Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-09 / 33. szám

1929 február 9. DELMACíYA «ORSZÁG № B budapesti influenza-front Budapest, február 8. Dr. Csordás Elemér tiszti főorvos ma délelőtt a következő hivatalos jelentési adta ki az influenza megbetegedések terjedéséről: — Február 7-én a főváros területéről és a vidék­től 156 beteget szállítottak bo a Szent László­tórházba, ezek közül tüdőgyulladása hét ember­nek van. A kórházban ezldöszerint 59S Influenza miatt felvett beteget ápolnak. Influenzás haláleset a kórházban nem fordult elő. A kerületi tiszti orvosok jelentése szerint influenza következtében magánlakásban meghalt egy 65 éves, nő és egy 16 Hónapos gyermek. A hivatalos jelentés kiegészítéséül a tiszti fő­orvos kijelentette, hogy az a körülmény, hogy tegnap ismét emelkedett a Szent László-kórházba beszállított betegek száma, nem azt jelenti, hogy a betegség terjedése erősödik, hanem azt, hogy a betegek közül többet szállítanak be kórházba, mint eddig tették. A tiszti főorvos még kijelentette azt fs, hogy az idősebb embereknél és a csecse­mőknél a légcsöszervek hurutos megbetegedése akkor is veszedelmes, amikor influenza nincs. Bratílanu búskomor lett Bukarest, február 8. Bratiauu Vintila orvosai aZ utóbbi időben nagyon aggódnak a volt mi­niszterelnök egészségi állapota miatt. Az orvo­sok azt javasolták, hogy Bratianu Vintila azonnal utazzon hosszabb pihenőre és kúrára a délvidéki lengerpartra. — Amióta átadta a kormányzást — írja a Cu­rantal —, Bratianu kedélyállapota állandóan nyo­mott Aruiyíra megszokta, hogy évüzedeken ke­resztül egész nap, sőt éjszaka is, megfeszített rTővel dolgozzék, hogy most nemcsak a kedé­lyére, de zit egészségi állapotára is hat tétlensége. Az első időkben hosszú sétákra indult, de ma már ez is idegesili. A kamara üléseire nem akar elmenni, mert idegesíti, hogy pénzügyminiszter! l^ujában a képviselőházban, ahol közel egy év­lízedlg ült, most egyik l?gnagvobb ellenség?, Medghearu foglalt helyet Popovici távollétében. Valóságos fizikai fájdalmakat szenved emiatt. Ide­p;esití az is, hogy gazdasági és pénzügyi törvényeit, több év munkájának eredményét, most néhány örús parlamenti tárgyalással ronibadöntik. Bratianu Vintila néhány hónap alatt sokat fo­i-yott és rövidesen elutazik Palermóba. Távolléte ;datt a liberális pártot Duca, Bratianu György 6& Argetoianu fogják vezetni. Sclsadl eSnik kRIBnvéteményt jeMeif m № A Szabadkán megjelenő Bácsmeggci Napló írja a következő furcsa sorokat: »Nemcsak a budapesti jogászköröket, hanem •t közvéleményt is élénken foglalkoztatja még mindig az Frdélyi-ügyben hozott törvényszéki íté­let. Az ítélethirdetéssel kapcsolatban budapesti jogászkörökben szájról-szájra jár egy igen érdekes pletyka, amely állítólag a büntetőtanács egyik tagjának magántársaságában lett kijelentése nyo­mán terjedt el. Eszerint Schadl Ernő, a tanács alnőke, a büntetőtanácsban Erdélgi Béla felmen­tése melleit foglalt állást. A hír szerint Schadl elnök a tanácsban Erdélgi Béla felmentése mel­lett szavazott, a tanács másik két tagja azonban leszavazta az elnököt. 'A hír kolportálói szerint a szavazóbírákkal szemben így kisebbségben ma­radt Schadl elnök különvéleményt jelentett be, amelyet az ügy irataival együtt felterjeszt dz Ítélőtáblához, amely annakidején foglalkozni fog ezzel. Jogászkörökben ezzel magyarázzák az Erdélyi­ítélet indokolásának rapszodikus érvelését. Az in­dokolást állítólag Schadl elnök szövegezte meg. aki igy saját meggyőződése ellenére volt kényte­len mc,'.indokolni az életfogytiglani fegyházbünte­tés kiszabását. A Schadl elnök különvéleményére vonatkozó birck ma már Budapest egész közvéle­ményét foglalkoztatják, sőt egyes lapok is burkolt formában célzást tettek már rá, természetes azon­ban, hogy az ügy diszkrét természeténél fogva bizonyosat senki sem tudhat.» Idáig tart a Bácsmeggei Xnpló hire. amelyről Budapesten mit sem tudnak. Lacit, antilop, Trottőr dlvaSfrinekben