Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-07 / 31. szám

DFXIVf \ÍÍV * ii: IHSZAti 1ÍI29 tehruár 7. »Hivatásos bíró sem merte volna elítélni Schustek Fridáí« Felmentő iiélet a nevelőnő pőrében (Büdapesti tiidósitónk telefonjelenlése.') Trencsénből jelentik: Schustek Frida nevelőnő pőrében az éjszakai tárgyalás után, amikor elhangzott az esküdtek felmentő verdiklje, percekig tartő éljenzés tört ki a hallgatóságból. A vádlott a félelemtől reszketve ült a várószobában, amikor pedig bevezették és kihirdették előtte a felmentést, fuldokló zokogásban tört ki. Amikor az államügyész megnyugodott az ítéletben és az jogerőre emelkedett, Schustek Frida odalépett az esküdtekhez és mindegyikkel kezet fogolt. A tárgyalás bezárása után nagy tumultus keletkezett a nevelőnő körül, akit elhalmoztak gratulációkkal. Schustek Frida a kora reggeli órákban hagyta el a börtönt. Az ujságirók kérdéseire alig halható hangon válaszolt. — Nem tudom, hogy mi lesz most. Szerelmem meghalt és azóta nincs semmi célja életemnel:... A nevelőnő Trencsénből Troppauba utazott egyik nagynénjéhez. Az itélőbiróság egyik tagja kijelentette az ujságirók előtt, hogy a felmentő verdikt nem lepte meg, hiszen hivatásos biró sem merte volna nyugodt lelkiismerettel elitélni. — Az esküdtek — mondta a biró — nem akarták ingadozó bizonyítékokkal lelkiismeretülcet zaklatni. Az esküdteket mindenesetre befolyásolta a vádlott betegsége és elhagyatottsága. Az volt különben a meggyőződés, hogy az áldozat maga idézte elő az eseményeket lovagiatlan viselkedésével. A magyar fasiszták szövetséget ajánlottak fel a z osztrák fekete-sárga legitimistáknak ? Becs, február G. (A Délmagyarország bécsi tudósítójától.) A magyar fasiszták kicsiny, de harcos csoportja ugylátszík uj orientációra készül. Scheyer József, akit karácsony táján a budapesti rendőrség egy kalandos puccsterv miatt letartóztatott, majd szabadlábra helyezett, néhány nap óta Bécsben tartózkodik és tegnap meglátogatta Wolff Gusztáv ezredest, a császárhű fekete-sárga néppárt elnökét. Scheyer Wolff előtt kifejtette, hogy a magyar fasiszták pártja rövidcsen átalakul és a »magyar munkások királyság pártja« nevet veszi fel. Scheyer kijelentette, hogy az iuj párt« hajlandó együttműködni az osztrák legitim': íj'ka! és szoros együttműködést ajánlóit fel a császárhű néppártnak. Wolff ezredes tudomásul vette Scheyer közléseit, kijelentette azonban, hogy az ajánlatra nem tud érdemlegesen válaszolni, mivel az együttműködésre vonatkozólag kizárólag a párt elnöki tanácsa határozhat, ettől eltekintve azonban nem ismeri az uj alakulást és mielőtt az ajánlatot az elnöki tanács elé terjeszti, információkat fog beszerezni. Egy tiztagu cigánycsalád lorzalmas halála a dermesztő fagyban (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Briinnből jelentik: Bramitz közelében a leküzdhetetlen fagy borzalmas katasztrófával járt. Egy 10 tagú cigánycsalád a szabadban akarta tölteni az éjszakát. Tábortüzet gyújtottak, amely azonban kialudt. A cigányok ezt nem vették észre és reggelre mind a 19 megfagyott. Feferutír 15-ére ífásziéU a lói& Imre—Pásszíor safíópor elnapolt tárgyalását Három sajtópöi egy délelőtt ("A Délmagyarország munkatársától.) A sze- J gedí törvényszék VíM-tanácsa, mint ismeretes, az elmúlt héten kezdte meg annak a rágalmazási pörnek a tárgyalását, amelyet dv. Tóth Imre ügyvéd indított Pásztor József, a Dél. magyarország szerkesztője ellen. A páratlanul nagy érdeklődéssel várt tárgyalást azonban Pásztor kihallgatása után elnapolta a törvényszék, mert a tárgyaló tanács egyik szavazóbirája, dr. Schüffcr Lajos kivált a tanácsból cs így bíróváltozás következett be. Scháfi'er Lajos helyéi a tanácsban dr. Apczy Ernő törvényszéki biró foglalta el. Vild