Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-26 / 47. szám

T929 feHrtSr írnmfnmrmrm 3 Halló: itt Buenos-Ayres! — Halló: itt Szegedi Hétfőn délután megtörtént az első drótnélküli telefonbeszél­getés Argentína és Magyarország "között — A Szegedről elsza­kadt Balog Zoltán fiivta fel apját Ruc&wald nagykereskedő telefonián CA Délmagyarország munkatársától.) Vasár­nap reggel nyolc órakor Buchwald Ármin, a korzói székek valamikor jól ismert Buch­wald bácsija táviratot kapott. Bucnos-Agres­böl jött a dróthir: >Hétfön délután egy cs kilenc között való­színűleg felhívlak drótnélküli telefonon, sürgönyözz telefonszámot Buenos-Ayres­be, ahol nyugodtan várhatsz és beszél­hetsz.c A táviratot Buchwald Ármin fia, az öt év óta Buenos-Ayresben tartózkodó Balog Zol­tán küldte, aki Szegedről vándorolt ki Délame­rikába és Argentína fővárosában, mint egy nagy exportcég igazgatója teremtett magának exisztenciát. A 82 esztendős öregúr megrendülve fogadta a hirt; de korát meghazudtoló frissességgel sietett el unokaöccséhez, Buchwald Tivadar nagykereskedőhöz. Hamarosan visszaszállt Délamerikába az üzenet az Atlanti Óceán ká­belein: >265-ös telefonon várlak. ApádU Felvirradt a hétfő is. A szokásos piccoló ezen a napon elmaradt, Buchwald bácsi nem fog­lalta el a szokásos kibicelő helyét. Olt ült Buchwald Tivadarék 205-ős telefonja mellett cs várt Elfoglalt üzletemberek Buchwaldék, a tele­Ion sokszor csilingelt, az öregúr ilyenkor min­dig összerezzent, szemeiben felcsillant az öröm, a hangja reszketett. — Jön a fiam... Argentínából... Négy óráig várt türelmesen és hiába Buch­wald Ármin. Többszöri kérdezősködésre a posta válasza egyformán elutasító volt: — Kérem Buenos-Ayres-szel nincsen forgat­inunk, csak Északamerikával lehet beszélni... Annyiszor mondták be a stereotip választ a sürgetésekre, hogy Buchwald Árminnak el­kellett hinnie. Nem várt tovább. Dilután négy órakor hazakocogott lakására. Hat órakor azután hangos csengetés rázta •iTel a nagykereskedő irodáját: — Kérem itt a budapesti távirdaellenőrzes. Egy beszélgetést akarunk hozni, de nem mondjuk meg ki lesz az illető... Buenos-Ayres jelentkezett! És nincs ott az öreg ur, aki harminc óráig várta fiának hangját. Lótás-futás. Autót kül­denek Buchwald Ármin lakására, könyörgés Pestnek, csak még néhány pillanatig várja­nak ... — Nem lehet kérem várni. Kapcsolom Buenos-Ay rest... ... és február 25-én délután 6 órakor megtörténi az első dróf nél­küli telefonbeszélgetés Buenos­Ayres és Szeged közöli. — Hihetetlen izgalom vett rajtunk erőt — mondja Buchwald Tivadar —, csak kétségbe voltunk esve, hogy most jön a fiu és nem lesz itt az apja... — Először rossz vonalat kaptunk, de mind­járt átkapcsolták egy jobbra és ekkor tisztán, mintha csak valamelyik sze­gedi telefonclőfizclőt hallottam volna, megszólalt egy hang: , — Hier spricht dic Firma Wielhermanos aus Buenos-Ayresl Szemet, lelket gySnySrködtetö. szivünkből faladó az Qrgonavirágzás szépségei felejthetetlenek, csiltörtaiiin a Belvárosiban — Mit wen wollen Sie sprechen? — Mit Herr Zoltán Balog! — adtam meg a választ. A kezünkben reszketett a kagyló és valami hallatlan meghatottság vett rajtunk erőt. Buchwald Tivadarné könnyekben uszó sze­mei erősitik meg férje elbeszélését. — Azután jött a Buenos-Ayresbe szakadt Balog Zoltán. Itt Ba-log Zol-lán be-szél, — hangzott kristálytisztán, szótagolva. — Megismersz-e, kérdeztem, amikor be­mondtam a nevet. Nagy örömmel felelte visz­sza, hogy igen. Borzasztóan fájt neki, hogy az apja elment* de azonnal kijelentette, hogy öt-hat nap múlva újból felhívja őket és pon­tosan, órára fogja jelezni az időt. Elmondotta még azt is Balog Zoltán, hogy Buenos-Ayres hétfőn beszéli elő­ször telefonon Magyarországgal és a magyar, posta vezérigazgatójának, báró ••••••——M llllllil li i i SzOlők I Hozzátok el oyemekeiteket SUDERMANN vlláohlrü regénye, « Gond anyó filmváltozatához szerda, csütörtök o Korzó Moziba 1 Szalag Gábornak a kivételes engedélyével kap­hatta meg a kapcsolást, mert Budapest és DélamerUca kőzött még nincsen rendszeresítve a telefonszolgálat. — Három percig tartott a beszélgetés, min­dent megpróbáltunk, hogy továbbra is benn maradhassunk a vonalban, amig az öregúr megjön. Nem lehetett. Bontottak. És pár perc múlva megérkezett, de akkor már Buenos­Ayres ismét csak mint messze álomkép ele­venedhetett meg a fiáért rajongó apa képze­letében. Pedig nem álomkép. Buenos-Ayres beszélt Szegeddel. Buenos-Ayres—Newyork - Ber­lin -Budapest—Szeged. £s ötven dollárért! Buchwald Ármin reszkető kezekkel ült le az íróasztal mellé, öreg szarkalábak