucca 6,'c. — Telefon 8—17. SSffSWfílSSsí pelyhet szállodák, intézetek, menysagf aÉísSílBj asszonyok és háztartások részére n legolcsóbb árbaa szállítok. Régi használt ágytollak tisztítása é3 felújítása mérsékelt árban. Diszpárnák tültéSE a legolcsóbban. 33 a KedveiS tlzBtésl feltétele* ínlefon hibásra házhoz fcUIrtOk. egyetemen, vagy legalább némely egyetemünkön. Ezt nagyon óhajtjuk. Helyes, ha az egyetemek ezek betöltéseit is kérik, sürgetik. De ezek betöltését a párhuzamos úgynevezett világnézeti tanszékek nem akadályozzák* mert hiszen ezek nem egyebek, mint egyetemi rangra emelt polgári tanárképzői tanszékek, amelyek most lehetővé teszik a hallgatók részére is biztosított törvényes tanszabadságot VOLGA . - - VOLGA . . Stenka Rasin a legendakör övszte kozák hetman, a tragikus sorsa vezér gyönyörű és megható történetét tárja elénk Tuíjanszky a nagy orosz rendező {¡¡mjében. Stenka Rasin a'aklót évszázados pa'ina takarta * emléket az orosz apák örökségül hagyták fiaikra. Története a legérdekesebb, szivet megellő tragikus. M'nlha a csendes orosz puszták, az Ural hegyrengeteg. a szélesen hömpölygő Volga porijainak levegőiét érezné a néző, a ba'.alajka hangjai a tüzes orosz táncok elevenednek meg a néző előtt. A filmet Turianszky a Strogoff Mihály rer.« dezőie rendezte. A főszerepben Adalbert Schletow Boris de Faze és Lilian Hall Davis kelti életre a Volga nagyszerű alakjait. Nagy élmény lesz ez a film. mely művészt mélységeken kívül azzat a meglepetéssel Is szolgál, hogy a filmben előforduló Volga cfmU dalt. valamint a Don kozákok állal előadott .Ej U ¡ínyem' — Saljapln kedvenc mösor darabiái - a Szegcdi Általános Munkás Dalkör korosa fogfa énekelni. A gigantikus filmet szerdától vasárnapig mntatla bc a Belvárosi Mozi. kedd esie 8 óra Tisza-szálló mm hoenaramttfész ¡legijeK o Délmaggarország Segglrodáfában. Teleion: 30©.j Szombaton megtartották a Szegedi Gazdasági Egyesület közgyűléséi (A Délmagyarország munkatársától) A Szegedi Gazdasági Egyesület szombaton délelőtt a városháza közgyűlési termében dr. Algner Károly főispán elnökletével népes közgyűlést tartott, amelyen megjelentek az összes mezőgazdasági egyesületek kiküldöttei. A közgyűlést Atgner főispán nyitotta meg. Megnyitó beszédében ismertette az elmúlt gazdasági év történetét. Elmondotta, hogy az esztendő nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert amit egyik kezével adott a bőséges gabonatermésben, azt a szárazsággal a másik kezével elvette. Az amerikai buza kiszorította a külföldi piacokról a jobb minőségű, de drágább magyar búzát, ami igen erős próbára teszi a magyar gazdák ellenállóképességét. Az országnak a nagy gazdasági világversenyben nagy átcsoportosításokra van szüksége, hogy közgazdaságilag boldogulhasson. Részletesen foglalkozott ezután a főispán a mezőgazdaság különböző ágazataiban megnyilvánuló irányzatok kihasználásának kérdésével. Ezután dr. Somogyi Szilveszter polgármester tartott beszédet. Kijelentette, hogy nemcsak a világgazdaság krizise miatt nehéz a magyar gazdák helyzete, hanem Trianon miatt is. Sok külföldi piacot veszített el az ország mezőgazdasága oz uj határok és az utódállamok ellenséges érzülete következtében. A gazdáknak uj utakat kell keresniük és ezt szolgálja a mezőgazdasági oktatás fejlesztése is. Tarr József szólalt fel ezután és beterjesztette az egyesület múlt évi működéséről szóló jelentését, valamint az idei munkaprogramot. raj ka Lajos indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy Aigner Károlynak és Tarr. Józsefnek jegyzőkönyvi köszönetet mond az egyesület érdekében kifejtett működésükért. Az évi jelentést, majd a zárszámadást és a költségvetést is elfogadták. Ezután különböző gazdasági jelentőségű indítványokat tárgyalt le és szavazott meg a közgyűlés, amely egy óra után írt véget. A rárfWriél!iiá«on fellQnésí keltettek a Dé:msgvarorszéat képvlse'el • .510 Jámbory Lafosnál Szefjed, Tisza Lajos körút 69. szám. MEGJELENT! könyve: • n *fl 660TT Harminc napig magánzérkában. ügy újságíró naplójegyzetei a Marleó uccaS foa&ásfoan. j Kapiiató 2 Oéimagyarofszág kiadóhivatalában. j Ara: 4 pengő-