Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-09 / 33. szám

Bt gébben, mintegy 60 évvel ezelőtt tagjaik ko­szorújába fűzték Rákosi Jenő nevét, de bár e kitüntetések sokkal régebbiek voltak, Rákosi Jenő szive olyan közel bizonyára egyikhez sem állt, mint az Otthon Körhöz. A Magyar Ilirlapirók Nyugdíjintézetének nevében Zimmer Ferenc alelnök, az Újság­írók Kórház és Szanatórium Egyesülete ne­vében Réz Rezső alelnök szólott kegvelettel az elhunyt nagy újságíróról. Az értekezlet ezután tudomásul vette, hogy a Magyai* Tudományos Akadémia, elnöksége felajánlotta az Akadémia oszlopcsarnokát a ravatalozás céljaira. Az újságírók részvéte Az újságíró testületek gyászuk kifejezésérc együt­tes gyászjelentést adnak ki és felkérték Márkus Miksát, hogy nevükben a nagy halottat búcsúz­tassa. Elhatározták, hogy részvéttáviratot külde­nek az elhunyt gyermekcinek, akikkel az újság­írók együtt gyászolnak, mert a nagy halott család­jához tartozóknak tudják magultót. Az uiságiró testületek a következő gyászjelentést adták ki: . .... .. J ' _ »A magyar újságírók országos intézményei: az Otthon írók és Ilirlapirók Köre, a Magyar Hír­lapiról: Országos Nyugdíj Intézete, a Magyar Új­ságírók Egyesülete és az Újságírók Kórház- és Szanatórium Egyesülete mélységes fájdalommal je­lentik, hogy a magyar hirlaplrás halhatatlan feje­delme, mindszenti Rákosi Jenő iró, költő és új­ságíró örök munkásságban, fáradhatatlan küzdel­mekben, a magyarság nagy céljaiért folytatott har­cokban, dicsőségben, sikerekben, de önfeláldozás­ban és lemondásban is eltöltött élet után 87 esz­tendős korában elhagyott bennünket és a nemzet Pantheonjába költözött Mindent nemzetének adott: tehetségét, szelle­mét, bölcsességét. Pályája tanulság és példaadó volt számunkra és lesz a jövendő nemzedékek­nek is. A legtökéletesebb művészetié fejlesztette űz újságírást. Emlékezete örök, mint a nemzet, amelynek legjobb fia volt és halhatatlansága el­múlhatatlan, mint a magyar nyelv, amelynek leg­r.Jsö mestere volt. A magyar újságírás elvesztette vezérét, szelleme és akarata mégis örök útmuta­tónk marad. Ami halandó volt belőle, földi tetemeit február 10-én, vasárnap a Magyar Tudományos Akadémia oszlopcsarnokából kisérjük örök nyugvó helyére, a Kerepesi temetőbe, ahol a róm. kath. egy­ház szertartásai szerint szentelik be nagy halottun­kat Áldás legyen emlékezetén, mint ahogy áldás volt élete annyiunkra, nemzetére és hűséges tár­saira.« Temeíés: vasárnap délilián az Akadémiából Rákosi Jenőt vasárnap délután 3 órakor teme­tik az Akadémia előcsarnokából. Az előrelát­hatóan impozáns nagy temetésen a magyar politikai és társadalmi élet testületileg kép­viseltetni fogja magát, az ujságirótestületek nevében Márkus Miksa fogja búcsúztatni az ujságirórend elhunyt fejedelmét. A kormány a mai minisztertanácson elhatá­rozta, hogy Rákosi Jenőt nagy érdemeire való tekintettel államköltségen fogja eltemet­tetni. Egyultal megbizta gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisztert, hogy a temetés ren­dezéséről gondoskodjék, a kormányt a teme­tésen képviselje és nevében koszorút tegyen Rákosi Jenő ravatalára. Élele Rákosi Jenő lS12-beu született. Már kora ifjú­ságában liirlapiróskodott, majd a Népszínház igaz­gatója lett, megalapította a Budapesti Hírlapot és a mult század végének legtekintélyesebb lap­jává tette. A politikában előbb Apponyi eszméi mellett foglalt állást, majd Tisza István törek­véseit támogatta. A magyar irodalom nemzeti jellegének, a magyar középosztály érdekcinek, a magyar faj hivatásának,-emellett azonban mindig a legtisztultabb libcrálizmusnak lelkes hirdetője és tántoríthatatlan harcosa volt. Félelmetes vitat­kozó készsége, stílusának magyarossága és ereje nagy tekintélyt biztosítottak számára egész éle­tében. Dc talán legmagasabbra késő öregségé­ben emelkedett Az összeomlás és forradalmak özönvizében, a gyűlölködés általános káoszában, mint egy magános szikla emelkedett ki, a gyű­lölet hullámai hiába ostromolták, ment előre a maga utján, hirdetve a mecértcs. a társadalmi íi£L.n.vtii A;:: ÍS>;AG osztályok egyetértésének megváltó erejét. Uj Zrínyi Miklósként emelkedett fel, oda kiáltva a láztól gyötört nemzetnek: amit elvesztettünk, csak az igazság erejével, csak kulturával, csak tisztességes uton szerezhetjük vissza. Aggkorában megvált lap­jától és más politikai lapokban hirdette igaz­ságait csodálatos frisscséggel és öreg korát meg­cáfoló harci erővel. Irodalmi munkássága Irodalmi működését drámaírással kezdte. A Shakespeare-vigjátékok hatása alatt irt Aesopus c. fiatalkori színmüve nagy sikert aratott. Roman­tikus történeti drámáit érdekes tárgyuk, szép nyel­vük és gondolatgazdagságuk miatt szintén szí­vesen fogadta közönségünk. (V. László, Endre és Johanna.) A szerelem iskolája c. Calderonra emlékeztető mesejátéka n2gy hatást tett mélyköl­tőiségével. Irt operettet (A bolond, slb.) és nép­színműveket, sőt a naturalizmus-őz közeljáró nép­CBudapesti tudósítónk telefonjelentése.) A szociáldemokraták pénteken este nyolc nép­gyűlést tartottak a főváros különböző pont­jain. Ezeken a gyűléseken a párt vezetői a közigazgatási reformról szóló törvényjavasla­tot ismertették. A régi képviselőházban meg­tartott gyűlés után a munkásság egijrésze a Főherceg Sándor-uccán át tüntetve vonult a Rákóczi-tér felé, útközben munkát és kenye­ret! kiáltással tüntettek. (A Délmagyarország munkatársától.) Sze­gednek meglehetősen szerencsés helyzete van, illetve volt eddig ebben a fagyhullámos és influenzahullámos világban. Mindkét hullám­nak csak a szele érkezett el idáig, dc maga a hullám eddig elkerülte. A hőmérők Szege­den még nem igen sülyedtek a husz fok Cel­sius alá és a szegediek csak az újságokból tudják, hogy az ország egyes részeiben, mint például Kaposvár környékén egészen har­mincöt fokig sülyedtek le a fagypont alá. De azért már ez a huszfokos hideg is szokatlanul kemény telet jelent, nagyon régen nem képző­dött ilyen vastag és ilyen tartós jégréteg a Tiszán, mint ezen a télen és nagyon régen nem használhatták ki a fiatalok a korcsolya­hérleteket ilyen alaposan, mint most. Szeged körülbelül így van az influenza­járvánnyal is. Esetek itt is előfordulnak, de nem járványszerüen, hanem szórványosan. Tulajdonképen beteg mindenki, a hirtelen hő­sülyedés nagyon sok meghűlésnek lett az oko­zója, de súlyosabb megbetegedések a tiszti főorvosi hivataltól nyert információk szerint nem igen fordultak elö, legalább is nem olyan uagy mértékben, hogy járványról, spanyol­járványról lehetne beszélni. A kórházakban és a klinikákon nagyon ke­vés influenzás beteg jelentkezett, akik közül néhánynak az állapota tüdőgyulladással is súlyosbodott, de halálesel ezek közölt sem fordult méfi elő. A járvány kitörését valószinü­1329 februáP §. drámát is (Magdolna). Mint kritikus és esztétikus, figyelemmel kisérte az irodalmat. Elolvasta a hozzák ül dőtt müveket, támogatta a tehetségeket, megnyitotta előttük lapját. Egész sereg embert vezetett be az irodalomba, kitűnő hírlapíróknak az ő lapja volt pályájuk kezdetén iskolájuk. Érdeklődése mindig a legszélesebb körű volt. Shakespeare mellett sokat foglalkozott a eőrög és latin klasszikusokkal. Csodálatos, hogy ez a nagy befogadóképességű és széles látókörű kritikus Ady ellen a legnagyobb erővel harcolt. A mindent megértő Rákosi vissza­utasította Ady költészetét. A régi kifejezésmódhoz, a régi mondanivalóhoz hozzászokott izlése nem tudott megbarátkozni az uj formákkal és a forra­dalmi láztól égő versekkel. Esztétikai müvei kö­zül legérdekesebb: A tragikum. Pályája elején látta a káoszból kiemelkedő Magyarországot, pá­lyája végén az örvény torka körül forgó hazáját nézte és a nagy ember friss erővel és erős hittel küzdött a jövőért A Rákóczi-téren a tünte'őket nagyobb rend­őri készültség várta. amely a tüntetőket fel­oszlatta. Az újpesti gyűlésen Peyer Károly volt az előadó, akinek beszédét a kiküldött rendőr­tisztviselő többször félbeszakította, végül pe­dig a beterjesztett határozati javaslat elfoga­dását is megakadályozta a gyülcs feloszlatá­sával. ma leg éppen az erősen hideg, de tiszta és szá­raz időjárás akadályozta meg, mert az idő, akármilyen mélyre is sülyedjen a hőmérő higanyoszlopa, nem egészségtelen és nem al­kalmas az influenza baktériumainak kite­nyésztésére. Félős azonban, hogy abban az esetben, ha megenyhül az időjárás és megkez­dődik az olvadás, amely már nem várathat sokáig magára, ilt is nagyobb arányokat ölt ez a betegség. A hatóságok természetesen meg­tesznek minden óvintézkedést és szigorúan ellenőrzik azokat a helyeket, ahol tömegeseb­ben fordulnak meg az emberek, hogy csirájá­ban elfojtsák az esetleges járványt. Ebben a pillanatban, az egészségügyi ha­lóságok megállapítása szerint, aggodalomra nincsen ok, az óvatosság azonban nem árt, sőt nagyon ajánlatos. Aki teheti, kerülje el a tömegeket, mert kétségtelen, hogy a levegő, különösen a zárt levegőjű termekben, fertő­zőit. Enytoétolb Idői jósol a Meteorológiai Míézet A budapesti Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor: Hazánkban gyengüli a fagy. Kelet felől borulás indult meg. Kolozsvárt havazik. Prognó­zis: Nagyobbodó felhőzettel, a (agv további gyen­gülése és főleg keleten havazásra hajló idő vár. ható. Munkástiintetések Budapesten A rendőrség egy csoportot szétoszlatott, *jgy gyűlési feloszlatott Imi ülésen A karzaton szénokoínf kezdett egy íaaülgaíó ~ Rertdörök gumibottá! verték szét a tüntetései (Budapesti tudósilónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés pén­tek délutáni ülésén nagy botrány játszódott le. A karzatról egyszer csak szónokolni kezdett egy ember, akinek a kommunisták viharosan helyeseltek. A karzat közönsége is nagy tet­széssel kisérte a szónok beszédét, aki ócsá­rolta a szociáldemokratákat A teremörök a szónoklót nem tudták eltá­volítani a karzatról, mert a közönség olyan szoros gyűrűvel fogta körül, hogy képtelenek voltak hozzáférkőzni. Az elnök rendőröket ho­zatott, akik gummibotokkal verték szét a tün­tetőket, miközben a lépcsőházban verekedéssé fajult a tüntetés. Csak hosszabb idő után ül­tek el az izgalmak, amikor is folytatták a bi­rodalmi gyűlés ülését. Szegeden vasinak influenzás megbetegedések, de járvány nincs

Next

/
Oldalképek
Tartalom