Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-10 / 34. szám

0ÉLMAGYXn33SZjMS fBSl fehTüáV'íft A színház hmtsle, a felvonáskBzök, a nyári állomás, a sntisor a sziniigvi bizottság etött lyíron mealsmétlIK a tanyai előadást — Továbbra Is Gaál Endre marad a bizottság elnöke (A JOélmagyarország munkatársától.')X színügyi bizottság szombaton délután dr. Gaál Endre nyugalmazott kulturtanácsnok elnökletével ülést tartott. Gaál Endre elöljárójában bejelentette, hogy mintán a közgyűlés uj kulturtanácsnokot választott, a bizottságban viselt elnöki tisztsége megszűnt. Dr. Pálfy József tanácsnok ezzel szemben közölte a bizottsággal, hogy a polgármester továbbra is Gaál Endrét bi:ta meg az elnöki tisztség betöltésével. Pálfy József ezután részletesen, referált a színház 1928. évi özlcleredményérőL. Elmondotta, hogy a szinház bevétele az; elmúlt esztendőben január elsejétől december 31-ig a százhuszonnegyezer pengős városi .szubvencióval együtt 506.591 pengő volt, ezzel szemben a kiadása 505.920 pengő és igy a •színháznak 671 pengő »haszna« maradt. Elmondotta ezután Pálfy József, hogy az idei szezonban a városi szubvencióból még egyetlen fillért sem költött el a színház, sőt az uj bérleli dijak fedezik a februári és a. márciusi kiadásokat is. A szubvenció felhasználására tehát csak áprilisban kerül sor. Foglalkozott ezután az intendáns azokkal a panaszokkal, amelyek a hosszú íelvonáskGzi szünetek és a pontatlan kezdés miatt hangzanak el igea gyakran. Kijelentette, hogy a jogos panaszok orvoslása érdekébén a színház megteszi a szükséges intézkedéseket. Dr. Szalag József kerületi főkapitány indítványára elhatározta a bizottság, hogy javaslatot tesz a tanácsnak a Dorottya eredeti kéziratának a muzeum számára való megszerzésére. Pálfy tanácsnok ezután a nyári állomás problémájáról szólva bejelentette, hogy a színház Makó városával végérvényesen megállaOPERI ZMGQRITEREM Dudnpctt, VI.. Haló* uccb 16. Világmárkáé songörák éakoncertpiaaiaók looo penaOtBl vásárolhatók elönvüs részletfizetésre Is. B.6 Tisztviselőknek nagy kedvezmény. pödott. Augusztusban és szeptemberben másfél hónapig játszik a társulat Makón. A polgármester kívánságára a nyáron megismétlik a tanyai előadásokat. A kamaraszínház kérdéséről is- beszélt az intendáns. Közölte a bizottsággal, hogy a tervet nem ejtették el. A kamaraszínház megfelelő helyiséget kap az ipartestület épülő székházában. Elvileg a város megegyezett az ipartestület vezetőségével, az építkezés befejezése után tárgyalják le a kérdés anyagi részét. Bejelentette az intendáns azt is, hogy a szinház vezetősége rendszeresíteni fogja a gyermekelőadásokat, mert a karácsonyi próba nagyszerűen sikerült. —Nagyou visszás helyzetet teremt — mondotta ezután Pálfy József — a sziinházi ügynökségek lehetetlen uzsoráskodása. Indítványozom, hogy intézzen a város felterjesztést ebben az ügyben a kultuszminiszterhez és a belügyminiszterhez, mert tűrhetetlen az, hogy egy-egy színész havi negyven-száz pengőt fizessen közvetítési dij címén az ügynökségeknek. — Valóságos rabszolgavásárt — szólt közbe dr. Szeless József. A bizottság az intendáns javaslatait egyhangúlag elfogadta. Ezután Tarnay Ernő igazgató mutatta be a színház müsortervezetét. Bevezetőül elmondotta, hogy február tizenötödikéig, a szezon első felében, tehát öt hónap alatt a szinház harminc bemutató előadást tartott, ami azt jelenti, hogy körülbelül minden öt napra jut egy bemutató, vagy repríz. Február 13-án felújítja a színház a Carment, 16-án a VarázSkeringőt, 19-én a Cigánybárót, 20-án bemutatja a Tábornokot, 26-án felújítja Molnár Ferenc Szinház-át, 28-án bemutatja a Párisi divatot, március 7-érc tűzték ki Szalag László Szuh&yjátiak a bemutatóját, tizenkettedikén, árvíz évfordulóján, díszelőadást tart a szinház, amelynek műsorát a polgármester elnökletével egy bizottság állítja majd össze. Készül a szinház a Boszorkányvásár, az Ida regénye ós a Bohémélet előadására, valamint egy klasszikus vigjátékciklusra, amelyBIZTOS GK№$tSNYfí&l nek keretében előadja Gogol Revizor-ját, Shakespeare »Sok hűhó semmiért« cimü vígjátékát, Molier KényeskedŐjét. Készül a színház az Anyegin cimü Csajkovszky operára, a Végzet hatalma cimü Verdi operára és a Troubadóur előadására is. Dr. Szalag József kifogásolta a premiernapok rendszertelenségé! és azt kiváüta, hogy ugy a közönség, mint a színház érdekében lehetőleg szombatra ne.tüzzön ki premiert a direkció. Wtmmer Fülöp azt kifogásolta, hogy a kifogástalan előadásban és kivitelben szinreíhozolt operetteket tulsokálg tartják színen. Kívánatosnak tartaná, ha a szinház prózai együttesével több darabot taníttatnának be. Tarnay erro kijelentette, hogy a szinház tel. jesitményét tovább fokozni nem lehet, mert