Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-08 / 32. szám

SZEOED: SzerketztOlíg: Somogyi uccu Pállífik 1Q29 ffibíllál1 8 22. L em Teleiont IS-M.'Kladóblvnlal, » vusvu; kOlctOnkOnyvt&r 6» Jegyiroda « Aradi j ucca 8. Teleton: 30Ö. Nyomda: LÍJw _ _ . , Llpöl ucca 1». Telefon 16-34. «»«»«•• V. eVfOlyölll 31. SZöIH iSt'iíí! vtífeíueij&jK!] MAKÓ s SzerkeiztOiég et kladöhlVBloli Crl ucca O. Telelőm ISI. Mám.« »«»«» HóOMEZÖVAsAUHELY r Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telelőn: 4». »rrtm. «» « » «» «» «» Győztél Kmmtkl Nem Budán és nem Debrecenben, nem Viddinben, nem Washingtonban, nem Turinban, de nem is a kerepesi temetőben győzött ezúttal Kossuth Lajos, hanem a városi tanács csütörtöki ülésén. Mint belül méltóztatnak olvasni, a Hadtörténeti Muzeum átiratot intézett a város tanácsához s megkérdezte a nemes várost: meg akarja-e ünnepelni a szabadságharc nyolcvan év ciffiti szegedi eseményeit? Meg akar-e emlékezni a város közönsége arról az időről, amikor a magyar országgyűlés Szegedre jött. amikor Kossuth Lajos legutolsó beszédét mondotta el Magyarországon leborulva a nemzet nagysága előtt. (A nemzet még most sem borult le Kossuth Lajos nagysága előtt.) Ebben az évben lesz nyolcvan esztendeje annak, hogy Dáni Ferenc főispány ur a város falain belül üdvözölte a város népe nevében a Kormányzót (Ilyen tisztesség sem ért azóta senkit, aki Kossuth Lajos igéivel száján és szivében jölt ebbe a városba) Nyolcvanadik éve köszöntött ránk a szegedi csatának s meghatva forgatjuk a sárguló lapokat, melyek hiányosan és foszlányokban, do mégi| a magyar szabadságharc történetét idézik fel. Nyolcvanadik évéi éljük annak, hogy a szabadságharc hadszintere lett ez a város. Szeged és Szeged környéke az 1849. év juliusában lépett be a szabadságharc történetébe. Ekkor időztek itt a vezérek. Aulich és Vetter azt akarták, hogy a magyar sereg Kisteleknél verjen állást, Kossuth Szegedet akarta hídfővé erősíteni. Haynau centruma augusztus másodikán Szatymazon állt meg. Haynau hadserege Szatymazon, — ugyan lesz-e egyetlenegy riadt perce az idei szatymazi jókedvnek, amikor a nyolcvan év előtti események fölvillanak majd a dallal és borral narkotizált emlékezésekben? Ki tud még, ki mer még emlékezni? Amikor a városi tanács elfj kerül a Hadtörténeti Muzeum beadványa, a városi tanács iskolai ünnepélyekre gondol csak. »Majd a gyerekek szavalnak, mi pedig elmegyünk hallgatni« — mondolta a Szegedi Egyetlen Akarat. Ki meri megünnepelni Szegeden a felnőitek kőzött Kossuth Lajost s Kossuth szegedi látogatását s utolsó magvarországi beszédét, amiben felmagasztosodott mrig egyszer ez a nép és ez a föld. Majd a gyerekek 1 A világháborút is elfelejtettük, hogyne felejtettük volna hát cl a magyar forradalmat. Voltak olyan idők is, amikor egymást felül akartuk múlni a felejtés gyorsaságában. Voltak olyan idők is, amikor azt lehetett hirdetni, hogy a magyar destrukció 1848 március tizenötödikén kezdődött. Természetes, hogy a szabadsajtó megszületésének napján született meg a destrukció is egy anyaméhből a szabadsajtóval. Valamikor ezt mégis csak nagyon nekikótyagosodott elmék hirdethették, de nem tudjuk, a sajtótörvény tervezete számára idegen maradt-e ez a gondolko7ásmód. Nemsokára a szabadsajtó egyetlen terméke a szegedi Szabadsajtó-ucca lesz. (Nem kellene gyorsan ennek az uccának a nevét is «helyreigazítani«?) A magyar revizió külföldi nagyura is mintha sokat veszítene népszerűségéből, mióta Kossuth Lajos népének és Kossuth Lajos országának igéri a feltámadást. Mert Kossuth Lajos neve gyönyörű, megvesztegető cs magával ragadó program »minden más táián a világnak«, Kossuth Lajos nevével lehet Angliában és Amerikában tömegeket megmozdítani a magyar ügy igazsága s a magyar feltámadás kiharcolása mellett, Kossuth Lajos zászlójával világpropagandát lehet megszervezni még az ellenséges államokban is az elárvult magyar ügy érdekében. De itthon? A konstrukció őshazájában minden gyanús, ami forradalommal, detronizálással ét emigrációval kapcsolatos. Ne ütődjünk meg hát rajta, ha a város urai csak iskolás gyerekekre merik bizni