Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-27 / 48. szám

HZEOED: Szcrkesrlűség: Somogyi ucca 22. L em Telefon: 15-33. - Kiadóhivatal, kOlcsönkönyvíAr es [egylroda t Aradi ncco S. Telefon: 306. - Nyomda : löw llpói ucca 19. Telefon • «»«»«» Elflflzetesl Ara hovonlo 3-20 vidéken és a Ellenzék a városházán Köztünk újságírók között gyakran zajlik le heves vita arról, hogy érdemes-e és kell-e részletes tudósítást adni a közgyűlési tanács­kozásokról? Érdekli-e a közönséget, ami a városháza nagytermében a hónap utolsó szerdáján és a rákövetkező napokon történik iés van-c nagyobb jelentősége annak, aho­(jtjan a legtöbb közgyűlési határozatot meg­hozzák, mint annak, ahogyan egy-egy aktát raj amelyik tisztviselő bürokratikusán elintéz? Hiszen arról se szoktunk tudósítást adni, hogy a tanácsnok ur perzsákkal dus szobá­jában meddig rágja a tollat, amig eszébe jut, hogy a referátum elkészítése előtt jó lesz megbeszélni az ügyet a jegyzővel, az ügyész­szel, esetleg a mérnökkel, majd hosszas és alapos pnrpsrlék után végre rászánja magát, hogy az aktákat üres blankettával viszi bc a tanácsba, ahol annak rendje és módja sze­rint megszövegezi, beírja és aláírja a hatá­rozatot, ha egyhangú szavazattal döntött és kimondja a szentenciát a — polgármester. 'A' gyakorlat azonban nagyon gyakran rá­dilol a skeptikusokra. Az elmúlt szombaton például kisiparosok tanácskoztak városi ügyek­ről és valamennyien nagyobb érdeklődést és tájékozottságot mutattak, mint legtöbb vá­rosatya. Alaposság, lendület és erő volt egy­egy mondatukban és a kisiparosok vezetői határozottan többet tudnak, mint amennyit a lapok tudósításaiból tudhattak meg. Az egyiknek az uj virilisek ellen volt kifogása. Bementek a közgyűlési terembe, mondta, hó­dolattal tapsoltak a hatóságnak cs el akartak adni rézgálicot a városnak. A' másik, akit iparostársai tartózkodásáról és higgadt ön­uralmáról ismernek, kijelentette, hogy a vá­rosatyák egy része határozottan érdekeket képvisel a közgyűlési teremben, de nem köz­erdeket, hanem magánérdeket. Nem tudjuk, mire, kire, vagy kikre célzott akár az egyik, akár a másik kisiparos. Ez most nem is fontos. A képviselőházban összeférhetetlen­ségi törvény van és a képviselők cselekedetei beszédei az egész ország ellenőrzése alatt állanak, mégis állandóan fölüti fejét az ön­érdek és az üzlet. Hogyan lehessen tehát el­nyomni annak a kispolgárnak lakájhódolatát, nki felé kevés munka morzsáit dobja oda a hatóság s aki egészen térdkalácsáig meg­hatva keresi az alkalmat, hogy nagyokat haj­longhasson, szépeket mondhasson és észreve­hetően tapsolhasson? De ismételjük: ebben a pillanatban nem ez a fontos. Most kizá­rólag az a fontos, hogy a város lakossága na­gyon jól tudja, mi történik a közgyűlési te­remben és hogy a lakosság zöme elégedetlen a közgyűlési tagok zömének magatartásával. Valószínűtlen, hogy ez az elégedetlenség sok városatyának fog fejtörést vagy gondot okozni. A választó csak a választásokon hatalmi té­nyező. Azután sok mindennel vigasztalhatja is magát az ember. Ott van Petrik Antal. Ahol ő megjelenik, ott csak dicséret hallható, leborulás látható. íme bizonyság isten előtt, no meg a városatya előtt is, hogy az elégedet­lenség a közgyűlés munkájával és magatar­tásával még sem általános. Hallottunk olyan kijelentést is, hogy minek a közgyűlésen el­lenzék? A közgyűlés nem parlament, a ta­nács nem kormány, megbuktatásról senki­&cm beszél, de. nem is lehet. Ez.mind icy, Szerda, 1929 február 27 <&©» iy CX V. évfolyam 46. szám MAKÓ i Szericeszlfltég «* kladóhlvaial * Url ucca 6. Telefon: 151. »zAm.« »«»«» HÓDMEZÖVASÁHHELY: Szerkesztősen <6s kiadóhivatal: Andrássy ncca 25. Telefon: 49. »rOm. ** * « » « » ti n « (Óvárosban 3 00, kUlfttldOn 6-40 pengő. Egyes szám SO, vasár- ás Ünnepnap 24 UUít igaz. A polgármester maradjon a helyén. A tanács tagjai lehetnének erősebb legények is, mégis maradjanak azok is egytőlegyig a he­lyükön. Nem is buktatási komédia a köz­gyűlési kötelesség. A hozzászólás, az ügyek­kel való beható foglalkozás, a szókimondás, a közéleti kritika, a kezdeményezés és a teljes függetlenség megóvása az egész vonalon — ezek minden városatya elemi kötelességei, te­kintet nélkül arra, hogy választás utján, vagy virilis jogon kapták a megbízást a közfunk­ciók végzésére. Nem mi, hanem a lakosság zöme érzi mindennek vagy a hiányát, vagy az ellenkezőjét. Nem mi mondjuk, hanem a száz-kétszáz kisiparos, akik mögött áll még legalább néhány száz lakos, hogy tétlenség terpeszkedik a közgyűlés padsoraiban, hogy szép ház ott csak akkor van, ha választási izgalmak és kortesek erőszakolják föl az em­bereket és hogy a városatyák nem látnak tovább az — elnöki emelvénynél. Az egyik oldalon Petrik Antal gyönge kis vezérkarával, a másik oldalon néhány száz kisiparos. Könnyű itt tisztán látni annak, aki akar. Jegyezni kellene csak egy héten át, amit klubokban, kávéházakban, magánlaká­sokban beszélnek a hatósági munkáról, a köz­gyűlés tanácskozási és határozathozási szel­leméről és rendszeréről. Ha egyszer nyíltan fel lehetne tárni az emberek nagy többségének a véleményét, majd meglátnák a tanács urai, meg azok is, akik a közgyűlés helyeit birto­kolják, amit ma elég botorul nem látnak meg, hogy hatalmas ellenzék döngeti a kapu­kat a városházán. A város lakosságának zöme elégedetlen, vitat és sürget uj szellemet cs kötelességtel jesitést. Szerdán kezdődik, talán be is fejeződik a februári közgyűlés. Néhány nap múlva meg­kondul a« parlamentben a 15—17 éves közgyű­lések fölött az elmúlás első harangszava. Most már talán feltartóztathatatlanul jön a túlon­túl kiérdemelt őrök nyugalom. Milyen szép lenne, ha az aggastyán, aki életjelt akar adni magáról utolsó lehelletéig, bizonyságát szolgál­tatná, hogy amennyire öreg szavai megen­gedték, megérezte és megértette a kor lehel-' letét. A román kOlügsrminiszter Habsburg-restauráció esetére klsántánt-beavatkosást Jósol és kizárt dolognak tartja a revíziót CBudapesti tudósítónk telefonjclentése.) Varsóból jelentik: Mironescu román külügy­miniszter ma ismét nyilatkozott az újságírók előtt és nyilatkozatában elsősorban a trianoni békeszerződés revíziójának a kérdésével fog­lalkozott — A magam részéről — mondotta a külügy­miniszter — a trianoni békeszerződés bár­milyen revízióját kizárt dolognak tartom. Ha Magyarország ebben az irányban kezdemé­nyező lépéseket tenne, egyetlen nagyhatalom sem fogja támogatni. 'A' külügyminiszter ezután a Habsburg-kér­dést is szóba hozta, mondván, a Habsburgok­rtalc a magyar trónra való visszatérése egyet jelentene azzal, hogy Magyarország megkisé. relné a dunai monarchia visszaállításéit. En­nek a kísérletnek a kisántánt részéről automa­tikus beavatkozás lenne a következménye. Mironescn végül kijelentette, hogy ezen a két alapelven nyugszik a kisántánt politikája, amely az utóbbi évek alatt éppen ugy nem változott, mint maguk az elvek. 'P&írovtíLeséKat lesserelíéfe TaKaroáót fujnalc a leeressténypárt „eílenzélcl" Arany&lü és lítenagyarázktxlás csoportjában (.Budapesti tudósítónk telefonjelentése.") Az eddigi jelek szerint a kereszténypárt el­lenzéki akcióját rövidesen leszerelik. Petra­váczék — ugy látszik — visszavonulni kény­szerülnek, amit politikai körökben a minisz­terelnök fellépésének tulajdonítanak. Beth­len kedden délben a parlamentben levő dol­gozószobájába kérette Pesthg Pált, akivel hosz­szasan tanácskozott és a tanácskozások után a folyosón olyan hirek terjedtek el, hogy az eggséges párt ezen a héten nem tart plenáris értekezletet, mert a miniszterelnök meg akarja várni a kereszténypárt értekezletét és azt, hogy a párton belül miképpen dől el a vál­ság, amit a Reichspost támadássorozata in­dított meg. Ezeket a híreket Pesthg Pál később maga is megerősítette, amikor is kijelentette, hogy az egységes párt lojálisán várja, miképpen fogják a kereszténypárt kebelén .belül ezt a problé­mat. n^ldanL/ • | Hogy a kulisszák mögött milyen tárgya­« lások folytak, arról nincsenek megbízható in­formációk, tény azonban, hogy maga Pctro­vácz Ggula is visszavonulót fuj és most már azt hangoztatja, hogy cikkének németre való fordítása és a német szövegről magyarra való visszafordítás munkájában vannak pointek, amelyek az ő szándékán felül kiéleződtek. Ugy látszik ezzel a kijelentéssel Petrovácz arany­hidat akar építeni a visszavonulásra. Ilyen körülmények között politikai körökben valószínűnek tartják, hogy mint már annyi­szor, ezúttal ismét kimagyarázkodással intézik el a kereszténypárton belül is ezt a nagy port felvert kérdést és nagyobb változás a kereszténypárt és az egységes párt, valamint a kormány között a közeljövőben nem fog be­következni

Next

/
Oldalképek
Tartalom