az előadások nivóját rontaná le, ha két, vagy három naponként mutatna be egy-egy újonnan betanult darabot. Glaitfelder püspök a szegedi rádióban. A szegedi rádiókíállitás adókészüléke előtt vasárnap délelölt 11 óra 15 perckor Glattfelder Gyula csanádi püspök tart előadást. ^TZAlí^ ILIKOR RUM KONYAK SztaMzIegyek Utolsó látogatáson Rákosi jenöné! Irta: Móra Ferenc. . , < ' Most már beszélhetek róla. Nem azért,- mert most már nem cáfolhatja meg, akármit irok, hanem azért, mert most már cz a jelentéktelen dolog is jelentőséget nyert. Egy szál gyújtó lett belőle, amivel egy pillanatra utána lehet világítani az örök sötétbe tünö óriás alakjának. * Husz éve körül lehet, mikor az első levelet kaptam tőle. Még akkor halhatatlanságra igyekvő költő voltam. Azaz, hogy nem igen igyekeztem biz én. Sok dolgot adott a kultura pántlika mérése is, amelyben akkor Tömörkény IsLván volt a chef, az újságnál is igen bo voltam fogva, nem ertem rá bolondságókra és nem túlságosan kultiváltam a költői pályát. Egyszer azonban olyan témát fogtam valamelyik pesti lapban, ami nem eresztett el többet Kívülről már nem tudom, milyeu háború volt, akkoriban, alighanem a Balkánon gyuladozott a pokol, az is lehet, hogy másfelé tőrtént. Éjszaká' uak idején valami magános tanyára rátör az ellenség, a tanyát felgyújtják, a lángra tobogásánál mindenkit lelövöldöznek, csak egy kicsi gyerek tánool el a halál elől. Tudniillik.nagyon ötül a nagy tűznek, a sok cifra bácsinak s őrömében tapsikol, táncol, futkároz ide-oda, meg nem áll egy pillanatra, lehetetlen puskavégre kapni szegény bolond kis őzikét. Végre a csapatot vezető tiszt megunja a doigot, valami cifra aranykereszt van a nyakában, azt letépi, odahajitja a gyereknek, az utánakap a csillogó csecsebecsének, fölveszi a porból, ráismer, hogy • uzou Jézuska van, a szájához viszi és megcsókolja. Ez elég nyugodt pillanat ahhoz, hogy a kis őzikébe beletaláljanak a- golyók. Akkor az. én gyerekem is ilyen játékos kis őzike volt, — nem volt addig maradásom magamtól, míg verset nem irtam a dologról. Már nem emlékszem egy sorára se, de tudom, hogy hoszszu velrs voll, A háború a cime s benne volt minden utálatom és félelmem a háborútól. Ugy éreztem, szép vers, mert nagyon szivemből irtam. De most már mit csináljak vele? Az Uj Időkbe, Vasárnapi Újság-ba, ahol otthon lettem volna, hosszallotíám. Aztán meg azt is éreztem, hogy az ilyen vers napilapot kiván. Elküldtem Rákosi Jenőnek, ifjú költőknél szokásos mentegetődző levél kíséretében. Hogy nem vagyok én tolakodó ember, a múzsákat se sokat infesztálom, de most az ördög addig taszigálta a könyőkemet, még megírtam ezt a verset. Küldöm azon frissiben a legfőbb birónak s várom nehéz sziwei, mi lesz belőle. Hát biz abból nem közölt kézirat lett, az egyetlen az életemben. A legfőbb biró azt irta vissza — ma is őrzöm a levelét — hogy ezt a verset csakugyan az ördög sugalta, jó lett volna elszenteltvizeznem mfvgamtól. A liáboru isteni akarat és természeti törvény, aki magyar iró .pacifizmust hirdet, az nem Isten utján jár. A vers különben veszedelmesón szép, nem is adja vissza, hogy ne jöjjek kísértésbe piáshová beküldeni cs ue csináljak vele kárt Nem is csináltam, nem is csinálhattam. Soha két példányban semmi dolgomat tneg nem irtam s ami elvesze^ örökre elveszett, újra költeni hiába próbáltam. Ezt ucm is próbáltam meg. Szégyellem is magam, er ís voltam keseredve. Inkább daccból, mint tisztességtudásból meg köszöntem Rákosi Jenőnek a levelét S megírtam neki azt is, hogy ha a háború az Isten rendelése a magyarság számára, akkor én csakugyan az ördög zsoldjában állok. Ámbár én mindig ugy tudtam, hogy Isten a pacifista és az ördög a militarista. Persze erre már nem válaszolt Rákosi Jenő. Nem is válaszolhatott. A nemzet óriása nem ülhetett le minden kis vidéki skriblifejt-szel tiplitaplót játszani a porba. De én se gondoltam volna akkor, hogy valaha még baráti levelezésbe keveredjem Rákosi Jenővel. Az utolsó levelet a mult nyáron kaptam tőle. Arra kért, ha Pesten lesz dolgom, keressem fót a lakásán, nagyon fontos ügyben szeretne velem bizalmasan beszélni. De ne késsek sokáig, mert az idő sürget. Biz én jó néhány hetet késtem, csak ősz elején bírtam átszaladni Budára a Bulyovszky-uccába, akkor is nagyon szerencsétlen időben, .délután negyedháromkor. Ilyenkor minden rendem öreg ur alszik vagy legalább aludni szeretne, s li i ntm teheti, akkor mérges. Tudom magamról, aki a rendes öreg uraknak ebbe a második kategóriájába tartozom. Félve csengettem és halk hangon kérdeztem a szobalányt a ballban, hogy nem alszik-» a. méltóságos ur? . ' — Nem én, Ferikém, nem vagyok én olyan álomszuszék, amilyennek gondolsz, — adta mcfj a választ ő maga a dolgozó-szobája küszöbéről.