a maJ gyar forradalom szegedi eseményeinek megünneplését. Végtére is, a gyerekek még nem esnek büntetőjogi beszámítás alá s a Kossuthnóta éneklése talán nem lesz nagyobb bün, mint a púderes doboz a retikülben. A székesfőváros revíziós javaslatát most már el merik fogadni, mert kormányképessé vált, ámbár kicsit gyanús mindenki, aki revízióról beszél ezután, mert senkirül nem lehetünk biztosak, nem »pecsenyét akar-e sCftnU a maga számára a revizió gondolatának feljángolásánáL Győztél Kossuth — mondotta a kerepesi temetőben a hatalmon lévő bukott vezér. Győztél Kossuth, de hol a te győzelmed? Már megünnepelni sem merik Kossuth emlékezetét. Fanyalogva és kényszeredetten, a következményektől reszketve hárítja el magától mindenki ezt a terhes ünnepet. Ha valamilyen isteni csuda folytán megjelenne köztünk a Nagy Kormányzó, nem merne senki leülni vele egy asztalhoz. Nyolcvan esztendeje lesz pár hónap múlva, hogy Kossuth Szegeden volt, nyolcvanadik éve lesz a szabadságharc szegedi csatájának, nyolcvanadik éve lesz, hogy Kossuth Lajos elmondotta Szegeden élete utolsó magyar területen tartott .beszédét s nyolcvan évvel később a felnőttek csak hallgatni mernek s suttogva szavalni csak a gyerekeknek lesz majd bátorságuk. Létrejött a megegyezés a Vatikán és Olaszország között A megállapodási vasárnap hja alá Mussolini és Gasparl bíboros Róma, február 7. XI. Piut pápa ma délelőtt hivatalosan értesítette a Vatikánnal diplomáciai összeköttetésben álló országok kormányait, hogy megtörtént a kibékülés a Szentszék és az olasz állam kőzött. Gasparri bíboros államtitkár délelőtt 11 órakor magához kérette a Szentszéknél akreditált nagyköveteket és követeket. Közölte velük a Szentszék és az olasz állam körött létrejött megegye-fist3 de közelebbi részleteket egyelőre nem mondott, ugy látszik azonban, hogy több megállapodásról van sző, amelyeket vasárnap fognak aláirni. A Szentszék és Olaszország között létrejött megegyezés tényét hivatalosan a jövő kedden, XI. Pius pápa koronázásának évfordulóján fogják bejelenteni. Bombayben áll a harc a hinduk és mohamedánok között A rendőrség csütörtökön kétszer sortüzet Is adott Bombay, február 7. A mohamedánok és hinduk között tegnap történt összeütközésnek számos áldozata van. A zavargás kezdetétől fogva tegnap estig összesen 39 meggyilkolt ember hotltrstí-nrk személyazonosságát állapították meg. A körházakban mintegy 200 sebesültet helyeztek el. A rendőrség eddig még 44 embert tartóztatott le gyilkosság és lázadás miatt (Budapesti tudósítónk telefon jelen| tése.) Londonból jelentik: Bombay-i jelentések i szerint a helyzet egyre válságosabb. A bombay-i rendőrséget katonai csapatokkal erősítették meg. amelyek a mai nap folyamán kétszer adtak sortüzet. A hinduk és mohamedánok között egész nap folytak a csatározások. Reggel a halotktk száma még 34 volt, de estére ez a szám már megduplázódott. Ha a helyzet nem javul, pénteken reggel kihirdetik az ostromállapotot. Nagy vita a közigazgatási bizottság Illésén a nők választójogáról Budapest, február 7. A képviselőház közigazgatási bizottsága ma délután fél 4 órakor folytatta a közigazgatási reform részletes tárgyalását A bizottság a 6. szakaszt Patay Tibor módosításával fogadta el, amely szerint a törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva tagjai a vármegyei aljegyzők, az árvaszéki ülnökök és az alügyész. A 7. szakasznál, mely a nők aktiv választójogáról szól., az előadó pótlást terjesztett elő. mely szerint a rövid ideig tartó helybenlakást kivéve, azok az országgyűlési képviselőt választók, nyugalmazott tisztviselők, nyugdíjas katonai havidijasok, vagy bármely bevett, vagy elismert vallásfelekezet egyházközségének élén álló lelkész, roűsik indítványában a főiskolát végzettek már 21 életévűk betöltése után megválaszthatok legyenek. Petrovácz Gyula a pártja nevében kívánta a nők passziv választójogának a törvénybeiktatását a javaslat keretében is Györki Imre szintén a nők passziv választójoga mellett érvelt. Viczián István a nők választójogának különösen a városokban a híve. Wolff Károly utal arra, hogy az ey rónai országokban