Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)
1929-02-06 / 30. szám
1920 február 6. DfiLMAGVAHORSZAfí s A közegészségügyi bizottság elé kerül a lüdővész elleni védekezés kérdése Bárányi professzor beadványának bonyodalmai a városházán — A gyermekkárház visszakerül a város kezelésébe, mini a közkórház alosztálya (A Délmagyarország munkatársától.') Részletesen beszámolt a Délmagyarország arról a beadványról, amelyet dr. Darányi Gyula egyetemi tanár juttatott el a polgármesterhez a tüdővesz elleni védekezés ügyében. Az egyetemi professzor statisztikai adatok alapján megállapítja, hogy Szegeden a tuberkulózis igen nagyarányú pusztításokat okoz az emberéjetben és a betegség elleni védekezés ezzel szemben nagyon gyönge lábon áll. Feltétlenül szükség lenne véleménye szerint arra, hogy a város a gyermekkórházat a gümőkóros gyermekek számára rendeztesse bc, vagy engedje át, hogy a kórház Pultz-uccai épületét, amely jelenleg az elmeklinikához tartozik, de rövidesen felszabadul, a gyógyíthatatlan, sínylődő betegek elkülönítésére használja fel és hogy építtessen a város két tüdőbeteaszanatóriumot. / Darányi Gyula professzor beadványa széfes hullámokat vert föl ugy a városházán, mint orvosi körökben. Kedden délelőtt megjelent a polgármesternél dr. Debre Péter igazgató-főorvos és dr. Wolf Ferenc tiszti főorvos, akikkel a polgármester hosszasan tárgyalt erről a kérdésről. A tiszti főorvos különösen azt sérelmezte, hogy a polgármester az egyetemi professzor beadványának sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonit, mint amilyerd a város kötelékébe tartozó egészségügyi faktorok hasonló értelmű akcióinak tulajdonított. Kijelentette, hogy az egyetemi profeszr»zor adatai nem uj adatok, azok köztudomásúak, indítványai pedig már szintén elhangzottak a városházán Dr. Debve Péter az ellen tiltakozott, hogy k gyermekkórházat a tüdőbeteg gyermekek számára rendezzék be, mert — mint mondotta — az alapitólevél általános gyermekkörházat ír elő, amelyre a közkórháznak szüksége is van, hiszen a beteg gyermekek számára már régen nem biztosithat megfelelő számú helyet a közkórház. Tiltakozott az ellen is az igazgatófőorvos, hogy a gyermekkórházat, mint tüdőbetegkórházat, az egyetem gondjaira bízza a város. A polgármester erre kijelentette, hogy j a gyermekkórház egyeíemeslíéséről szó sem lehet, az a közkórház ferihaíóságís alá kerül, de mint tüdőbeteg gyermekkórház kerül oda. Az igazgató-főorvos tiltakozott a közkerház Pult?-uecai épületének lefoglalása ellen is, mert erre az épületre a kórháznak feltétlenül szüksége van az elmebetegek elhelyezésére. A klinikán ugyanis nem helyezhetik cl az elmebetegeket és most az a helyzet, hogy a szegedi elmebetegeket turnusonként szállítják vidéki elmegyógyintézetekbe helyhiány miatt. Iía tehát az elmeklinika kiköltözik a kórház épületeiből, a kórháznak ismét meg kell nyitnia elmeosztályát. Ezután arról folyt a meglehetősen ingerült hangú 'vita, hogy a város hatósága rögtön tudomásul vesz mindent, mihelyt eg;,etemi tanárról van szó, de figyelmen kívül hagyja azokat az indítványokat, amelyeket szegedi orvosok terjesztenek elő. Hivatkoztak dr. Regdon Károly példájára, aki három évtizeden keresztül harcolt a tüdővész elleni védekezés intézményesítéséért nagyon gyönge eredménynyel, megtette ugyanazokat az indítványokat, amelyekről most Darányi Gyula egyetemi professzor beadványában is szó van, de eddig nem igen gondolt senkisem arra, hogy a város hatósága