CIPU&RUHAZ SZEGED. KELEMEN-UCCA míg a észlet 413 Kérjük árumintáinkat kira­katainkban megtekinteni! maam A kihágás! bíróság helyszíni szemlét tarloíl az elszakadt rádió-antenna ügyében (A Délmagyarország munkatársától.') A rendőri kihágás! bíróság pénteken délelőtt tartotta meg a helyszíni szemlét a Kelemen-ucca 11. számú házban, ahol dr. Dhs hók László rádiókészülé­ket szerelt fel. A rádió antennája elszakadt és a huzal rázuhant dr. Deák Ferenc rendőrfogalmszó antennájára, ahol rövidzárlatot idézett elő. Dr. Duschák László ellen kihágás címén indult meg az eljárás. A kihágási bíróság ezügyben egyszer már tartott tárgyalást, amikor is elrendelte a helyszíni szemlét annak megállapítására, hogy az antenna szabályszerűen volt-e fölszerelve. A helyszíni szemlét dr. Petkóczy Lajos rendőr­tanácsos tartolta meg. A szemle során Zappán Szilárd postsmérnök részletes szakvéleményt ter­jesztett elő. A vélemény szerint az antenna 110 vollos áramú telefonhuzal alatt épült, tehát az érintkezés az elszakadt antenna és a telefonhuzal kőzött nem történhetett. Az antenna építése tehát szabályos veit. A helyszíni szemle után a bíróság a tárgyalást elnapolta és ugy határozott, hogy csak később dönt abban a kérdésben, hogy a már felszerelt antennát elkobozza-e, vagy sem. A rendelet értel­mében ugyanis az engedély nélkül felszerelt rádiót az antennájával együtt cl kell kobozni. Ez eset­ben azonban a rádió tulajdonosa az engedélyt utólag már megszerezte, az antenna építése is szabályszerű volt, igy a kihágási bíróságnak most érdekes kérdésben kell döntenie. Három évi fegyházra ítélték a gazdát, ah! verekedés közben leszúrta — vadházastársát (A Délmagyarország munkatársától) A1 í getett uj férjével, Beller Györggyel. Amikor mult év október havában történt Klárafalván, j özv. Erdösné Szűcs Jánost meglátta, a leg­hogv két klárafalvai gazdálkodó összeszőlal kozott, majd a szócsata hevében egymásnak rontott. Előkerültek a bicskák is, vér is folyt, amikor a helyszínen megjelent özv. Erdős Gyuláné, hogy a verekedőket szétválassza. A verekedők közül Szűcs János, aki vadházas­társi viszonyban élt özv. Erdősnével, annyira dühbe jött, hogy bicskáját többször belevágta a szerencsétlen asszonyba. A véres jelenet néhány perc alatt játszódott le. A két gazdálkodó haragos viszonyát az okozta, hogy özv. Erdős Gyuláné már régeb­ben elhagyta Szűcs Jánost, akivel vadházas­társi viszonyban élt. Erdősné ezután Beller Gvörgy klárafalvai lakossal állt össze. Szűcs János nem akart belenyugodni felesége távozá­sába. Többször kérlelte, hogy térjen vissza. Az asszony azonban minden esetben nemmel válaszolt. Szűcs János a véres affér napján megleste volt feleségét, aki e«y kútnál beszél közelebbi üzletbe szaladt és onnan leste a to­vábbi eseményeket. Amikor látta, hogy a két férfi egymásnak rontott, hozzájuk rohant és eközben történt, hogy Szűcs János leszúrta, Relíer György látva a történteket, egy vödörrel leütötte Szűcsöt, aki eszstnélellenül esett össze. A szegedi törvényszék 7/M-tanácsa pén­teken vonta felelősségre a két gazdálkodót. Szűcs János ellen szándékos emberölés ki> sérlete címén indult meg az eljárás, mig Bel­ler Győrgyöt súlyos testi sértés címén vonták felelősségre. A vádlottak nem tagadták bűnösségüket. A kihallgatott tanuk mindenben igazolták a vád állításait. A bíróság mindkét vádlottat bűnös­nek mondotta ki, Szűcs Jánost háromévi fegy­házra itéllc a törvényszék, Beller Ggőrgi) négyhónapi fogházbüntetést kapott. Az ítélet ellen ugy a vád, mint a védelem fellebbezési jelentett be. iy^a^zaaía^^ CouradNagel | KORZÓ MOZI Greia Ciartoó W Február S., 10-án SsoroW. vasirmp brilliáns fi'mje, a ízeivedély szombat, vasárnap a Be'.rarosiban Földönfutók. Dráma az <tosz menekültek életébV 10 fevoníab». P.Swereplöli­Majiy Chrt$U<u>» ís WUbelu Dlclerle. Arsnuroi; végeladás, nincs maradás. R'«j.-ií»n<i Ver^'e 5. 7, 9, v"ir- *» fln»epnao ? 5,7.9 6'a'^' r

Next

/
Oldalképek
Tartalom