Károiy tanácselnök az uj tárgyalást ebben az ügyben február tizenötödikére, péntekre tüztc ki, amikor már az uj összetételű tanács tárgyalja le a nagyérdekességü sajtópört. Ugyanerre a napra tűzte ki a törvényszék Pásztor József szerkesztőnek még két másik sajtópörét is. Az egyikben dr. Tóth Imre a vádlott, aki ellen becsülelsertés cimén indított sajlópört Pásztor, a másiknak a vádlottja dr. Révay József kegyesrendi tanár, akit Pásztor szintén becsületsértés miatt jelentett föl. A Tóth Imre elleni sajtópör megindítására az adolt okot, hogy dr. Tóth a Szeg di Uj Nemzedék 1928 junius 19-iki számában »Utolsó szó« cimmel cikket irt, amelyből Pásztor a következő részegei inkriminálta: ' ' »Pásztor (Pollák) ur mosdatlan pájeszét ismét beletörölte közéleti köpönyegembe.« »A legszcmérmetlenebb módon azt merészelte irnii, »...a szemérmetlenségnek c superlativusa után legnagyobb sajnálatomat fejezem ki, hogy Pásztor-Pollák ur és mögötte álló lesipuskázó urak szennytermékeiket eddig is válaszra méltattam«, ». ..az ujabb főrmedvény is szemenszedett valótlanság.« Dr. Révay József pedig a kurzuslap 192S junius 22-iki számában »A színház erkölcsi színvonalának kérdéséhez« címen irt cikket, amelyben a következő sértő kifejezéseket használta: »Először is a hang ellen kell óvást emelnünk, az ízléstelen, alpári, valóságos sajtóbugris volta miatt« — továbbá — »de mikor mulat azon, hogy az Erkölcs cimü cikket katolikus ember irta, az több az ellentmondásnál, az már perfidia.« -— és végül — »Mérgezeit nyilak, büzbombák, dum-dum golyók és törött bicskák jellemzik ezt az ádáz személyeskedő harcot és a tüzelés beszüntetése után egy fojtó, puskaporos atmoszféra maradt, amelynek ódiuma szükségképen a támadóra háramlik, aki egyik-másik fogásával ugyancsak elárulja, hogy nem Bayard, hanem becsületrabló lovag az eszménye és mintája.« Mindhárom nagy sajtópört a törvényszék Vild-tanácsa tárgyalja. Pásztor Józsefet dr. Bartha Dezső képviseli. A legnagyobb érdeklődéssel természetesen annak a rágalmazási pörnek a lefolytatását és befejezését várják, amelyet dr. Tóth indított Pásztor ellen ismeretes kijelentései miatt. O. F. vUághliU scIyPimhBrlsnyliH rrinden télezfl d'v.i isimben, 129 szavatolt r-inl é- íiyArl rolífAr Poll&k Testvéreiéinél | Csekonlctucca él Széchenyi lér fi Ase olvasó rovs^te A mozlelőcsarsiok és a rendőr Tisztelt Szerkesztőségi Szombaton barátommal a Belvárosi Moziba mentünk. Jegyünket még délelőtt megváltottuk a 7 órás előadásra. Ugy háromnegyed 7 lehetett, mikor a mozi előcsarnokába értünk, persze az zsúfolva volt közönséggel. Fent az erkélyen alig voltak néhányan, mire mi ugy gondoltuk, hogy felmegyünk az erkélyre, hogy a néhány percet, mig az előadás elkezdődik, itt eltöltsük. De alig hogy felértünk, mindjárt meggyőződtünk arról, hogv azért vannak kevesen az erkélyen, mert a rendőr leküldötte őket. Ez helyes intézkedés, ha az.illetőnek nincsen jegye, nekünk azonban megvolt a jegyünk és annak tudatában nyugodtan megállottunk. Hozzánk jött a rendőr és felszólított, hogy azonnal távozzunk. Az igaz, hogy a jegyünk nem az erkélyre szólt, hanem támlásszékre. Csupán azért kívánok most a nyilvánosság előtt beszélni erről, hogy talán nem a rendőrségre van bizva, hogy a moziba járó közönség hoi álljon meg. Ma-holnap már odajutunk, hogy ha az embernek a jobboldalra szól a jegye, akkor a baloldalon meg sem állhat. Tisztelettel: A Délmagyarország hü olvasója és előfr-rfje: N. 1 <'* L. J. EGJELENT!) VER GYÖRGY könyve• RÜCSÖK MÖGÖII Harminc nsplg magiinzárkábon. Egy újságíró naplójegyzetei a Marleó uccai foaBázban. ^ Kapható a Délmagyararszág kiadóhivatalában. • 4ra : <4 penpő. LUSZTIG IMRE SZÉCKF.NYI-TfeK Z. Egyedüli kizárá^s te«nya és kötöttáru üzlet. Minőségéit garancial 48