meg is valósítsa azokat. — Dr. Regdon Károly hosszú harcának az eredménye — jelentette ki a polgármester —, hogy a mult évben végre felállítottuk a tüdőbeteg-diszpanzert. . A tiszti főorvos azután , azt kifogásolta, hogy a polgármester nem tartotta szükségesnek ebben a szakkérdésben az egészségügyi bizottság véleményének meghallgatását, hanem már ugy nyilatkozott, hogy Darányi Gyula javaslatait a város megvalósítja. — Cn igenis hálás vagyok Darányi Gyula iránt, aki egy komoly tudóshoz illő szerénységgel hivta fel figyelmünket a veszedelemre és felvetett néhány megfontolásra érdemes gondolatot. A beadványt a tanács elé terjesztem és a tanács valószínűleg kiadja azt véleményezés végett a közegészségügyi bizottságnak. Ezzel azután az érdekes vita véget is ért. Ebbeu az ügyben kaptuk a következő sorokat is: — Illetékes egyetemi faktortól nyert értesülésünk szerint Darányi professzor beadványában kizárólag gyermekgyógyászati szakkérdéseket érint és nem foglalkozik azzal a kéréssel, hogy a Gréf-féle gyermekkórház, mint épület, vagy mint intézmény átadassék-e az egyetemnek, vagy meghagyassák a város tulajA földönfutók dráma az orosz forradalomból a német filmgyártás reprezentáns alkotása Wilhelm Diller!e-vel a főszerepben péntektől a Korzóban. donában és a közkórház igazgatóságának adminisztrációja alatt. Kizárólag arról van szó — mondja informátorunk —, hogy akkor, amikor 200 ágy fog rendelkezésre állani beteg gyermekek részére, az egészségtan tanára felhívta a város figyelmét arra, hogv a Gréf-féle gyermekkórház 20—30 ágyát tartsák fenn olyan tuberkulotikus gyermekek részére, akik a kórházi kezeléssel és elkülönítéssel meggyógyíthatok. Az egyetem már kérte a kultuszminisztertől a fölhatalmazást arra, hogy a Gréf-féle gyermekkórház épületét viszszaadhassa a város birtokába. Ha ez a felhatalmazás meg fog érkezni, n.vomban utána meg fog történni a visszaadás. A Gréf-féle gyermekkórhoz mint tuberkulotikus gyermekek kórháza a város tulajdonában, birtokában és kezelésében fog megmaradni. Mindéhez az egyetemnek semmi köze sem lesz és ha a város ugy határoz, a közkórházzal közös adminisztrációja lehet. »A végén kideríti, hogy a magyar egyetemek felekezeli főiskolák lesznek«, — mondja a szegedi református lelkész, aki válaszol a kultuszminiszternek (A Délmaggarcrszág munkatársától.) Klebelsberg Kunó kultuszminiszter az egyik budapesti kurzusujságban nemrégen hosszú cikket irt Erkölcs és tudománg cimen. Cikkében kifejti azokat az okokat, amelyek a magyar apácarendek fokozottabb támogatására késztetik és többek között niég a következőket irja: — A szegedi egyetemen kész vagyok azok mellett a világnézeti tanszékek mellett, amelyeket nem katolikus férfiak töltenek be, parallel tanszékeket létesíteni s azokra katolikus tanárokat kinevezni, hogy a tartományi főnöknőknek vallási aggodalmaik ne legyenek. Itt nevelhetnék női szerzetesrendjeink az általuk fentartott polgári iskolák, középiskolák és tanítóképzők tanári karát. — A nagyobb szegedi klinikákat már ugy építettem, hogy azok harmadik emeletét jőiormán kis rendházak foglalják el és minden klinikát már olyan betegápoló rendnek adtam. ame'.y tanítással is foglalkozik. így a nővéreket minden nagyobb költség nélkül küldhetik az egyetemre és a polgári iskolai tanárképzőbe, amelyet Budapestről ugyancsak Szegedre helyeztem át. A többi rend számára majd lehetővé teszem a Szegeden való elhelyezkedést A kultuszminiszter cikkének ez a része igen nagy feltűnést keltett a szegedi reformátusok körében éppen ugy, mint az egyetemen, amelynek tanárai tulnyomórcszben valamelyik protestáns egyházhoz tartoznak. A Délmaggurország munkatársa előtt Bakó László, a szegedi református egyház lelkésze a következőkben fejtette ki a reformátusok álláspontját: — Kényes kérdési S még kényesebb dolog olyanvalakinek válaszolni rá, aki hivatásánál fogva könnyen a felekezeti elfogultság vádjával gyanúsítható. A kérdés elöl mégsem lehet kitérni; egyszerűen azért, mert az nem a szűkebb felekezeti, hanem az egyetemes nemzeti szempontok alá tartozik. — Éppen ezért érintetlenül hagyom azt a részletkérdést, vájjon van-e Csonkamagyarországnak pénze ahoz, hogy nagyobbára ujabban és idedegenből importált apácarendek segélyezésére néhány esztendő alatt hatmillió pengőt fordítson és ugyan hová fog vezetni az apáca- és szerzetesrendek mértéken felüli istápolása a mostani kényszerviszonyok között, amikor bizony katolikus fiuk és lányok is kezükben a tanári diplomával, hiába keresnek elhelyezkedést, mert vagy nincs állás, vagy ha van, azt csak szerzetessel, illetőleg apácával tölthetik be?! íme mcs.cz a részletkérdés sem csupán felekezeti kérdési — Nehezebben lehet már figyelmen kivül hagyni a miniszter ur egy másik, jelentéktelennek látszó kijelentését: az apácarendek által fentartott leánygimnáziumokban és tanitónőképzőkben nem mindég megfelelő képesitésü tanerőket alkalmazlak, ezért zaklatták őket. »Ezeknek a zaklatásoknak egycsapásra véget vetettem és magasállásu tisztviselők hagyták cl a helyüket azért, mert e részben politikai irányításomnak nem engedtek.« Különösl Tisztviselők, akik megakarják tartani és tartatni a törvényeket, a törvény legfőbb őrétől, a minisztertől büntetésben részesülnek. Mióta zaklatás a törvényeknek megfelelő állapotakarása ? És ha ez zaklatás, akkor kiáltó zaklatás a bíró is, a rendőr is. a finánc is, hogy többet ne említsek 1 — Térjünk azonban a tárgyra; az úgynevezett világnézleti. magyarán mondva róm. katolikus felekezeti tanszékek kérdésére. A kérdés legfontosabb oldala, hogy alaptörvényt sért Az egyetemekről szóló 1848. évi XIX. tc. 2. §-a kimondja ugyanis, hogy »az oktatás és tanulás szabadságának azon elve, hogy a tanuló arra nézve, mely tant és melyik tanártól kívánja hallgatni, szabad választást tehessen — törvényesen kimondatik«. — A miniszter ur elévülhetetlen érdemeket szerzett kultúrpolitikájának abban az ágában, hogy a magyar Alföldet tclehálózta és hálózza alsófoku tanintézetekkel; igen szimpatikus gesztusa, mikor mint hivő keresztyén, vallásos ember magát a középiskolai felekezeti oklatás hívének vallja, állítván, hogy az ilyen iskolákban nemcsak tanítanak, hanem határozott szellemben nevelnek is, — természetcsen azonban mindég közös, nemzeti ideálok alapján; veszedelmes, — a nemzetre, az egységes magyar lélekre nézve veszedelmes! — vágányra téved azonban, amikor az egyetemi és főiskolai oktatásnál is felekezeti, az ő szavaival »világnézleti» szempontoknak enged. A magyar egyetemnek a magyar kultura letéteményesei, ahol a tanszékek a tudomány szószékei. Jól tudom én, hogy ezekről a szószékekről sokszor hirdetik ezt a tudományt bizonyos felekezeti, »világnézleti« színezéssel; emberek hirdetik! De ezt a felekezeti, »világnézleti« színezést intézményesen beépíteni akarni a Iegmagasabbfoku oktatásba — veszedelmes lejtő! Mert ennek nincs hatása! Most, egyelőre, a jelenlegi kultuszminiszter jelenlegi érLIKŐR RUM KONYAK