Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-26 / 47. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca az. Lem Telefon: 13-33.^Kladóhlvnlal, kOlcsdnkttnyviar ÉS Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon s 306. ^ Nyomda : L»w Lipót ucca tg. Telefon - 1Ö-34. «»«»«» Kedd, 1929 február 26 V. évfolyam 45. szám MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: I rl ucca A. Telefon: 151. szóm.« MM»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztőség és kladöhlvalal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49 «rím. «» «>» «» «» « Eldflzelésl Ara havonta 3-2Ü vidéken és a fővárosban 3-eo, ktllftfldiln A-40 pengő- Egyes szám ÍO, vasár- éa Ünnepnap 24 tlUér Rádióleadó helyett rádséasSÉ 'A napokban fejeződött be a szegedi rádiókiállitás s mint a róla szóló újságcikkekből megállapítható volt, ez a kiállítás a szegedi rádiókuliurát raagasszinvonalúnak mutatta be. Az a nemes kezdeményezés, amelyik ezt a rádiókiállitást létrehozta és évenkint megismétli s az a jószándéku iparkodás, amelyik a rádió kulturáját cs a rádió által szolgált kultúrát a szegedi nép legszélesebb rétegeiben igyekszik elterjeszteni, természetesen a legmesszebbmenő társadalmi és hatósági támogatást érdemli meg. A szegedi rádióegyesületnek s a rádió szegedi híveinek az volt leghangosabb kívánt-ága a kiállítás alkalmával megtartott összejöveteleken és előadásokon, hogy Szeged is kapjon leadóállomást Nincs ma hatalmasabb és nemzetközibb eszköze a propagandának, mint a rádió. A világ nyilvánossága mindennap és egyre fokozódó érdeklődéssel tartja számon, hogy melyek azok a városok, amelyekben leadóállomás működik s az egyes leadóállomások milyen program nyújtására képesek. A város kulturáját a világnyilvánosság aszerint méri, hogy mit nyújt leadóállomása. Érthető tehát, ha az egyes leadóállomások egymással versenyezve iparkodnak jobb programot adni csak azért, hogy elsőbbségüket a haladásban cs a kulturázottságban dokumentálják. A szegedii rádiósoknak legfőbb kívánságuk az, hogy Szegeden is legyen rádió-adó s ugy gondolták, talán megérdemli ez a kívánság a Szeged város hatóságának törődését és segítségét A város hatósága és H város hatósága élén a város polgármestere nem is mutatkozik érdemtelennek chez a várakozáshoz. Mint a Délmagyarország most hírül adja, a város polgármestere azzal a tervvel foglalkozik, hogy Szegeden bevezeti a rádió-adót Jó ötletet kapott a rádiósoktól a város polgármestere. Somogyi Szilveszter hallotta, hogy a szegedi rádiósok rádióadóállomást követelnek. Hát ha adót követelnek, meg is kapják. A város azonban nem rádióleadót, hanem I rádióadót nyújt a rádió szegedi hivei számára. J S amig egyfelől a kultuszminiszter azon fáradozik, hogy minden telhető módon a rádiónak iskolákban, népkörökben és gazdakörökben való bevezetése által tegye közkinccsé azt az örömet, amiben nemrég még csak a kiváltságosak részesülhettek, addig másfelől a polgármester egy uj adónak töltését akarja emelni a kultura haladása elé Nem beszélünk arról, hogy ez az adónem kivihetetlen. Nem szólunk arról sem, hogy a rádió monopoltárgy s törvényhatóság épp ugy nem vethet rá adót, mint ahogy nem rőhatja meg adóval a cigarettát, szivart, vagy bélyeget. Arról sem teszünk említés!, hogy financiális szempontból a tervbevett uj adó semmi eredményt nem igér, mert kezelése, kivetése, nyilvántartása, beszedése, ellenőrzése sokkal több kezelési költséget fog okozni, mint amennyi, nem jövedelmet, dc bevételt igér. De. hát azt megkérdezhetjük: ez hát a város uj pénzügyi programja? Ez hát az a gazdasági plattform, amivel a város hatósága rá akarja terelni a sok gond által marcangolt és sok teher által sújtott polgárságot? Ez az a pénzügyi elgondolás, amelyik arra volna hivatva, hogy uj bort öntsön a kiszikkadt tömlőkbe s uj vérkeringést indítson meg a város gazdasági életének pangó ereibe? Nincs más feladata a város pénzügyi politikájának, nincs más programja, nincs más munkalero, mint a rádióadón a meddő és hasztalan töprengés? A város vezetői észlelhetnék azt az egyre növő, azt az egyre dagadó elégedetlenséget, amelyik ennek a városnak népét nyugtalanítja. A város vezetői megfigyelhetnék, hogy nincs olyan alkalom, amelyik embereket megszólaltat, hogy ne ez az egyre sulyosodó és egyre mélyülő elégedetlenség nyilatkozzék meg. Ennek a városnak népe elszokott attól, hogy mások tudása, hozzáértése és lelkiismerete vegye gondviselése alá problémáit. De a város polgársága nem akar hozzászokni ahoz, hogy ettől véglegesen ciszoktassák. Amikor megoldatlan probléma a városi földek hasznosításának módja, amikor elvégezetlen föladat a telekértékadó problémája, amikor pártpolitikai megfontolások a tanyai vasút hozzájárulásának költségeit eiintézhetetlenné teszik, amikor ennek a városnak dolgozó polgársága a kereskedők, az iparosok, a városi haszonbérlők és az értelmiséghez tartozók valami szélesebb perspektiváju, nagyobb horizontú, bátrabb koncepciójú és gazdagabb ígéretű programnak és cselekvéseknek eljövetelét várják, akkor azt kell hallaniok, hogy a város polgármestere a szegedi rádióadó megvalósításának problémájával foglalkozik. Rádióleadó helyett rádióadó — ez a pénzügyi program, azt hisszük, még a külvárosrészek nagybizoltságának tetszését sem nyeri meg. Rádióleadó helyett rádióadó — nem, még a számvevőkről sem szabad föltételezni azt, hogy ezt a szerencsétlen, antikultur, céltalan és jogtalan adót meg fogják szavazni Titkos katonai egyezmény Franciaország és Belgium között Katonai szerződés Locarno és Kellog-pakium ellenére — Újra gyűrűt vonlak Németország bőré, frfák Berlinben Berlin, február 25. Az utrechti Dagblad hasábjain megjelent titkos francia—belga katonai egyezmény élénken foglalkoztatta a berlini sajtét A lapok rámutattak arra, hogy 19 évvel e békekötés után a hatalmak németellenes csoportosulása ugyanaz, ami a háború előtt volt. UJra gyűrűt vontak Németország köré. Keleten Franciaország és a keleti vazallus államok közt a szerződésekegész hálózata vau minden Népszövetség és minden loearnói szerződés ellenére. Hangoztatják az egyes sajtóorgánumok, hogy ez a katonai szerződés a Franciaország és Belgium által vállalt nemzetközi kötelezettségek többszörös megszegését jelenti. Az, hogy a szerződést Locaraó és a Kcllog-paktnm után is fentartották, a leggonoszabb fajtája a szerződésben foglalt beesUIenségneb. A Gennania azt a kérdést veti fel, vájjon a szerződés magában áll-e, vagy pedig csak töredéke annak a francia katonai egyezményrendszernek, melyet az utódállamokkal, Lengyelországgal, Romániával, Jugoszláviával és Csehországgal kötöttek. A Vorwaerts azt írja, hogy lehetetlen az, hogy Franciaország és Belgium, miközben egyik kezükkel barátságosan szorongatják Németország kezét, ugyanakkor másik kezükben Németországgal szemben revolvert szorongassanak katonai szerződés formájában. Londonban cáfolnak London, február 25. A Reuter iroda értesülése í belga—francia egyezményt dolgoztak bt. Ez szerint mértékadó brit körökben nem tudnak Itt- | fenzlv jellegű szövetség volt, amelyet a Népkos katonai egyezményről, amely a sajtójelenté- i szövetség is nyilvántartott- Ugyanabban az idő* sek szerint 1927-ben Nagybritannia és Belgium 1 ben a két kormány közt jegyzékváltás történt, közt létrejött volna. Jólismert tény, hogy 1920-ban | amelyet azonban nem hoztak nyilvánosságra. Összecsapás a Kormánypárt és a Iceressiénypárl lci$&öít Peírovácz ellenzéki cikkének fejleményei (Budapesti tudósítónk telefonjelentésej Pelrovácz Gyulának a bécsi Reichspostban megjelent és a Dél magyar országban is ismertetett ellenzéki cikke annyira kiélcsitettc a helyzetet a kormánypárt és a kereszténypárt között, hogy a legközelebbi napokban előreláthatólag kenyértörésre kerül a dolog. A kormánypárt több vezető tagja azt követeli, hogy a kereszténypártnak Wolff—Petrovácz— Budai—Kossalka-féle csoportja vonja le a konzekvenciákat és vonuljon ellenzékbe. Az egységes párt csütörtöki értekezletén előreláthatólag nyilt kérdést fognak intézni Bethlen István gróf miniszterelnökhöz és kétségtelen, hogy az elnöki tanács is tárgyalni fogja ezt a kérdést. A héten összeül a kereszténypárt döntő értekezlete is és nincsen kizárva, hogy az értekezlet Wolffék ellenzékbe vonulásával végződik, mert a pártnak az a csoportja, amely. Vass József népjóléti miniszter híveiből áll, nem hajlandó Wolff akcióját fedezni és amennyiben Wolffék vonakodnának a pártból kilépni, ugy Vass József népjóléti miniszter és hivei lesznek azok, akik átengedve a teret Wolfféknak, vagy uj kereszténypártot alakítanak, vagy pedig belépnek a kormánypártba. Érthető, hogy politikai körökben ei?vre fokozódó érdeklődéssel néznek a kereszténypárt és a kormánypárt összecsapása elé, mert valószínűnek tartják, hogy ezek az eas-