sorakoz­tak egymás mellé. Köszönőlevél ment báró Szalag Gábor posta vezérigazgatóhoz. (g. a.) A polgármester meg akarja adóztatni a rádiót Rádióadóállomás, oagy rádió-vigalmiadóállomás? (A Délmagyarország munkatársától.') Valahány­szor elhangzik a panasz a városban a közgyűlé­sen, a sajtóban, vagy népgyűlésen, hogy a város töméntelen sok pénzt költött már az egyetemre, a polgármester mindig arra hivatkozik, hogy az egyetemi építkezések nem növelték meg a városi polgárság terheit, mert egyetlen fillér uj adót sem hozott be a város, sőt a pótadó kulcsát ötven százalékról negyvenhatra, tehát négy egész százalékkal leszállították. Azzal az ellenvetéssel nem sokat törődik a polgármester, amely szerint o város polgárai jelenleg lényegesen több pótadót fizetnek az adókulcs leszállítása ellenére is, mint amennyit eddig fizettek, mert bár a knlcsot le­szállították négy százalékkal, de az adó alapja, az állami adó körülbelül ötven százalékkal emel' kedett. Ezek azonban nagyon akadémikus jellegű vitat­kozások. Sokkal fontosabb az, hogy a polgár­mester ki akarja adni kezéből régi, sokszor ki­próbált és mindig bevált aduját Magyarul: aj adót akar behozni. Szándéka egészen komoly, bár ő maga is megilletődött kissé, amikor a hétfői tanácsülésen elárulta. A dolog ngy történt, hogy dr. 'Szabó Géza az egyik szegedi festő segélykérelmét referálta. A polgármesternek sehogysem tetszett a dolog, bár a piktor azt irta instanciájában, hogyha a város megveszi tőle a tisztelettel mellékelt három darab festményt, soha többet nem kér semmit a város­tól, mert végérvényesen kivándorol innen. — De ezt már megígérte néhányszor — mondta rosszkedvűen a polgármester —, aztán meg ezek a képek sem — remekművek. A kulturszenátornak azonban nagyon jóö szive van. Erősen ekszponálta magát a festő mellett A vita csendesen pergett tovább, a polgármester egyszer csak — minden átmenet, vagy apropó nélkül odafordult dr. Pálfy József tanácsnokhoz és szólt eképen: — Te, Jóska, találj már ki valamit, hogy a rádióra is vigalmi adót vethessünk ki... A tanács tagjai meglepetten figyeltek fel, — Uj adó. Rádió-adó? — rémüldöztek. Felfigyeltek az újságírók is és a polgármestert KORZÓ MOZI Február 26-án, kedden Csak ÍO evén lelUIIeknekt A sátán foglalója. Nígv kiállítású táigidalm' dráma 10 felvonásban. Písxerrplfl: Iréné Rtch. Atonklvül: Zigoi®, a mesterdetektiv. Bur'oizk 6 felvonásban Ffiaiereplö: Zlgolo. Elíadások Uerdefe 5. 7, 9, vzs'r- é' ünnepnap 3 5. 7, 9 Arakor. • kissé meghökkentette szavainak váratlanul nagy hatása. I — Nagyon kérem az urakat, ne írják ezt meg, csak tréfáltam —, mondta az újságíróknak, akik azonban nem tettek erre a szép kérésre sem köte­lező Ígéretet Pálfy József sietett a polgármester segítségére. • — Félreértés történt — magyarázta nevetve. A S polgármester ur nem valami uj adónemre gon­dolt, amely a polgárságot terhelné, hanem rádió •adót állomást akar felállítani Szegeden. — Rádió vigalmi-adó-úllomást \ — szólt közbe az egyik újságíró. Már majdnem szójátékká zsugorodott össze a polgármesteri ötlet, amikor a polgármester ko­molyabb álláspontra helyezkedett és kifejtette, hogy mennyire indokolt a_ rádiózás_ megvigalmi­adóztatása. — A mozik ís panaszkodnak, hogy a rádiódivat óta észrevehetően rosszabbul megy áz üzletük, kevesebb a közönségük. Az emberek inkább ott­hon hallgatják a milánói Scala operaelőadását, mint a moziban nézik a filmtörténeteket. A rá­diós emberek tehát vigadnak, ingyen, vagy nagyon olcsón vigadnak, joggal szedhetnénk tőlük vigalmi adót.,. Aid muzsikáltál, az fizessen is... A polgármester tovább is folytatta volna ezt az érdekes adóügyi elméletet, de megszólalt is­mét Szabó Géza kulturtanácsnok és szerényen ha­tározatot kért a tanácstól ^a segélytkérő festő ügyében. — Azt hittem, hogy már elfelejtetted — apre­hendált a polgármester, de azután megszavazta. az ötszáz pengőt a három képért, Utána meg­szavazta azt a tanács is és kimondotta, hogy a három képet versenydijként tűzi majd ki alka­lomadtán. Borzalmas gyermektragédia az ingyen szén mellett (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Pesterzsébeten a Pozsonyi-ut egyit házá­ban Bátba Endre napszámos felesége ingyen­szenet kapott Az asszony jól befűtött a kályhába, azután a kályha mellé húzta az egyik szalma­zsákot, arra ráhelyezte 4 és 2 éves gyermekeit, majd a lakást bezárta és elment vízért. Mire visszajött, mindkét gyermekét holtan találta. A kályhából kipattant szikra ugyanis meggyújtotta a szalmazsákot és a sürii füstben a két gyermek megfulladt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom